Ez a poszt a következő Percről percre része:

Orbán: Inog a régi európai építmény

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Most mit tegyenek a parlamentrajongók?

    A hardcore parlamentrajongók ugyan nem maradnak napirend előtti felszólalások és interpellációk nélkül, de az alkotmánytervezet már pénteken is unalmas részletes vitájának folytatásán kívül más nem lesz a hétfői ülésen.

  • Bár hétfőn lesz az alaptörvény-tervezet utolsó vitanapja, mindezt elhomályosíthatja, hogy a parlament ülése a szokatlanul korai kezdés ellenére egyből miniszterelnök felszólalással indul majd. Orbán Viktor a félidejéhez érkezett magyar uniós elnökségről beszél majd. Az elempés Osztolykán Ágnes a Nemzetközi Romanap apropóján szólal majd fel. A kereszténydemokrata Földi Lászlót a tanyákon élő emberek biztonságának témája ihlette meg, míg a fideszes Kupper Andrást a Liszt-bicentenárium témája.

  • Az alaptörvény-tervezet részletes vitájának zárónapja megkavarja kicsit a szokásos parlamenti menetrendet. A kora reggeli napirend előtti felszólalások után öt órás időkeretben folytatódik a részletes vita, ebből az MSZP egy és az LMP fél órája a két párt távolmaradása miatt az órán marad majd. Az interpellációkra így a szokásos időben, délután kettőkor kerül sor. Lesz szó közfoglalkoztatásból kiesett munkanélküliekről, akikért a szocialisták két egyéni nyertesének egyike, Tóth József aggódik majd, míg az elempés Szilágyi Péter a közétkeztetés jövője miatt szomorú. Az önkormányzatok problémáival a jobbikos Bertha Szilvia és a szocialista Ipkovich György és Varga Zoltán szembesít majd, előbbi szerint Pest megye beteg, és meg kell akadályozni a kór terjedését, utóbbiak sorrendben a kistelepülési önkormányzatok és a kistérségek miatt lesznek szomorúak, mert szerintük a kormány ezek megszüntetését tervezi.

  • Az interpellációk folytatásában a jobbikos Korondi Miklós a vasutasokért aggódik majd, úgy véli, többeket ki akar kirúgni a kormány. "Meddig folytatódik a leányvásár", szegezi a kérdést Felleghy Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek, vagy valamelyik államtitkárának. A kormánypárti öninterpelláció témája az egyablakos ügyintézés, Navracsics közigazgatási miniszter vagy munkatársai beszélhetnek a megvalósítás körülményeiről és dátumairól.

  • Orbán "alkotmányos szokásainkat követve" számol be a március 24-25-i EU-csúcsról, és az alkalommal élve a magyar elnökség félidejéről. Az EU-csúcson fontos döntések születte, az EU "eltökélte magát és a megújulás útjára lépett". A soros elnökség feladata "Magyarország új helyének kijelölése a válság utáni Európában", mondta. Orbán szerint most folytatjuk a legfontosabb küzdelmeket, a cél, hogy Magyarország a korábbi gyenge pozíciójánál előnyösebbeket foglalhasson el, ez viszont konfliktusokkal, harcokkal, vitákkal jár. "Csak annak az országnak van erre esélye, ami nem ijed meg senkitől, nem hunyászkodik meg senki előtt" - mondta.

  • Orbán szerint az elmúlt három hónap legfőbb sikere, hogy Magyarország már ki tud állni magáért és polgáraiért, vállalja a konfliktusokat és harcol. Szerinte Magyarország most sikeresebb, mint az elmúlt húsz évben bármikor. "A kommunizmus bukása óta olyan nehéz esztendő még nem várt Európára, mint a mostani" - mondta, de szerinte Magyarország már hozzászokhatott, hogy nehéz körülmények között kell élnie. És még azt is sejteni lehetett, hogy az előrelátható nehézségek mellett még váratlan válságok is jöhetnek, mint Líbia és Japán.

