Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Az alaptörvény nem törvény

2011.04.11. 00:53
A Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezetéhez benyújtott módosítóindítványok megszavazásával, illetve a jogalkotásról szóló törvény módosításával folytatódik hétfőn a parlament tavaszi ülésszaka. Rendhagyó parlamenti előzetesünkben alapvetően az előbbire, azaz a módosító indítványokra fogunk koncentrálni. Csak a támogatott indítványokat 101 pontban tárgyalta az alkotmány- és igazságügyi bizottság, ezek közül 28 olyan van, ami tartalmi változást is jelent az alkotmányban, a többit technikai jellegűnek - nyelvhelyességi, stilisztikai, kodifikációs - minősítettük. A 28 tartalmi módosítóval tételesen foglalkozunk.

Az ülésnap hagyományosan napirend előtti felszólalásokkal indul, ezután viszont, szakítva a hagyománnyal, nem az interpellációk és az azonnali kérdések, hanem határozathozatalok következnek. Elsőként Gulyás Gergő javaslatára a jogalkotásról szóló törvényt módosítják. A javaslat technikai jellegű, a lényege, hogy az új alaptörvény megnevezése kihirdetésekor a címet és a kihirdetés dátumát is magában foglalja majd.

Ezután a tervek szerint legfeljebb háromnegyed óra, de inkább negyven perc alatt végigszavazzák az alkotmányjavaslathoz benyújtott összesen 158 módosító javaslatot, melyek közül 101-et támogat az előterjesztő. A támogatott módosító indítványokat kivétel nélkül Lázár János és Harrach Péter kormánypárti frakcióvezetők jegyzik együtt, vagy külön-külön, illetve vannak az alkotmányügyi bizottság által beterjesztett támogatott módosító indítványok, valamint kakukktojásként az előterjesztők támogatták az LMP-sből lett független, Ivády Gábor egyik módosító javaslatát is. A beterjesztők egyet sem támogattak Szili Katalin, vagy a jobbikosok módosító indítványai közül. Cikkünkben csak azzal a 28 támogatott módosító indítvánnyal foglalkozunk részletesen, melyek tartalmilag is módosítják az alaptörvény tervezetét.

Nemzetiségek

Az alaptörvény tervezetében a Nemzeti hitvallásnak nevezett preambulumban eredetileg szereplő "a Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük" megfogalmazás helyett Lázár János és Harrach Péter javaslatára az állna: "a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők". Lényegében tehát egy asszimilációs megfogalmazás helyett az új alkotmány államalkotóként ismeri el a magyarországi nemzetiségeket is.

A kakukktojás

Ivády Gáboré az egyetlen támogatott módosító javaslat, amely nem köthető a kormánypártokhoz. Ivády javaslatára a Nemzeti hitvallás népuralomra vonatkozó részét pontosítanák, törölnék az eredeti javaslatban szereplő "valódi népuralom" kifejezésből a valódit, mondván annak szerepeltetése feltételezi, hogy létezik álnépuralom is. A mondatot kiegészíti az igazságosság követelményével, ami tehát ezentúl így hangzik majd: "Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, igazságosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi".

Nem teszik idézőjelbe a múltat

Személyes kedvencünk Lázár és Harrach frakcióvezetők azon módosító indítványa, mely szerint törölnék a preambulumból a "kommunista »alkotmány«"-ra hivatkozó részből az idézőjeleket. Az új alaptörvény tehát nem az idézőjeles alkotmány jogfolytonosságát, hanem a jelenleg is hatályos alkotmányt nem fogja elismerni.

Támogatott autonómia

A kormánypárti frakcióvezetők javaslatára kiegészítenék az Alapvetés fejezet a határon túliakért vállalt felelősségről szóló D. cikkét, a módosítás értelmében a magyar állam immár nem a nemzet "eszméjétől vezérelve", hanem az "összetartozást szem előtt tartva" nem csak felelősséget vállalna a határon túliakért, de támogatná is őket egyéni és közösségi jogaik érvényesítésében, önkormányzataik létrehozásában és a szülőföldön való boldogulásban. Itt jegyeznénk meg, hogy az indítványokat indokolni is kötelesek az előterjesztők, ez azonban a legtöbb esetben csak formailag valósult meg. Ez esetben például indoklásként az szerepel, hogy a javaslat "pontosításra és a cikk tartalmának bővítésére irányul", ez viszont nem indoklás, hanem ténymegállapítás.

