Magdolna
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Kolozsváron hány százalék lesz a KDNP?

2011.04.02. 08:47
A határon túliak szavazati jogát nem lesz egyszerű szabályozni, a Demokrácia és Dilemma Intézet máris öt nagy dilemmát vet fel ebben az ügyben. A kormányfő megígérte a lehetőséget a külföldön élő magyar állampolgároknak, de azt még nem tudni, milyen jelöltekre, hol és milyen szabályok szerint szavazhatnak majd. Milyen hatóság járhat el például, ha egy párt pénzt oszt külföldön a szavazatokért?

Orbán Viktor miniszterelnök kedden azt mondta a TV2-nek, „nem az a kérdés, hogy van-e választójoguk a határon kívül élő magyaroknak, hanem, hogy azt milyen formában tudják kifejezni”. A választ a választási törvény adja meg, amit még ebben a ciklusban átírnak. Gulyás Gergely fideszes képviselő lehetséges példának a horvát rendszert hozta fel, úgyhogy elsősorban innen kiindulva vizsgáljuk a lehetőségeket.

Öt százalékkal növekedhet a választók száma

Március közepéig nem egészen ötvenezer nem Magyarországon élő magyar kért állampolgárságot az idén életbe lépett, könnyített eljárást biztosító törvény alapján. Wetzel Tamás honosításért felelős miniszteri biztos szerint az év végéig kétszázezren kaphatják meg a magyar állampolgárságot.

Intézetünk becslése szerint a következő, 2014-ben várható választásokig mintegy félmillió új, nem Magyarországon élő magyar állampolgár lehet. Ezt úgy számoltuk ki, hogy az idei kétszázezer igénylés után csökkenő érdeklődésre számítunk. Ami aztán megint növekszik majd.

Egyszerűsített honosítási kérelmüket átadó ügyfelek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központban
Egyszerűsített honosítási kérelmüket átadó ügyfelek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központban

Hiszen nyilvánvaló, a választójog megadása után komoly kampány indulhat a pártok részéről a szomszédos országokban, hogy új szavazókat szerezzenek. Ugyanakkor a szomszédos államokban belpolitikai viták kezdődhetnek arról, hogy az ott élők befolyásolhatják a budapesti politikát is, és ez tovább pörgetheti az ügyet, napirenden lesz újra és újra, ami megint csak növelheti az igényléseket.

Ha félmillió nem Magyarországon élő új állampolgárral számolunk, és figyelembe vesszük Kövér László házelnök véleményét, miszerint nem lehetséges, hogy első és másodosztályú állampolgárok legyenek, akkor a parlamenti képviselők 5 százalékát tehetik ki a határon túliak által delegált tagok. Mivel Magyarországon belül 10 millió állampolgár él, ezért úgy volna igazságos, ha a 200 fős parlamentben 10-en lehetnének a határon túliak által választottak.

De hogy kerülnek oda?

A legvalószínűbbnek – már csak Gulyás Gergely felvetése alapján is – a Horvátországban használt modell bevezetését tartjuk. Ez azt jelentené, hogy a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok egy saját listára szavazhatnának, a Magyarországon is listát állító pártokra.

Hogy a határon túliak saját szervezeteikre szavazzanak, az azért tűnik valószínűtlennek, mert nem egy tömbben élnek, és nincsenek közös szervezeteik. Miért szavazna valaki a szlovéniai Lendván az RMDSZ-re, vagy miért támogatná valamelyik vajdasági pártot egy nyitrai szavazó? Az pedig nagyon elaprózná és áttekinthetetlenné tenné a választást, ha területenként helyi csoportok mérkőznének meg egymással, nehéz lenne arányosan elosztani a helyeket, ha országokként más és más listák és jelöltek küzdenének.

A horvát választási rendszerben tíz + két területi lista van. Tíz az anyaországi választókerületeket fogja össze, egyet kaptak a határon túli horvátok (több mint felük Bosznia-Hercegovinában él), és van egy listájuk a horvátországi kisebbségeknek is. A legutóbbi horvát választásokkor az anyaországi területi listákról 14-14 képviselő szerezhetett mandátumot, a határon túliak listájáról pedig öt.

Magyarországon vegyes választási rendszer van, amit a Fidesz a választási törvény reformja után is megtartana. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy maradnának az egyéni képviselők, lenne egy egységes pártlista és egy kompenzációs lista is. Az eddigi fideszes nyilatkozatok alapján nem valószínű, hogy a határon túliak egyéni jelöltekre szavazhatnának, valószínűleg csak listás voksuk lehetne.