    Fotók: Beliczay László
    Fotók: Beliczay László
  • Orbán szerint Magyarország elsőként ismerte fel, hogy új világrend van születőben, és azt is, hogy régi módszerekkel nem kezelhető a gazdasági válság. "A sikerminták keresése sohasem vezetett el minket a sikerhez" - mondta, az ír és a portugál csodát felemlegetve. Szerinte hiába jöttek a válságok, a recept ugyanaz maradt: privatizálás, a nyugdíjalapok privatizálása, stb. Szerinte most sikerült kitörni az ördögi körből. "Azért kell megújulni, mert a régi politika az egekbe növelte az adóságot" - mondta. Ezért kellett új eszközöket bevezetni, mint a bankadó és a válságadó, amit szerinte a köznyelv csak multiadónak nevez.

  • Orbán szerint a válság vezetett arra a felismerésre, hogy új alkotmány kell. "Magyarországot és Európát is át kell szervezni" - mondta. Szerinte itt és ott is ugyanaz a feladat, az adóság csökkentése és a munkahelyteremtés. Orbán szerint a válság megmutatta, hogy "inog az egész régi építmény".

  • A politikának az emberekről kell szólnia, jelentette ki Orbán. Nem a hatalmi kérdések a fontosak, hanem hogy lesz-e otthona, munkája, pénze, étele az embereknek. "Magyarországon ma a politika távolról sem tökéletes, messze nem hibátlan, de immár az emberekről szól" - jelentette ki.

  • Az emelkedett bevezető után Orbán statisztikai adatokkal szórakoztatta az egybegyülteket, például azzal, hogy Brüsszelben a magyar elnökség alatt eddig már 750 szakmai találkozó zajlott. Dícsérte, hogy immár egymillió európai polgár kezdeményezésére az EP-nek foglalkoznia kell a népi kezdeményezésekkel. "Politikai megállapodást hoztunk tető alá a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos informálásáról" - emelt ki egy eredményt, de az energiacsúcson is "fontos döntéseket" fogadtak el, például az egységes gáz- és árampiac megteremtését és az energiaszigetek megszüntetését. De a legfontosabb az európai gazdasági kormányzásról szóló hat jogszabályt sikerült elfogadtatni a 27 miniszterelnökkel, és már csak az EP-nek kell döntenie róla.

  • Orbán beszélt a német-francia versenyképességi paktumról, az Euro pluszról is, amihez Magyarország nem csatlakozik. A hatpontos paktum öt pontjával egyetértünk, de a társasági adóalap harmonizációját elutasítja, mert "élesen szembenáll Magyarország nemzeti érdekeivel". "Magyarországon azért csökkentettük az adókat, hogy ezzel beindítsuk a gazdaságot, munkahelyet teremtsünk, versenyképessé tegyük a gazdaságot. Eszünk ágában sincs adókat növelni" - jelentette ki. Magyarország legfőbb feladata a közös európai gazdasági kormányzás megteremtése, ami szerinte a paktumtól függetlenül jól halad.

  • "Nehéz idők jönnek" – zárta beszédét Orbán, aki szerint még nem ért véget a válság, újabb hullámok jönnek.

  • Elsőként a szocialista Mesterházy Attila reagált a miniszterelnök felszólalására. Örült, hogy Orbán napirend előtt számolt be az elnökségről, de még jobban örülne, ha a tájékoztatások rendszeresebbek lennének. "Kicsit árnyalta a képet, hogy a miniszterelnök mondatai a 15 perc kétharmadában nem európai kérdésekről szóltak" - mondta. Szerinte a magyar elnökség sikere a háttérben dolgozók sikere. Dícsérte a romastratégia előkészítését, illetve a horvát csatlakozási folyamat előrehaladását. Kifogásolta viszont, hogy a kormány "politikai okokból" számos olyan köztisztviselőt bocsátott el az elnökség kezdetén, akik évek óta részt vettek az elnökség előkészítésében. A médiatörvény és az alkotmányozás is rossz fényt vetett az országra, példaként a Velencei Bizottság vizsgálatát hozta fel, amire eddig nem volt példa soros elnökkel szemben. Kudarcnak ítélte, hogy Orbánt nem hívták meg a Líbiával kapcsolatos csúcsra, "talán azért, mert pár héttel korábban még Mubarakkal tervezett hosszú távra" - mondta. A szocialisták ennek ellenére segíteni akarnak, csak ehhez Orbánnak is változtatnia kéne stílusán.