Erő, hűség, remény

Lázár és Harrach frakcióvezetők Gerő András történész javaslatát megfogadva módosítanák az Alapvetés I. cikkének a nemzeti zászlóra vonatkozó részét. A módosítás után a zászló színeinek jelentéstartalma is bekerülne az alkotmányba: "a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a a remény szimbóluma".

Alkotmányos forint

Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár felvetését megfogadva Lázár és Harrach javasolja, hogy az Alapvetés fejezet egészüljön ki egy új, K. cikkel, mely szerint "Magyarország hivatalos pénzneme a forint". Varga indoklása szerint "vannak olyan magátöl értetődő dolgok, amelyeket az alkotmánynak rögzítenie kell". Szerinte nem lesz probléma, hogy az euró bevezetésekor kétharmados többséggel kell majd módosítani az alaptörvényt.

Alkotmányba foglalják Schmitt Pál erdeit

Három módosító indítvány is foglalkozik az alaptörvény Alapvetés fejezetének O. cikkével. Lázár és Harrach közös javaslata alapján törölnék első bekezdéséből a "Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet" részt, ezt Lázár javaslatára a Szabadság és felelősség fejezet XX. cikkeként jelenítené meg az alkotmány, kiegészítve a szennyező fizet elvének alkotmányba foglalásával, illetve azzal, hogy alaptörvényi szinten tiltanák a szemétimportot. Lázár és Harrach javaslatára a termőföld és a vízkészlet védelméről szóló O. cikket kiegészítenék az erdők védelmével, amit maga Schmitt Pál köztársasági elnök javasolt, illetve a honos növény- és állatfajok védelmével, amit pedig a kérdőíven konzultált nép.

Az alaptörvény nem törvény

Lázár és Harrach meglátása szerint az alaptörvény nem törvény, nem terjed ki rá a törvények kezdeményezésére vonatkozó rendelkezés, ezért külön meg kell határozni, hogy ki kezdeményezheti a módosítását. Javaslatuk szerint a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő.

Definícióval gúzsba kötött sajtószabadság

Az alaptörvény eredeti tervezetében szerepelt, hogy "Magyarország elismeri és védi a sajtószabadságot". A kormánypárti frakcióvezetők ezt nem érezték elég pontosnak, ezért kiegészítették a sokszínűség követelményével is, akármit is jelentsen az. Akárhogy is, a plusz követelmény szűkíti a sajtószabadság értelmezését. Pontosították továbbá, hogy külön sarkalatos törvényben nem a sajtó felügyeletét, hanem a sajtó felügyeletét ellátó szerv munkáját szabályozzák majd.

Az alkotás szabadsága

Az alaptörvény eredeti formájában a tudományos és a művészeti élet szabadságát védte volna, Harrach és Lázár módosító javaslata alapján viszont csak "a tudományos kutatás és a művészeti alkotás szabadságát" védené. Az állam a módosítás után sem lenne jogosult dönteni a tudományos igazság kérdésében.

Engedjétek hozzám a gyermekeket

Az eredeti javaslat Szabadság és felelősség fejezetének XV. cikke szerint "Magyarország külön intézkedéssel védi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket". Ezt Harrach és Lázár kiegészítené a gyermekekkel, akiket tehát szintén külön intézkedéssel védene az ország.

Csak a rokkantakat támogatnák

Bár az előző módosításnál már láthattuk, hogy Magyarország védi a fogyatékosokat, Harrach és Lázár módosító javaslata szerint törvényben meghatározott támogatásra nem általában a fogyatékosok, hanem csak a rokkantak lesznek jogosultak. Hogy miért, abban a javaslat indoklása most sem segít, hiszen aszerint az indítvány "terminológiai pontosítás". Terminológiailag viszont a rokkant nem egyenlő a fogyatékossal, előbbi az utóbbi részhalmaza csupán.

Alkotmányt sért-e a veleszületett rendellenesség?

Az előző módosításokhoz kapcsolódik a kormánypárti frakcióvezetők azon módosító indítványa is, amely alapján az alaptörvény nem a testi és lelki egészség megőrzéséhez, hanem magához az egészséghez való jogot rögzítené. Hogy ez mit jelent a veleszületett rendellenességgel élőknek, azt nem tudjuk.

A magyar csak Magyarország hivatalos nyelve

A kormánypárti frakcióvezetők egyrészt egy helyen, az Alapvetés fejezet H. cikkében rendeznék az eredeti javaslatban külön helyeken tárgyalt, a hivatalos nyelvvel, illetve a nemzetiségek nyelvei és a jelnyelv védelmével foglalkozó paragrafusokat, másrészt az eredeti megfogalmazást is pontosítanák, így a magyar nem úgy általában lenne hivatalos nyelv, hanem csak Magyarországon.