Dilemma 1. – az ajánlás

Nagy feladat lesz eldönteni, hogy ez a lista hogyan álljon össze. A mostani rendszerben – ezt is megtartaná a Fidesz – a listaállítás feltétele megfelelő számú egyéni jelölt indítása. Vagyis a kopogtatócédulákon múlik, mely párt állíthat listát. Ha a határon túliaknak nincs egyéni jelöltjük, nagy kérdés, hogy az ő listájukra hogyan kerülhetnek fel a pártok.

szavazas5

Az egyik lehetőség az, hogy a magyarországi – a területi listák megszűnésével immár egyetlen és egységes – pártlistára szavazzanak. Ez azonban nem volna túl igazságos, hiszen így a jelöltállításba nem szólhatnának bele, azok közül választhatnának csak, akiket az anyaországban élő honfitársaik megtiszteltek bizalmukkal.

Előfordulhatna, hogy a határon túliak pártoknak, nem személyeknek adják a kopogtatócéduláikat. (A magyarországi EP-választásokon is ez a rendszer.) Csakhogy ez újabb problémákat vet fel: mi van akkor, ha más pártok szerepelnek a határon túli meg a határon inneni szavazólapokon? Ez ugyanis a következő pontban kifejtett, küszöbbel kapcsolatos problémát vetheti fel.

Dilemma 2. – a küszöb

A Fidesz elvben megtartaná az 5 százalékos bejutási küszöböt, ám ha volna párt, amelyikre eleve csak a választók öt százaléka szavazhat, mert csak a határon túliak listáján szerepel, az elég igazságtalan lenne, hiszen biztos esélytelenként kellene indulnia. Az se lenne teljesen normális, ha a határon túli listáknak saját 5 százalékos küszöbük lenne, és adott esetben 20 ezer szavazattal is bejuthatna egy párt a magyar parlamentbe, miközben itthon ehhez általában 200 ezer körüli voks szokott kelleni.

Dilemma 3. – a részvétel

Magyarországon a választók ötven százaléka plusz egy fő kell ahhoz, hogy egy választás érvényes legyen. Ha mondjuk félmillió új, határon túli állampolgár lesz Magyarországon 2014-ben, és közülük mondjuk 400 ezren nagykorúak, akkor ez öt százalékkal emeli a részvételi keretszámot (a határokon belül kb. nyolcmillió választójoggal bíró állampolgár él). Ez azért okozhat problémát, mert nemzetközi tapasztalatok szerint a határon túli részvétel – már ahol erre lehetőség van – jellemzően sokkal csekélyebb, mint az anyaországi.

K EPA20031123024

Horvátországban például legutóbb csak a határon túliak 22,3 százaléka élt a választás lehetőségével, míg az anyaországban élőknek több mint 60 százaléka. Ez jó eséllyel a magyarok esetében sem lenne másképpen. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar parlament döntéseinek elsöprő többsége nem érintené közvetlenül a határon túli magyarok hétköznapjait, ami csökkentheti motivációjukat a választásokon való részvételben.

Ha azt gondoljuk, a határon túli magyarok szívesebben szavaznak mint a határon túli horvátok, és mondjuk 30 százalékuk is elmegy választani, akkor is erősen rontani tudja az érvényesség esélyét az otthon maradó, feltételezésünk szerint mintegy 280 ezres tömeg. Így könnyebben előfordulhat, hogy érvénytelen lesz a teljes magyar választás, meg kell ismételni, ami drága és idegőrlő helyzet. Magyarországon az elmúlt húsz évben többször előfordult, hogy egy-egy megyei listára nem szavazott a választópolgárok fele sem, vagyis a csekély érdeklődés miatti érvénytelenség egyáltalán nem erőltetett felvetés.

Lehetséges volna, hogy a határon túliak listája esetén külön számolódjon a részvételhez szükséges 50 százalék, ez azonban megint felvethet kérdéseket. Mi van akkor például, ha a magyarországi választás eredményes volt, de a határon túli nem? Akkor meg kell várni a határon túliak második fordulóját a parlament alakuló ülésével? Hetek telhetnek el úgy, hogy Magyarországon már van választási eredmény, de nem tudni, ki győzött, mert a határon túliak voksolását meg kell ismételni? Milyen kampányt kellene egy ilyen helyzetben, mondjuk egy szoros határokon belüli eredményt hozó választás után végignéznünk a határ túloldalán élő magyaroknak?

