Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Besúgókat farag az új törvény a patikusokból

2011.04.01. 11:54
Az évek óta egymást nyíró konkurens gyógyszerészek és patikatulajdonosok között az élesedő üzleti harcban új, jól használható fegyver lesz a módosított kamarai törvény. A pénteken hatályba lépő szabályozás megengedi, hogy bírók és szakképzett jogászok helyett gyógyszerészek ítélkezzenek kollégáik szakmai jövője, egzisztenciája felett. A teljes ellehetetlenítéshez elég egy „panaszbejelentés” nyomán megítélt „súlyos etikai vétség”. A gyógyszerészkamara egyik vezetője már javasolta is az etikai forródrót intézményének felállítását.

Az országgyűlés „a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között, társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelően” olyan, eddig elképzelhetetlen jogosítványokat adott az egészségügyi szakmák gyakorlói, az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók kezébe, amelyek alkalmasak arra, hogy maguk közül bárkit kizárjanak, és tönkretegyék ezzel szakmai karrierjét.

A parlament március 7-én fogadta el a kamarai törvény módosítását. A most pénteken hatályba lépő új szabályozás előírja, hogy Magyarországon csak az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki tagja valamelyik szakmai kamarának. Az új rendelkezés szerint az orvosoknak, gyógyszerészeknek és a többi érintettnek hatvan napja lesz arra, hogy beadják jelentkezésüket, a kötelező belépés végső határideje június elsején jár le.

A törvény nagyrészt visszaadja a kamaráknak azokat a jogosítványokat, amelyeket Molnár Lajos egészségügyi minisztersége idején vettek el tőlük. A hivatásrendi köztestületek, vagyis a kamarák –, és természetesen vezetőik – fontosságát a tagság felduzzasztása mellett azzal is emelik, hogy olyan jogkörökkel is felruházzák őket, amelyek jelentősen kívül esnek szakmai kompetenciájuk határain.

A kamaráknak mostantól nemcsak véleményezési joga van a szakmai vonatkozású törvények megalkotásában vagy a szervezeti és működési rendet érintő kérdésekben, de személyi ügyekben is befolyást szereznek. Az összes egészségügyi vezető kinevezését és kinevezésének megszüntetését jogosultak, sőt kötelesek véleményezni, a véleménnyel ellentétes döntés esetén pedig az adott szervnek kell megindokolni eltérő álláspontját.

A kamarák közül a gyógyszerészek véleményalkotói például befolyásolhatják „az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek gyógyszerészképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású gyógyszerészeinek ... kinevezését, megbízását, a vezetői megbízás visszavonását”. Ráadásként a kamarai szakértők állandó helyet kaptak a hatósági engedélyek kiadatási eljárásaiban is.

A kamarai törvény legradikálisabb változtatásait azok az új részek jelentik, amelyek szokatlanul erős eszközöket adnak a testületek kezébe a saját tagságuk feletti kontroll megteremtéséhez. A törekvés fontosságát jelzi, hogy törvénymódosítás szövegének kétharmada az etikai ügyeket vizsgáló testületek és eljárásrendjük szabályozásával foglalkozik.

Mindegyik egészségügyi kamara maga készítheti el etikai kódexét. A kódexeknek csak jövő év elejétől, január 1-től kell hatályba lépni, de a most elfogadott törvény a még meg sem született szabályozás alapján súlyos ítéletek kiszabását teszi lehetővé az etikai bizottságoknak. Nagy regulázó erő lesz, hogy a bizottságok egy szimpla etikai figyelmeztetéssel járó ügyben halmazati büntetésként akár tízszeres munkabér megfizetéssel sújthatnak bármely tagot.

A szükségszerűen amatőr ítészekből álló etikai testületek azonban arra is jogot kapnak, hogy kollégáik sorsát érintően végleges döntéseket hozzanak. A törvényben közelebbről meg nem meghatározott „kirívóan súlyos etikai vétség” megállapítása ugyanis elég lesz ahhoz, hogy féléves tagság-felfüggesztéssel vagy akár végleges kizárással eltiltsanak valakit hivatása gyakorlásától.

Szakértők szerint a kamarai törvény azzal, hogy a független bíróságot megkerülve belső intézményrendszere bízza a legsúlyosabb egzisztenciális büntetések kiszabását, az alapvető jogbiztonsági követelményeket rúgja fel. A kizárással fenyegetés komoly fegyver lehet az olyan klikkharcokkal terhelt kamarában, mint amilyen a gyógyszerészeké. A patikusok között már évek óta kemény gazdasági harcok dúlnak, amelyek miatt az egyes szereplők már a törvénykezési lobbizásig is elmentek.

A szakma egy része szerint a most hatályba lépett törvény nagy lendületet ad majd a tagságban egymás feljelentgetésének. A módosított törvény szerint „panaszbejelentés” esetén az etikai bizottságoknak hivatalból vizsgálatot kell indítani, és még a vizsgálat lefolytatása előtt, az etikai vétség gyanújáról értesíteni kell a bepanaszolt munkahelyét is. A rosszindulatú feljelentőkre legfeljebb a miattuk lefolytatott eljárás díját terhelik.

Pintér László, a Magyar Gyógyszerész Kamara etikai bizottsági elnöke a kamara Harkányban tartott vándorgyűlésén egyébként már februárban jelezte, hogy az etikai intézményrendszer megújítása, és az etikai-fegyelmi szabályok újragondolása nagy szerepet játszhat az elmúlt években kialakult helyzet felszámolásában. Pintér azonnal javasolta azt is, hogy állítsák fel „etikai forródrót” intézményét, a és honosítsák meg az etikai auditot.