A köztisztviselők elbocsátásáról dönt az Alkotmánybíróság
Összesen tizennégy kérdést tárgyal hétfői és keddi ülésén az Alkotmánybíróság. A legnagyobb horderejű ezek közül a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, melybe egy év végi módosítással került be, hogy a „jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti”.
A decemberi törvényjavaslat indoklása szerint a módosítás „lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére”. A módosítást ellenzők érve az volt, hogy a jogszabály a Fidesz-káderek közszférába áramlását készíti elő, a régiekre pedig bénítóan hat és szervilizmusra kényszeríti őket.
Az Ab vizsgálja az egészségügyi törvénynek azt a pontját is, mely szerint a fogva tartása miatt korlátozottan cselekvőképes személy is csak akkor lehet szerv- vagy szövetdonor, ha a recipiens a rokona.
A testület egyebek mellett a honvédség speciális beosztású tagjainak a többiektől eltérő rendfokozati besorolását is vizsgálja, továbbá a polgári perrendtásnak az elsőfokú ítéletek fellebbezésére vonatkozó rendelkezéseit.
Napirendre kerül a családtámogatási törvénynek az iskoláztatási támogatásokra való jogosultságról szóló egyik pontja. Az AB foglalkozik az ombudsmanokról szóló törvény azon pontjával is, amely azt szabályozza, hogy mikor lehet a biztoshoz fordulni.
Az alkotmánybírók két bírósági ítéletet és a főváros parkolási rendeletének a díjakról és pótdíjakról szóló, 2005 előtt hatályos egyes pontjait.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