    DBELO20110404008
  • "Annak van tekintélye, aki felelősséget tud vállalni másokért, aki szakít a provincializmussal" - kezdte reagálását Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője nem félidőben akarja értékelni a magyar elnökségi teljesítményt. Fontos eredménynek nevezte az energiabiztonságról szóló megállapodást, de szerinte ehhez az kéne, hogy Magyarországon se legyen "ámokfutás" a témában. Ezután az adóharmonizációról beszélt, ami szerinte azt szolgálná, hogy fellépjenek "a buborékok ellen". Ennek érdekében be kéne vezetni a Tobin-adót, "a spekulánsokat" kéne megadóztatni, nem pedig "belemenni egy kétes adóversenybe". Schiffer szerint "az adóverseny megnyerhetetlen", ehhez képest a bérversenyt bírálta. Csapongó felszólalásában ezután a homokhátság csatornarendszeréről beszélt, majd azt javasolta, hogy Magyarország adóverseny helyett adóharmonizációra törekedjen, majd demokratikus hatalomgyakorlásra szólította Orbánt.

    DBELO20110404009
  • A fideszes Balla Mihály nem Orbán, hanem Mesterházy szavaira reagált, szerinte igenis folyamatos a tájékoztatás. "Nagyon nehéz arról véleményt mondani, amiket Mesterházy Attila mondott. Talán ha a felszólalás első öt percében is itt lett volna, akkor hallott volna azokról a kérdésekről, amikről nem hallott" - jelentette ki. Balla szerint a magyar elnökség célja, hogy Európa válljon erősebbé, és ugyan az eredményeket majd csak a félév végén lehet értékelni, már látszik, hogy a kormány sikeres, például sikeresen alkalmazkodott az eredeti terveket felborító történésekhez is. Balla szerint rendkívüli események történtek "az Európai Unió szomszédságában, Dél-Afrikában".

  • A Jobbik részéről Balczó Zoltán házelnökhelyettes reagált. Mint mondta, a Jobbik célja az volt, hogy az elnökség fél évében "Magyarország jó arcát mutassa". Abban viszont különbség van, hogy mit tartanak elérendő célnak. Az Erős Európa szlogen teljesítését például nem, mert ők másként képzelik el Európa jövőjét. Kétli például, hogy Magyarország függetlenebb és erősebb lenne most, mint korábban, például mert a gazdasági kormányzás kérdésében pont a függetlenség csorbítását eredményező lépések születtek. De bírálta a kormány versenyképességi lépéseit is, melyek szerinte pont azt eredményezik, hogy a tőke szabadon vihesse ki a pénzt Magyarországról.

    DBELO20110404011
  • A reakciók sorát a kereszténydemokrata Harrach Péter zárja. Szerinte három kulcsszava volt a miniszterelnöki beszédnek, Magyarország pozícióinak megerősítése, az erős Európa és a megújulás. "Az utóbbi kétszáz évben nagyon sokszor kellett nulláról indulnunk" - mondta, például 2010-ben is, amit együtt említett Trianonnal. Harrach szerint Európa-szerte neoliberális törekvések teljesülnek, melyek befolyásolják Magyarország pozícióit is. A médiatörvény kapcsán keltett "hisztériáról" beszélve kommunistázott egy kicsit. A megújulás szerinte pedig nem csak a közbiztonságról, hanem a nagy rendszerek reformjáról is szól, és "mindarról, amit a kormány ebben az egy évben elért". Zárásként azzal vádolta az ellenzéket, hogy az igazi célja a magyar elnökség sikerének megakadályozása.