Alkotmányos áfa

Az eredeti tervezet csak a jövedelmi típusú adókról rendelkezett, Lázár és Harrach javaslatára a Szabadság és felelősség fejezet XXVIII. cikke kiegészülne a "gazdaságban való részvételének megfelelő" hozzájárulás kötelezettségével, ezzel alaptörvényi szintre emelve a forgalmi típusú adókat is.

Lelkiismeretes hadkötelezettség

Az új alaptörvény rendkívüli állapot vagy védelmi helyzet esetén hadkötelezettséget ír elő, ezt Harrach és Lázár kiegészítené azzal, hogy ha valaki lelkiismereti alapon megtagadná a fegyveres szolgálatot, az fegyver nélküli szolgálatot köteles teljesíteni.

Nincs trükközés a visszadobott törvényekkel

Az eredeti tervezet szerint ha a köztársasági elnök visszaküld egy törvényt, amit ezután a parlament módosít, akkor kizárólag a módosított rendelkezések alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezhetné. A módosítás tisztázza, hogy ha a parlament változatlan formában fogadja el a visszaküldött törvényt, a köztársasági elnök a teljes jogszabály vizsgálatát kezdeményezheti.

Ugyanakkor egy másik módosításukban a kormánypárti frakcióvezetők az alapvető jogok biztosának is megadnák az alkotmányos normakontroll kérésének lehetőségét - ezt a tervezet korábban a kormányra, illetve a parlamenti képviselők legalább egynegyedének kezdeményezésére korlátozta.

Ehhez kapcsolódik az a módosítás is, mely alapján az alkotmánybíróság jogköreit csak addig korlátoznák, míg az államadóság mértéke meghaladja az 50 százalékot.

Nagyobb Alkotmánybíróság

Harrach és Lázár Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök javaslatára 11-ról 15 főre emelné az AB létszámát. Paczolay az egyedi bírói döntések alkotmánybírósági felülvizsgálata miatti ügyteher-növekedéssel indokolta kérését.

Még korlátozottabb népszavazás

Lázár és Harrach tovább szűkítené a népszavazási lehetőségeket, javaslatuk szerint nem csak a hadiállapotról, rendkívüli állapotról és a szükségállapotról, hanem a megelőző védelmi helyzetről se lehetne népszavazást tartani.

A bíróság dönthet az önkormányzati rendeletekről

A kormánypárti frakcióvezetők két módosító javaslatban foglalkoznak az önkormányzatok rendeletalkotási jogával. Az egyik alapján az önkormányzatoknak az eredeti javaslattal szemben határozataikat nem, csak rendeleteiket kellene megküldeniük a kormányhivataloknak. A rendeletek jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről pedig nem a Kúriának nevezett felsőbb, hanem a legalsó bírói szint, a bíróságok dönthetnének.

Bíró és ügyész csak bíró és ügyész lehet

A kormánypárti frakcióvezetők két módosítójavaslatban rögzítenék, hogy a Kúriának átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnökét, illetve a Legfőbb ügyészt csak a bírák, illetve az ügyészek közül kell megválasztani. Az ügyészségre vonatkozó módosító indítvány alapján törölnék az ügyészség feladatai közül azt, hogy az ügyészség polgári jogi ügyben is eljár, ha az érintett nem képes jogainak védelmére, vagy az a közérdek megóvása miatt szükséges.

Nem lesz dicsőséglista

Az eredeti javaslat szerint az alaptörvény szövege az azt megszavazó képviselők névsorával zárult volna. Lázár és Harrach ezt a részt elhagyná, mégsem lesz kőbe vésve az alapító atyák neve.

Nincs általános jogkiterjesztés

Az alaptörvény eredeti tervezete általánosan is kiterjeszthetővé tenné az állampolgári jogokat a magyar állampolgársággal nem rendelkezők számára. Lázár János javaslata ezt a szavazati jog kiterjesztésének speciális eseteire korlátozná, mondván minden egyéb állampolgári jogot bármilyen szintű jogszabály, vagy akár az európai uniós jog is kiterjesztheti a nem állampolgárokra.

Ehhez kapcsolódik, hogy Lázár javaslatára az alaptörvénybe foglalnák, hogy az EU-s jog megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.

Alkotmányos kártérítés

Azt is a Fidesz frakcióvezetője javasolta, hogy az alaptörvényben rögzítsék: ha valakinek a szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozzák, kárának megtérítésére jogosult.

