Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Az új alkotmány is vitát kavarhat Európában

2011.03.31. 15:16
A legfontosabb európai alkotmányjogi testület, a Velencei Bizottság keményen kritizálja az új alaptörvény-tervezetét. A testület szerint az előzetes alkotmányos normakontroll kiterjesztése alááshatja az Alkotmánybíróság tekintélyét, az Alapjogi Charta átvétele pedig kompetencia-problémákat okozhat. A Bizottság úgy véli: ellentétes az alkotmányozás céljával, hogy az Ab nem védheti a teljes alkotmányt.

Komoly kifogásokat fogalmazott meg (pdf) a koalíció alkotmányozási gyakorlatával és az alkotmánytervezet egyes pontjaival kapcsolatban az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság. A vizsgálatot a kormány kérte, és csak három pontban. A testület az alaptörvény tervezetét nem olvasta, mert nem kapott angol fordítást.

Megelőző lépés a kormánytól

A neves alkotmányjogászokból álló testülethez Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyminiszter fordult még februárban (az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot március 14-én nyújtották be). A kormány arra volt kíváncsi, hogy az EU Alapjogi Chartájának alkotmányba építése erősíti-e az alapjogok védelmét, ki nyújthat be és milyen jogalkotási hatásai vannak az előzetes alkotmánybírósági normakontrollnak, illetve hogy mit gondol a testület az utólagos, mindenki számára nyitott normakontroll megszüntetéséről.

A lépéssel a kormány feltehetően azt akarta elkerülni, hogy a Bizottság később a teljes anyag ismeretében mondjon véleményt, és a várhatóan kritikus fogadtatás miatt a médiatörvény után ismét kereszttűzbe kerüljön az európai politikai színtéren.

A fenntartható alkotmányok nem így születnek

A Velencei Bizottság munkacsoportja március elején Budapestre látogatott, hogy találkozzon az alkotmány előkészítőivel és civil szervezetekkel. A testület az írásos  véleményében leszögezte, hogy a tervezet fordításának hiányában nehéz volt véleményt alkotniuk a kérdésekben, az elemzésük csak tájékoztató jellegű.

Véleményében a Bizottság az alkotmányozási folyamat részleteinek ismeretében (itt megemlítik az ellenzék távolmaradását és annak okát, a nyilvános vita időhiány miatti korlátozottságát és a parlamenti vita szűk időkeretét) felhívta a figyelmet a fenntartható alkotmányszövegek létrehozásának "fontos előfeltételére". E szerint a folyamatban a különböző politikai erőknek, civil szervezeteknek, a(z alkotmányjogász) szakmának és a médiának is részt kell vennie.

Alapjogi Charta

Az uniós dokumentum azoknak a  politikai, szociális és gazdasági jogoknak a gyűjteménye, amelyeket az EU intézményeinek és törvényeinek tiszteletben kell tartaniuk, és amiket uniós jogszabályok alkalmazásakor a tagállamok sem sérthetnek meg. Az Európai Bíróság (EB) megsemmisítheti a Chartával ellentétes uniós jogszabályokat.

A Charta alkotmányba foglalása azért lehet problematikus, mert előfordulhat, hogy az Alkotmánybíróság és az EB eltérően értelmezi ugyanazt a szöveget a két dokumentumban, ami jogbizonytalanságot szülne.

Válasz a kormány kérdéseire

A Bizottság szerint az uniós Alapjogi Charta alkotmányba foglalása jogi bonyodalmakat okozhat. A Charta ugyanis a tagállamokra nézve már most is jelent kötelezettséget: a benne felsorolt alapjogokat a tagállamok hatóságai, intézményei az uniós jogszabályok alkalmazásakor nem sérthetik meg. Ha az Alapjogi Chartában foglaltak az alkotmány részévé válnak, az értelmezési zavarokat és hatásköri átfedéseket okozhat a bíróságok, az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság között. Ehelyett a Bizottság azt javasolja, hogy a jogalkotók a Chartát inkább inspirációs forrásként használják az alkotmányozáshoz (az időközben elkészült törvényjavaslat nem követi teljesen szöveghűen az uniós dokumentumot).

Az előzetes normakontroll ügyében a jelentés úgy fogalmaz, hogy ha (a jelenlegi államfői privilégium) a terv szerint a kormányra, a parlamenti többségre, az előterjesztő képviselőre és az Országgyűlés elnökére is kiterjed, az Alkotmánybíróságot a vetélkedő politikai csoportok döntőbíróként fogják használni: átpolitizálódik az alkotmányvédelem, ami az Ab és az alkotmányossági vizsgálat tekintélyét is aláássa.

A mindenki számára nyitott utólagos absztrakt normakontroll (actio popularis) megszüntetését a Bizottság nem kifogásolta. Ugyanakkor javasolták, hogy maradjon egy személy vagy intézmény, akin keresztül a választóknak személyes  érintettség nélkül is módjuk lesz utólagos alkotmányvédelmi kezdeményezést tenni. Azóta kiderült, hogy ezt a lehetőséget a koalíció egy módosító javaslattal a főombudsman és a parlamenti képviselők közbeiktatásával biztosítaná.

Sajnálatos az Ab jogkörének szűkítése

Bár erre nem irányult kérdés, a Velencei Bizottság az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről is véleményt mondott. Az, hogy egyes törvényeket az Ab nem a teljes jogkörével, azaz a teljes alkotmány védelmében vizsgálhat, ellentétes az alkotmányozási folyamat céljával.

Ez a cél ugyanis az alapjogok védelmének az erősítése, amit maga a kormány hangsúlyozott a Bizottságnak írt felkérésében. A Bizottság sajnálatosnak nevezi, hogy a jogkör szűkítését november óta nem vonta vissza a jogalkotó.

A jelentés azt is kifogásolta, hogy a számos fontos kérdést szabályozó, a jövőben meghozandó kétharmados törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetősége egyelőre nem tisztázott.