    DBELO20110404025
  • Orbán viszontválaszában elsősorban köszönetet mondott az ellenzéki frakciók konstruktív hozzászólásaiért. Szerinte olyan vita volt, amire egy európai ügyekért felelős parlamentben szükség van. Néhány gondolatra kíván csak reagálni, de nem azért, hogy vitát generáljon, hanem hogy ismertesse a kormány álláspontját. Mesterházy mondandójára reagálva azt mondta, lehet, hogy felszólalása belpolitikainak tűnt, de ez csak érzékcsalódás, mert az EU-ban is pont ezekről a kérdésekről van szó. "Mi nem hiszünk az Európai Unióban, mi Magyarországban hiszünk" - mondta. "Számunkra az Európai Unió nem hit kérdése, hanem ész kérdése" - mondta, szerinte ugyanis a cél az, hogy az európai uniós célokat összehangolják a magyar érdekkel. Szerinte ez a "modern nemzetköziség", ami szemben áll a premodern nemzetköziséggel, ami a nemzeti érdekek feloldására koncentrált.

  • Orbán is sokat gondolkodik azon, hogyan lehetne növelni Magyarország súlyát külpolitikai kérdésekben, de a Lisszaboni szerződés szerint a soros elnök nem felelős a kül- és a közös védelmi politikáért. Orbán szerint a magyar lépések Líbia ügyében kiváltották a nemzetközi sajtó elismerését, mert a humanitárius kérdésekre koncentrált.

  • Orbán szerint azért nem lesz keleti partnerség csúcstalálkozó Magyarországon, mert fölösleges lenne megbénítani Budapest életét egy hétvégére, miközben a G8-csúcs miatt biztosan nem venne részt rajta senki fontos. Schiffer András felszólalására reagálva azt mondta, ez régi vitájuk, ezért részletekbe nem is menne bele túlzottan. A lényeg, hogy Magyarországnak versenyképességre van szüksége, ehhez pedig az egyetlen út az államadósság csökkentése, ehhez pedig a gazdaság teljesítményét kell növelni. A kormány energiapolitikája viszont ellentétben lesz az EU törekvéseivel, mert nem a piacosítás, hanem az árak torzítása, a rezsiköltségek kordában tartása a célja.

    DBELO20110404012
  • Az Euro plusz paktumhoz azért nem csatlakozhatunk, mert Brüsszel számításai szerint is 0,4-0,9 százalékos gazdasági növekedéscsökkenéssel járna, ami 50-70 ezer munkahely elvesztését jelentené. "Azt javaslom, hogy sose járuljunk hozzá az egységes piacon belül adóharmonizáció irányába" - mondta a miniszterelnök. A Homokhátság öntözése pedig nem áll "vagylagos viszonyban" az ipari beruházással, hiszen az ipari szakmunkásokat nem lehet a mezőkre vezényelni, nekik ipari munkát kell adni. Egyszerre kell fejleszteni mindent, de óvatosan, mondta.

  • "A demokrácia és a jó élet összefüggése az egy érdekes kérdés" - jelentette ki. Elképzelhető, hogy más népeknek is szüksége van a demokráciára, de elsősorban szabadságra van szükségük, hogy úgy szervezhessék meg életüket, ahogy akarják. "Balczó képviselő úr azt szeretné, hogy Magyarország a jó arcát mutassa, erre azt tudom mondani, hogy nekünk ez az egy arcunk van" - mondta. Szeretné, ha jó arcot mutathatnánk, de fontosabnak tartja, hogy azt mutassuk meg, amink van. A Fidesz amellett fog érvelni a jövőben is, hogy Magyarország maradjon része az Európai Uniónak, még ha neki is vannak fenntartásai például a közös gazdasági kormányzással szemben, amit ugyanakkor szükségszerűnek nevezett, mert ha nem valósul meg, az EU "el fogja veszíteni közös pénzét, a gazdaságpolitikák összehangolhatóságának lehetőségét, végül a bizalmat". "Kényelmetlenséggel jár, kockázatokat is hordoz, de meg kell tennünk" - értékelte a közös gazdasági kormányzást. "Számomra a legfontosabb tanulsága ennek a néhány hónapnak, hogy a nehézségekkel való szembenézést nem lehet megúszni, a vitákat és a konfliktusokat vállani kell és becsülettel végig kell harcolni. Akik azt állítják, hogy a vitákat úgy kell megúsznunk, hogy behúzzuk a farkunkat, az vagy hazudik, vagy idegen érdekeket szolgált. Szolgalelküségből csak szolgaság lehet" - fejezte be felszólalását.