Dilemma 4. – a kampány szabályai

Amennyiben Magyarországon bejegyzett pártok versengenének a határon túl, nagyon nem lenne világos, milyen hatóságok járhatnának el határon túli kampányaik ellenőrzésében. Például a kampányra fordított összegek elköltését ki és hogyan ellenőrizné egy másik országban?

Magyar hatóság mi alapján járhatna el vagy nyomozhatna külföldön? Egy csíkszeredai plakáttépkedést milyen választási bizottság vizsgálna ki? Ha egy párt ajándékokat vagy pénzt oszt a választók között Eszéken, akkor miért lépne ebben az ügyben a horvát rendőrség, de miért engednék oda a horvát hatóságok a magyar rendőröket?

És ha nem magyar állampolgárok osztják az ingyen plazmatévét a Jófej Magyarok Pártja nevében Szatmárnémetiben, akkor ki fog eljárni ellenük, és melyik ország törvényei alapján?

Dilemma 5. – a szavazókörök

Nagy kérdés lesz, hogy hol szavazzanak a határon túliak. Mennyit kelljen utaznia egy magyar állampolgárnak ahhoz, hogy élhessen szavazati jogával? Kell-e biztosítani szavazóhelyet olyan országban, ahol még csak magyar nagykövetség sincs? A magyar állam hány határon túli településen béreljen szavazóhelyiségeket a választás napjára? (Itthon a közintézmények térítésmentesen állnak a szavazók rendelkezésére, de mondjuk miért kapná meg a magyar állam ingyenes használatra a zentai általános iskolákat négyévente egy vasárnapra?) Milyen apparátus mekkora költségvetéssel alkudozzon minden választáskor?

Adódna, hogy ott lehessen szavazni, ahol például állampolgárságot is lehet igényelni. Ilyen irodából azonban nincs nagyon sok. Romániában például összesen harminc körül van az ilyenek száma, és még ott van a legtöbb belőlük. Ha nem lesz több szavazóhelyiség, akkor egészen biztos, hogy nagyon alacsony lesz a választási részvétel a határon túliak körében, amiből újabb problémák fakadhatnak (lásd a 3. dilemmát).

D  HS20091206003

Ráadásul nem is túl igazságos, hogy míg az anyaországiak csak lesétálnak a sarkokra, addig a határon túliaknak távolsági buszra kell szállniuk, hogy voksolhassanak.

Az is nagy kérdés, hogy kik üljenek a szavazókörökben? Magyarországon az a rendszer, hogy a szavazatszámláló bizottságokba minden olyan párt delegál egy-egy embert, amelyik érdekelt az adott választókörzetben. Így figyelik egymást, hogy ne csalhasson senki. Kérdés azonban, hogy kinek a költségén (az államén vagy pártokéin) hány helyre és kik utazzanak szavazatokat számolni a határon túli szavazókörökbe.

Egy ideig a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a nagykövetségeken leadott szavazatait is pártdelegáltak számolták, de az elképesztő költségek miatt most már feladják légipostán az urnákat, a szavazatokat belekeverik az itthoni voksok közé, és együtt számolják össze. Épp ezért a külfödli követségeken korábban van a szavazás, mint Magyarországon (legalábbis az első fordulóban), hogy a külföldi voksok a számlálásra hazaérjenek. Ez most néhány ezret jelent.

Azonban ha százezres nagyságrendről van szó, nem biztos, hogy jó ötlet akár előbb szavaztatni a határon túl, akár az anyaországi eredmény tudatában számolni csak össze az ottani voksokat.

Horvátországban a baloldal eltörölné a lehetőséget

Horvátországban rendszeresen visszatérő vita a határon túliak szavazati joga. Ott elsősorban a mindenkor borítékolható eredmény okoz feszültségeket, hiszen a határon túliak listáját eddig mindig a jobboldal nyerte meg. A HDZ legutoljára 82 százalékot kapott erre a listára, és ezzel mind az öt parlamenti helyet elvitték. A horvát szociáldemokraták ezért néhány évente felvetik, hogy meg kellene szüntetni a 11-es listát (így hívják a határon túliak listáját), de sosincs erejük ezt megtenni.