Eleonóra
0 °C
12 °C

Kiakadtak a bírók a nyugdíjkorhatár leszállításától

2011.04.09. 17:12
Nem volt még rá példa, hogy lényegében a teljes magyar bírói kar levelet intézzen a jogalkotókhoz, most megtették: komolyan aggódnak a nyugdíjkorhatáruk leszállításának terve miatt. Ez szerintük lehetetlen helyzetbe hozná a bíróságokat, ezért lobbizni kezdtek az alkotmánytervezet ezirányú módosítása ellen.

Példa nélküli lépésként a teljes bírói elit levéllel fordult az alkotmányozásban részt vevő országgyűlési képviselőkhöz, valamint Schmitt Pálhoz, Orbán Viktorhoz és Kövér László házelnökhöz.  A levélben "mélységes aggodalmukat" fejezik ki az április 4-én, az új alkotmány tervezetéhez az utolsó pillanatban beterjesztett módosítócsomag egyik eleme miatt.

A Lázár János fideszes képviselő által beterjesztett javaslat (pdf) szerint a jelenleg 70 éves korukig dolgozó bírókat csak az öregségi nyugdíjkorhatárig, jelenleg 62 éves korukig lehetne foglalkoztatni (az öregségi nyugdíjkorhatár 2021-ig fokozatosan 65 évre nő).

A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei, továbbá a Magyar Bírói Egyesület által jegyzett, a hatalmi ágak szokásos kommunikációjához mérten igen erélyes hangvételű levél szerint a módosítás elfogadása esetén jövő januárban 228, 2013 végéig pedig további 56 bírót nyugdíjaznának.

A levél szerint a szolgálati viszony megszűnése jelentős számban érinti a hierarchia csúcsán álló, magasan kvalifikált bírókat, akiknek a pótlása főként az alsóbb szintű bíróságokról, és csak nagyon nehezen megoldható. Az állásokat a kinevezésekre vonatkozó új szabályok miatt csak 6-8 hónap alatt lehet betölteni, a személyi változások miatt pedig rengeteg ügyet másra kéne osztani: a munkaerőhiány és a fennakadás komolyan lelassítaná az eljárásokat.

Bírói nyugdíjkorhatárok Európában

Ahol több adat szerepel, ott fokozatosan nő a korhatár, illetve a magasabb szintű bíróságokon dolgozók tovább maradhatnak. Olyan is van, ahol egy grémium engedélyezheti a továbbszolgálást.

Ausztria 65

Belgium 67-70

Bulgária 65

Ciprus 63-68

Csehország 70

Dánia 70

Egyesült Királyság 70-75

Észtország 68

Finnország 68

Franciaország: 65-68

Görögország: 67-65

Hollandia 70

Írország: 65-72

Lengyelország 65-70

Lettország:65-72

Litvánia 65

Luxemburg 68

Málta 61-65

Németország 65-67

Olaszország 65

Portugália 65-70

Románia 65-68

Spanyolország 70-75

Svédország 65-67

Szlovákia 62

Szlovénia 70

(Forrás: LB)

A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy csak a Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14, míg országosan 30 ezer ügyet kéne másra szignálni. A "változások következményeként az átlagos bírói gyakorlati idő számottevően alacsonyabb lesz egy olyan bírói karban, amely európai viszonyban is fiatal" – áll a levélben.

A dokumentum külön megemlíti, hogy a bírói kart csak a szervezeten belülről lehet feltölteni, ezért az utánpótlás jelentősen csökkenteni fogja a bírósági titkárok létszámát. A karrierlétra bírói kinevezés előtti utolsó fokán álló titkárok egy 2010. nyári törvénymódosítás eredményeként a helyi bíró hatáskörében járhatnak el a szabálysértési és a nemperes ügyekben.

Ha hirtelen csökken a számuk, az "alapjaiban veszélyezteti néhány, a közelmúltban elfogadott törvény végrehajtását".

A Fejér megyei összbírói értekezleten pénteken, Székesfehérváron Baka András főbíró arról beszélt, hogy a bírók szerint akkor, amikor minden ország hihetetlen erőfeszítéseket tesz a nyugdíjkorhatár emelésére, "nehéz másképp értelmezni a nyolcéves vagy akár ötéves korhatárcsökkentést is, mint a bíróságok elleni támadásnak".

A bírói ág vezetése korábban is kifejezte aggodalmát, amiért az alaptörvény tervezetéből kimaradt a bíróságok önigazgatásáról szóló rész. Ez nyilvánvalóan annak a jele, hogy a kormány – az 1997 előtti állapothoz visszatérve, feltehetően az igazságügyi tárca alá besorolva – az irányítása alá vonná a bíróságokat.

A másik konfliktus a semmisségi törvény kapcsán bontakozott ki, ami szintén nyílt ellenkezést váltott ki a bírói karban. Az európai trenddel szembe menő módosítási javaslat ebben az olvasatban megtorló jellegű intézkedésnek tűnik: a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása a 19 megyei elnök közül 12-t, az öt táblabírósági elnök közül kettőt érintene. Baka András 2014-ben lesz 62 éves.

Az alkotmánytervezethez kapcsolódó módosító javaslatokról hétfőn döntenek a képviselők. A bírók nyugdíjkorhatárának leszállítása – a vármegyékről szóló mellett – az egyik legtöbbet vitatott módosítás.

A KDNP-s Rubovszky György az alkotmányügyi bizottság csütörtöki ülésén még azt jelezte, hogy a kisebbik kormánypárt számára elfogadhatatlan a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése, így az csak a fideszes tagok támogatásával válhatott bizottsági módosító indítvánnyá. Szombaton viszont az MTI már úgy értesült, hogy a kereszténydemokraták mégis megszavazzák a javaslatot.

Az Index úgy tudja, hogy a bírósági vezetők eltökéltek, és ha a módosítás hétfőn az alaptörvény-tervezet egységes szövegének részévé válik, a péntekinél is szókimondóbb üzenettel fordulnak a jogalkotóhoz.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!