  • A második napirend előtti felszólaló az elempés Osztolykán Ágnes, aki felszólalása elején arra kérte az elnöklő Lezsák Sándort, hogy rendeljen el technikai szünetet, mert a képviselők Orbán beszéde után mászkálni kezdtek. Lezsák respektálta a kérést. A Fidesz-frakció nagy részének távozása után Osztolykán megkezdte felszólalását, amiben emlékeztetett rá, hogy 1971 óta április 8. a Nemzetközi Roma Nap. Ilyenkor azonban nem csak ünnepelni lehet, mert nem lehet szó nélkül elmenni amellett, ami most Magyarországon történik. A múlt szerdán értesült róla, hogy a Jobbik felvonulást rendez Hejőszalontára egy 50 éves asszony meggyilkolása miatt. A Jobbik padsoraiból közbekiabáltak, gyilkosoztak. Osztolykán nem zavartatta magát, folytatta. "Meddig tűrik azt, hogy Magyarországon rasszista kampányt folytasson a Jobbik, mikor tesz majd a kormány ezek megakadályozásáért? Hogyan tudja ezt összeegyeztetni az európai romastratégiával?" - kérdezte.

    DBELO20110404017
  • A kormány nevében Balogh Zoltán államtitkár válaszolt. Szerinte vannak olyan hangok, amelyek a problémát szimplán a többség és a kisebbség együtélésének problémájaként láttatják, mintha a szegénység, a szegregáció csak a romák problémája lenne. Pedig Magyarországon hárommillió ember él mélyszegénységben, nem csak a romák, mondta. A felzárkóztatás egyedüli módja szerinte a munka és a tanulás. Azt kell biztosítani, hogy a romák is dolgozhassanak és tanulhassanak. A Jobbik szerepére reagálva azt mondta, hogy a közbiztonság valóban tragikus Magyarországon, de "ez senkit sem jogosít fel arra, hogy a kollektív bűnösség elvén teljes népcsoportot bélyegezzen meg". Mint mondta, a gyülekezéshez a Jobbiknak is joga van, de gyűlöletet szítani tilos.

    DBELO20110404018
  • A kereszténydemokrata Földi László a tanyákon élő emberek életéről és biztonságáról beszélt napirend előtti felszólalásában. Ismeretei szerint a tanyavilágban háromszázezer ember él. Földi szerint szociális- és közbiztonságot kell biztosítani a tanyasiak számára, illetve biztosítani kell jó minőségű utakat is, amire az önkormányzatok nem feltétlenül alkalmasak, ezért ezt szerinte az államnak kéne kezébe vennie. A közbiztonság növeléséhez pedig vissza kéne állítani a lovasrendőrséget, vagy terepjárókat kéne adni a rendőröknek, hogy a nehezen megközelíthető helyekre is eljuthassanak. Államilag támogatott mezőőrségre is szükség lenne. Javasolta továbbá, hogy a tanyasiak "harminc kilométeres körzeten belül kedvezményes áfakulccsal értékesíthessék terményeiket".

