Cigaretta, érszűkület, aztán amputáció

2011.04.07. 10:54
Magyarországon évente 6000-8000 amputációt végeznek, amelyek jelentős része a dohányzásra vezethető vissza, hívták fel a figyelmet a dohányzásellenes törvényt támogató orvosok. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke felidézte az egyik dohánycég 1999-ben készített tanulmányát arról, hogyan lehet megakasztani a dohányzást visszaszorító törvényeket. Az érvek most szó szerint visszaköszönnek.

Ajánlom mindenkinek, aki dohányzik, hogy egyszer beszélgessen el egy  kardiológussal is. Mi, dohányosok azt már bevéstük, hogy tüdőrákot, gégerákot és ezen kívül mindenfajta rákot kapunk, elpusztulnak a spermiumaink és tönkremegy a bőrünk. Igen, jól tudjuk, mit okoz a kátrány és a füstben lévő 400-féle káros és 60-féle rákkeltő anyag. Azt gondoljuk, a nikotin nem is annyira veszélyes, hiszen élénkítő hatása van. Például ez az újságcikk is nikotin hatása alatt született.

A nikotinnal is több baj van: függőséget okoz, végzetesen beszűkíti az ereket, rontja szerveink, köztük a szív vérellátását, növeli a meszesedést az érfalon. Aztán jön az infarktus, az agyvérzés, a trombózis. Nem is kell, hogy teljesen elmeszesedjenek az ereink. Elég, ha az érfalon felgyülemlett plakk beomlik, és elzárja a vér útját.

Beszűkülnek

A Ramada Hotelben tartott beszélgetésen Pécsvárady Zsolt, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság tagja kellemes környezetben mutogatott egy kivetítőn félig levágott lábujjakat és bokából csonkolt lábfejeket. A főorvos azt ecsetelte, hogyan halnak el először a felső ujjpercek, aztán utána a következő szakaszok a végtajainkon. A látvány  olyan sokkoló volt, hogy azonnal rá akartam gyújtani.

Az vajon miért van, hogy a 10 milliós Magyarországon évente 6000-8000 amputációt végeznek, míg a 82 milliós Németországban 2500-at (ezek összesített adatok, amelyekben nemcsak a dohányzás miatti esetek szerepelnek). Egy kicsit számoljunk is: egy amputáció az egészségbiztosítónak kb. 1 millió forintjába kerül, aztán a páciens munkaképtelen lesz, és hosszú évekig rokkantnyugdíjat kell neki fizetni.

Amputált lábat itt nem mutatunk, legyen elég annyi, hogy csúnya látvány. Álljon itt viszont egy ábra. Egy nem dohányos ember kezének hőtérképét mutatja normál esetben, és egy órával azután, hogy egy füstös kocsmában ücsörgött. Az első képen jó a vérkeringés, a kéz ereiben áramlik vér, a kéz meleg, piros mindenhol. Egy óra múlva összeszűkülnek az erek, a vérkeringés drasztikusan csökken. Ez az ember nem is dohányzik, csak ül a füstben (az örök kekeckedőknek itt megjegyzem, rákérdeztem, és nem arról van szó, hogy a második képen azért ment ki a vér az ujjakból, mert egy fűtetlen, hideg kocsmában készült).

kez

A nemdohányzók védelméről szóló törvény márciusban a végszavazás előtt megakadt az Országgyűlésben, ebben egy dohányszagú tanulmány is szerepet játszhatott a várhatóan kieső adóbevételekről. Ha minden jól megy, április második felében mégiscsak elfogadják a törvényt, ami 2012. január 1-jétől (egy átmeneti türelmi idő után várhatóan május 1-jétől ) tiltja meg és bünteti a dohányzást szinte minden zárt helyen, kocsmában, hivatalban, munkahelyen és vonaton.

Lemaradtunk

Szó sincs arról, hogy ezzel a törvénnyel Magyarország túllő a célon, legfeljebb így próbál meg felzárkózni Nyugat-Európához  – oszlatta el a félreértéseket Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. Az EU speciális fakultatív szervem az ENSP (European Network for Smoking and Tobacco Prevention) és az ECL (Association of European Cancer Leagues)  évek óta figyeli, hogy állnak az egyes országok a dohányzás visszaszorításával. Ebben a rangsorban 2007-ben még a huszonkettedikek voltunk 31 ország közül, ma már csak a 27. helyen állunk. Megelőznek minket a szlovákok, a románok, és gondolták volna, hogy a csúcson Nagy-Britannia, Írország és Norvégia után a törökök állnak a negyedik helyen? A törökök, akik 2008-ban betiltották a dohányzást, és  akik a James Bond-filmekből kivágják azokat a részeket, amelyeken a 007-es ügynök férfiasan rágyújt.

dohany

Nálunk a felvilágosítás gyenge, folyamatosan csökken a cigaretta ára, a dohányzók aránya meg évről évre emelkedik – ma a lakosság 36 százaléka füstöl. Kifejezetten katasztrofális a helyzet a 18-35 éves nők körében, akik közel fele, 48 százaléka szív.

