Pandora, Gabriella
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Száz helyen módosítják az alaptörvény-tervezetet

2011.04.11. 10:25
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ivády Gáboré az egyetlen támogatott módosító javaslat, amely nem köthető a kormánypártokhoz. Ivády javaslatára a Nemzeti hitvallás népuralomra vonatkozó részét pontosították, törölték az eredeti javaslatban szereplő "valódi népuralom" kifejezésből a valódit, mondván annak szerepeltetése feltételezi, hogy létezik álnépuralom is. A mondatot kiegészítették az igazságosság követelményével, ami tehát ezentúl így hangzik majd: "Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, igazságosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi".

  • Az alaptörvény nem törvény

    A Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezetéhez benyújtott módosító indítványok megszavazásával, illetve a jogalkotásról szóló törvény módosításával folytatódik hétfőn a parlament tavaszi ülésszaka. Rendhagyó parlamenti előzetesünkben alapvetően az előbbire, azaz a módosító indítványokra fogunk koncentrálni. Csak a támogatott indítványokat 101 pontban tárgyalta az alkotmány- és igazságügyi bizottság, ezek közül 28 olyan van, ami tartalmi változást is jelent az alkotmányban.

  • Az alaptörvény-tervezethez benyújtott módosító indítványokról történő szavazás előtt Schmitt Pál köztársasági elnök is felszólal a parlamentben. Schmitt örülhet, egyik első ötlete az volt, hogy az erdőknek is szerepelniük kéne az alkotmányban, és Lázár János és Harrach Péter kormánypárti frakcióvezetőknek hála szerepelni is fognak.

  • Schmitt Pál köztársasági elnök az alkotmányozásról szóló napirend előtti felszólalásával indul hétfőn a parlament ülése. Őt Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője követi, aki arról beszél, "biztos csak rosszul értettük". A fideszes Varga István új fejezetet nyit a román-magyar kapcsolatokban, az elempés Schiffer András az európai szolidaritás és a magyarországi zárolás összefüggésein mereng, a szocialista Mesterházy Attila pedig kitörési pontokat keres, mert "megállt Magyarország".

  • Az alkotmányozás miatt kicsit háttérbe szorulnak hétfőn az interpellációk, de így is érdekesek lesznek. Elsőként egyből a szocialisták fregoliminisztere, Szekeres Imre aggódik majd a hazai innovációért. Ez lesz amúgy ma a szocialisták fő témája, Kolber István az Innovációs Nagydíjról kérdez majd, Szabó Imre pedig a zöldgazdaság fellendítéséről. A jobbikos Szilágyi György "esélyegyenlőség MSZP-s, fideszes módra" címmel szólal fel, Ferenczi Gábor pedig "ki védi meg a tanárokat" címmel interpellál. Egy harmadik jobbikos is jelentkezik, de ő csak nyolcadik a sorban, így valószínűleg nem mondhatja el interpellációját. Pedig Vágó Sebestyén már sokadjára akarja megkérdezni, hogy "meddig marad az SZDSZ holdudvar uralma a közszolgálati rádióban". A fideszes öninterpelláció kívételesen lényeginek tűnik, csak azt nem értjük, mi a kérdés. "Három éve hiába várja több havi munkabérét 70 pedagógus?" - címezte felszólalását Pánczél Károly, aki ezek szerint kételkedik benne, hogy a pedagógusok várják a fizetésüket.

  • cikkünk a témában:

    Megyékre cserélik vissza a vármegyéket

    A Fidesz-frakció hétfő délelőtti ülésén úgy döntött, hogy az Alaptörvény-tervezetben a vármegye-szót mindenhol megyére cserélik. Mivel a mai plenáris ülés elé kerülő 158 módosító indítvány között ez nem szerepel, a képviselők április 18-án, közvetlenül a zárószavazás előtt koherenciazavarra hivatkozva döntenek majd a módosításról.

  • cikkünk a témában:

    Óriási megszorítást ír elő az új alkotmány

    Ha az alaptörvény tervezetének 36. és 37. cikkében szereplő, az államadósság alakulásához kapcsolódó paragrafusokat változatlan formában fogadja el a parlament, akkor a mindenkori kormányok két rossz között választhatnak: vagy közgazdaságilag értelmetlen szabályok áldozatává teszik az országot (tartós gazdasági visszaesést idéznek elő), vagy folyamatos alkotmánysértést követnek el, írja cikkében Neményi Judit és Oblath Gábor.