    DBELO20110404019
  • A kormány nevében Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszolt. Ő úgy tudja, hogy 207 ezren élnek a tanyákon, és számuk növekszik. Ez nem gazdasági alternatíva, hanem kényszer miatt van így, emiatt szociális válsághelyzet alakult ki. Ezután mégis arról beszélt, hogy a tanya reális alternatíva. Hogy a tanyák felzárkóztatása elinduljon, azért a kormány először a történelemben ötmilliárd forintot különített el a tanyákra. Dolgoznak a közbiztonság növelésén is. "Fontos, hogy elrettentő legyen a bűncselekmények következménye, ezért gyorsított eljárásrendet dolgozott ki a rendőrség" - mondta.

  • A fideszes Kupper András a Liszt-bicentenáriumra emlékezve is az alkotmányozás fontosságát hangsúlyozta, de végül rátért Liszt Ferencre is. "Látszólag még mindig félünk belekiabálni a világba, hogy Liszt Ferenc magyar zeneszerző volt". Pedig szerinte Liszt maga is magyarnak vallotta magát, még ha nem is élt itt. Szerinte amikor beutazta európát, "zsebében magyar útlevél volt, soproni lakhellyel". Megemlékezett Bartók Béláról is, aki 130 éve született, majd felszólalása végén megint visszautalt az alkotmányozásra.

  • A kormány erre a felszólalásra is reagálni kivánt, Halász János kulturális államtitkár szerint Liszt kétszáz éves évfordulója az egész világon ünnep, és milyen szerencse, hogy most vagyunk EU-elnökök, mert így Európa-szerte hirdethetjük Liszt magyarságát.

  • A szocialista Botka László a Fidesz 1990. április 18-i közleményének felolvasásával kezdte, amiben a Fidesz egyrészt cáfolta, hogy koalícióra lépne a konzervatívokkal, másrészt kiállt az önkormányzatiság mellet. Napra pontosan 21 évvel később egy olyan alkotmányt fognak elfogadni, ami nem említi meg az önkormányzatiságot, nem lesz alapvető jog a települések önkormányzása. Szerinte nem kizárt, hogy a jövőben az önkormányzat döntéseit a kormányhivataloknak, tehát magának a kormánynak kell jóváhagynia, ezzel pedig meg is szünne az önkormányzatiság. Botka ezután azt mondta, a kormány most gazdasági ügyekben is támadást indított az önkormányzatok ellen, rájuk fogva az államadósság megugrását - az önkormányzati választások előtt Botka Szegeden azzal kampányolt, hogy mennyire eladósodottak a fideszes önkormányzatok. Most viszont azt mondta, az önkormányzati adósság ezermilliárd forint, öt százaléka a húszezer milliárdos államadósságnak. Vizsgálóbizottságot kezdeményezett az önkormányzati kötvénykibocsátások feltárására, mert attól tart, hogy a fideszes önkormányzatok adósságai miatt a teljes önkormányzati rendszer gazdálkodását központosítják, politikai kontroll alá vonják. Szerinte erre nincs szükség, "meg kell védenünk az önkormányzatok autonómiáját".

  • Tállai András önkormányzati államtitkár szerint ha Botka részt vett volna az alkotmány vitájában, akkor most nem kellett volna felszólalnia. "Be kellett volna jönni, és ha valami nem tetszik, módosító indítványt kellett volna beterjeszteni". Amúgy szerinte Botka "riogat", olyanról beszél, ami "nem létezik". Hogy hogy jött ide, azt nem tudjuk, de ezután arról beszélt, hogy a szocialisták az év elején a médiatörvény ügyében keltettek hisztériát Európában. Ezután az alkotmányból idézett, amiben az áll, hogy "Magyarországon önkormányzatok működnek". Ezután hiteltelenséggel vádolta a szocialistákat, akik szerinte APEH-ellenőrzéseket indítottak vállalkozások ellen, "tehát aki most az átalakuló közigazgatást politikai igazgatásnak nevezi, az hazudik", mondta, mintha a két dolog között bármilyen összefüggés lenne. A konkrét felvetéseket nem cáfolta, nem tagadta, egyáltalán nem beszélt róluk.