Lázár javaslatára az önvédelem joga is bekerülhet az új alaptörvénybe, erről részletesebben olvashat cikkünkben.

Csoportos kiutasítás, kisebbségi jogok

Lázár javaslatára az alaptörvénybe foglalnák a csoportos kiutasítás tilalmát, illetve azt is, hogy az alapvető jogok biztosának két helyettese is van, az egyik a nemzetiségek, a másik a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét látja el. Harrach Péter javaslatára a tanítás szabadságát a közoktatási törvényben meghatározott keretek között védené csak az alaptörvény. Lázár javaslatára törlik a gyermekek után járó szavazati jog lehetőségét megteremtő passzust is.

Korlátozott jegybanki függetlenség

Az új alaptörvény Lázár módosító javaslatával új fejezetet nyithat a kormány és a Magyar Nemzeti Bank háborújában, amennyiben a jövőben a jegybank alelnökeit nem az elnök, hanem közvetlenül a köztársasági elnök nevezné ki. Az elnöki és alelnöki mandátumok hossza pedig az eredeti javaslattal szemben nem nőne 9 évre, hanem maradna a jelenlegi 6 év. Ennek a kamatpolitikáról döntő monetáris tanács esetén van jelentősége, mely a jegybank elnökéből és két alelnökéből, illetve négy, az új szabályok szerint a parlament többsége által választott - tehát a mindenkori kormányhoz közeli - tagból áll, azaz az új alaptörvény szerint minden tagja független lenne már a jegybank mindenkori elnökétől, ellenben a tagok többsége közel állhat a mindenkori hatalomhoz.

Öreg bíró nem bíró

Az alaptörvényben szabályoznák a bírói kinevezés és szolgálati jogviszony korhoz kötöttségét. Bíró csak 30 évesnél idősebb ember lehet, legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Jelenleg a felső korhatár 70 év, aminek leszállítása miatt élénken tiltakoznak a bírók.

Új műszaki megoldásokkal a nemzet érdekében

Az alkotmányügyi bizottság másik érdemi módosító javaslata szerint az államnak a nemzeti érdek érvényre juttatásáért is törekednie kell új műszaki megoldások és tudományos eredmények alkalmazására.

Interpellációk

Ha valaki idáig jutott a cikkben, az nyilvánvalóan fanatikus parlamentrajongó, tehát az is érdekelheti, hogy milyen témákban hangozhatnak el interpellációk a hétfői ülésen, a szokásosnál legalább fél órával később. Nem hagyhatjuk kielégítetlenül a legnagyobb rajongókat, íme a lista.

A sort egyből egy nagyágyú, a szocialisták fregoliminisztere, Szekeres Imre nyitja, aki, mintegy csatlakozva az utolsóként ismertetett alaptörvénymódosító-javaslathoz, az iránt érdeklődik majd, hogy "lesz-e még innováció Magyarországon". Másodikként Pánczél Károly kormánypárti képviselő kivételesen nem öninterpellál, hanem hús-vér emberek hús-vér érdekében kérdezi a nemzetierőforrás-minisztert, hogy "három éve hiába várja több havi munkabérét 70 pedagógus". A mondat végén kérdőjel szerepel, nem tudjuk, hogy a kérdés az, hogy tényleg várják-e, vagy inkább arra irányul, hogy mikor kapják meg.

A Jobbik részéről cigányozásra számítunk, legalábbis Szilágyi György "esélyegyenlőség MSZP-s, fideszes módra", illetve Ferenczi Gábor hetedikként sorra kerülő, "ki védi meg a tanárokat" című interpellációi nem sok jót sejtetnek.

A két jobbikos között az LMP-s Vágó Gábor az iránt érdeklődik, hogy mi történik majd az adósokkal a kilakoltatási moratórium április 15-i lejárta után. A kérdés annyiban jogos, hogy a moratóriumot a kormány csak a lakáshitelesek esetén hosszabbította meg három hónappal. A szocialista Kolber István Szekeres Imre interpellációjához kapcsolódik kérdésével, hogy "lesz-e évek múltán is Innovációs Nagydíj Magyarországon". Párttársa, Szabó Imre pedig a zöldgazdaság további fejlesztése érdekében tervezett intézkedésekről kérdez.

Általában csak hét interpelláció szokott elhangozni, de a jobbikos Vágó Sebestyén újra nyolcadik jelentkezőként próbálja feltenni kérdését, hogy "meddig marad az SZDSZ holdudvar uralma a közszolgálati rádióban". A monomániások élete se könnyű.