Strasbourghoz fordul a kirendelt védők miatt a Helsinki Bizottság

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság nevű civil jogvédő szervezet, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint nem közérdekből nyilvános adat a rendőrség által kirendelt védők neve és az, hány ügyet visznek egy évben.

A civil szervezet az elmúlt években pereket indított közérdekű adat kiadásáért a Budapesti Rendőr-főkapitányság, tizenhat budapesti kerületi és tizenegy vidéki kapitányság ellen, a kapitányságok ugyanis megtagadták annak közlését, hogy 2007-ben és 2008-ban mely védőket hány alkalommal rendelték ki az általuk folytatott büntetőeljárásokban.

A jogerős magyar bírósági döntések majdnem minden esetben a civileknek adtak igazat abban, hogy ezek közérdekből nyilvános adatok. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság volt az egyetlen, amely jogerősen a Helsinki Bizottság számára kedvezőtlen döntést hozott. A civil szervezet felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amely 2010 szeptemberében úgy döntött, hogy a kért adatok nem ismerhetők meg, mert azok a kirendelt védők személyes adatai.

Mivel a Legfelsőbb Bíróság döntése eltért a többi jogerős bírósági döntéstől, a szervezet arra kérte Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy indítványozzon jogegységi eljárást, ő azonban azt nem tartotta indokoltnak, áll a Helsinki Bizottság közleményében.

A civil szervezet azt kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy állapítsa meg: a Legfelsőbb Bíróság döntése korlátozza a civil szervezet alapvető jogát a közérdekű adatokhoz való hozzáféréshez. A szervezet attól tart, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése hátrányos lehet a későbbi joggyakorlatra.

A közlemény szerint a rendőrségtől kért adatokkal azt szerették volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon ügyvédeket választja ki a rászorult terheltek védőiként. Ez szerintük olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a hatékony védelemhez való jog érvényesülését.

A civil szervezet kutatásai azt támasztják alá, hogy a kirendelt védői rendszer "rendkívül alacsony hatásfokkal működik", ugyanakkor évente több százmillió forintot költünk el rá. "A rossz működés egyik oka, hogy egyes rendőri szervek előszeretettel rendelik ki nagyobb arányban azokat az ügyvédeket, akik várhatóan nem nehezítik meg a nyomozást, vagyis nem jelennek meg az egyes nyomozati cselekményeken, illetve ha mégis, általában meg sem szólalnak" - áll a közleményben.

A Helsinki Bizottság által megismert adatokból kiderült, hogy több kapitányságon az ügyek több mint felében ugyanazt az ügyvédet rendelik ki, de volt olyan kapitányság is, ahol 2008-ban a kirendelések több mint 80 százalékát - évi 295 ügyet - ugyanaz a védő kapta. Az elmúlt évben a Budapesti Ügyvédi Kamara kirendelési díj jogcímén 8,8 millió forintot fizetett ki egyetlen ügyvédnek a 62 millió forintos teljes évi költségből, ami a keret 14 százalékát teszi ki, holott 587 kirendelhető védő praktizál a fővárosban, vagyis arányos kirendelés esetén egy ügyvédre a kirendelések kevesebb mint 0,2 százaléka jutna, olvasható a közleményben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!