Ismerős érvek

"A Philip Morris 1999-ben készített egy belső tanulmányt arról, hogyan érveljenek a dohányzásellenes törvények ellen az egyes országokban. A mostani magyarországi vitában érdekes módon ugyanezek az érvek köszönnek vissza"  – mondta Kovács Gábor. A tanulmány például azt javasolta, hogy a dohánygyárak ne magukról beszéljenek, hanem tolják előre a vendéglátósokat. Ahogy nálunk az első hírek megjelentek a készülő törvényről, azonnal ott volt a sajtóban, hogy ez milyen súlyosan érintené a vendéglátósokat.

Ugyancsak ebben az 1999-es tanulmányban szerepel, hogy a dohányzás korlátozása ellen a szabadságjogokkal ("felnőtt emberek felnőtt döntése"), az árak emelése ellen a csempészett cigaretták forgalmának fellendülésével és a súlyos adókieséssel lehet érvelni, a nőket mint perspektivikus célcsoportot pedig szép csomagolású, vékony cigarettával lehet megfogni, amelyeket egészségesebbnek  lehet beállítani a hagyományosaknál.

6 forint emelés, több milliárd bevétel

Ha már a csomagolásnál tartunk. A mi törvényünkben végül nem növelik az elrettentő felirat nagyságát a cigisdobozok hátlapján, legfeljebb majd képet is lehet oda tenni. Ausztráliában erre is találtak megoldást: ott csak egységes szürke, jellegtelen dobozban lehet cigarettát árulni, aminek már 80 százalékát teszi ki a figyelmeztető felirat, nincs rajta szépen metszett logó, legfeljebb ráírják, hogy ez a Marlboro.

Önmagában ez a jogszabály kevés a dohányzás visszaszorításához, ezt csak más intézkedések együttes bevezetésével lehet eredményesen csökkenteni, hívta fel a figyelmet Kovács Gábor. "Ha 1 százalékos termékdíjat szabnának ki, egy 610 forintos Marlboro ára 616 forintra emelkedne. Ebből a pénzből évi 5-6 milliárd forint folyna be, amit ha nem is a dohányzás miatt kialakuló betegségek kezelésre, de legalább a leszokást támogató programokra lehetne fordítani" – javasolta Mucsi János tüdőgyógyász, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért nevű egyesület elnöke.

A leszokást nem támogatják

Aki már próbált leszokni, az tudja, hogy ehhez nem sok támogatást kap, hiába hallja a reklámokban, hogy kérjen orvosi segítséget. Az én háziorvosom például nálam is többet dohányzik, de az orvosok mentségére legyen mondva, egy felmérés szerint körükben jóval alacsonyabb a dohányosok aránya, mint a teljes népességben (12 százalék) .

A következő probléma az, hogy ha az ember nikotintapaszt vagy szuperleszoktató szupergyógyszert szeretne, arról kiderül, hogy legalább annyiba vagy többe kerül, mint egy havi cigarettaadag, azaz több, mint tízezer forintba. Beszélhetünk itt leszoktatásról, ha ehhez az OEP nem ad támogatást, akkor semmi értelme az egésznek.

Mucsi János  és Kovács Gábor évek óta küzdenek a leszoktatás  tb-támogatásáért. Az nem lenne célszerű, ha az OEP a leszokást segítő készítményeket teljesen finanszírozná, mert ha ezért a páciensnek nem kellene semmit fizetnie, nem venné komolyan a terápiát. Elég lenne ezért az 50 százalékos támogatás. A tüdőgyógyászoknak is van egy országos hálózatuk, amely segítene a leszoktatásban, de erre sem kapnak semmilyen finanszírozást.

Egy dohányos más perspektívát is szeretne látni. Azt, hogy ha leszokik,  van-e még egyáltalán reménye a túlélésre, vagy úgyis rákos  lesz, és akkor jobb, ha boldogan dohányozva hal meg. A szakemberek szerint társadalmi szinten a dohányzás elhagyásával érhető el a legnagyobb egészségnyereség. Egyéni szinten a dohányzás abbahagyásának pozitív hatását már az első napokban érzi az ember, de legalább egy év kell ahhoz, hogy a légutak kitisztuljanak. A dohányzás abbahagyása után egy-két évvel jelentősen csökken az infarktus kockázata, ezek után már csak 6-7 év kitartásra van szükség ahhoz, hogy az életesélyeink közel azonosak legyenek egy nem dohányzóéval.



  • Tippek
  • Személyi kölcsön