  • Bár elég feszes a hétfői ülés napirendje, az alaptörvény-tervezethez benyújtott kb. 160 módosítóról például alig negyven perc alatt szavaznak, az ülés negyedórás késéssel kezdődött. Pedig az elején még a Holokauszt-emléknapról is megemlékeznek, és Schmitt Pál köztársasági elnök is beszélni fog.

  • Kövér László szerint Magyarország a zsidók deportálása idején már védtelen volt, "évekkel korábban" megkezdődött a zsidók jogfosztása, így amikor, már a német megszállás alatt megkezdődtek a deportálások, a magyarok bénultan, vagy közönnyel figyelték a történteket. "Minden körülmények között elfogadhatatlan, ha embereket fajuk, származásuk, vallásuk, bőrszínük, politikai nézeteik miatt megkülönböztetnek" - mondta Kövér. A kirekesztés megfojtja a demokráciát, tette még hozzá.

  • "Minden nemzetnek szüksége van arra, hogy legyenek kapaszkodói" - kezdte az alkotmányról szóló felszólalását Schmitt Pál, aki szerint "sajnálatos módon vannak olyanok, akik ezt tagadják". "Támadnak mindent, ami egységbe szólít, ami távlatos, ami fennkölt. Történelmi tapasztalat azonban, hogy a kétkedők nem újítanak meg nemzeteket" - jelentette ki. Szerinte szükség van arra, hogy Magyarország húsz évvel a rendszerváltás után megalkossa új alaptörvényét, "szinte utolsóként a volt szocialista országok között".

    Fotók: Huszti István
    Fotók: Huszti István
  • Schmitt azt, hogy utoljára újítjuk meg alkotmányunkat, abból vezette le, hogy az évszáma szerint 1949-ben született, amikor Magyarország kiiratkozott a civilizált Európából. Ezért is tartja fontosnak, hogy az új alkotmány évszám szerint abban az évben születhet, amikor Magyarország először tölti be az EU soros elnöki tisztjét. Ezután rosszallását fejezte ki, amiért voltak, akik nem vették ki részüket az alkotmányozásból. "Arra kérem önöket, hogy tiszteljék meg az ország lakóságát [sic!] azzal, hogy részt vesznek a vitában" - mondta.

  • Schmittet köztársasági elnökként örömmel tölti el, hogy hamarosan új alkotmánya lesz az országnak. Ezután arról beszél, hogy a magyarok büszkék, de az több is, mint büszkeség, hogy új alkotmányt alkotunk, ami "egyszerre nemzeti és európai, jogot és felelősséget határoz meg, és összefogja a gazdaság alapjait is". Emellett örül neki, hogy a család és a házasság is része lett az alkotmánynak, ennél is jobban örül neki, hogy a Himnusz első sorával kezdődik.

    04
  • Schmitt szerint "most van annyi akarat" az országban, hogy rendbe tegyük dolgainkat. Az új alaptörvény szerinte azt fejezi ki, hogy mindenki számít. A magyaroknak viszont az a fontos, hogy garantálja-e az új alaptörvény jogait, biztonságát, szabadságát, de az is, hogy lesz-e munkája, és hogy kapnak-e elég védelmet az idősek és a nők. "Közös nemzeti hitvallásunk legtömörebb dokumentuma lesz az alaptörvény, ami arra vállalkozik, hogy néhány oldalba sűrítse össze évszázadok generációinak tudását, tapasztalatait" - mondta.

  • Schmitt Pál szerint olyan alkotmányra van szükség, ami látható, "nem értelmezések útján nyújt segítséget mindennapjainkhoz". Ezután még Kölcseyt idézte, majd megköszönte mindenkinek, aki részt vett az alkotmányozásban.

    03
  • cikkünk a témában:

    Schmitt Pál: Szükség van kapaszkodókra

    A köztársasági elnök vágatlan parlamenti beszéde, 2011.04.11.

  • Schmitt felszólalására elsőként a jobbikos Balczó Zoltán reagált. Mint mondta, a vitáktól hátralépve kívánja összességében elemezni az alkotmányozás folyamatát. "Azt vártuk a Fidesz-KDNP-től, hogy a nemzeti együttműködés jegyében kívánja ezt az alaptörvényt megalkotni" - kezdte. Szerinte ugyan a Fidesz-KDNP-nek kétharmada van, de csak 53 százalékos választói támogatottságuk, így a Fidesznek kötelessége lett volna a választók 47 százalékát képviselők meghallgatása is. Megemlékezett arról, hogy eredetileg egy parlamenti bizottság készítette elő az alkotmányt, aztán azt a Fidesz siófoki frakcióülésén elvetették, és inkább írtak maguk egy új alkotmánytervezetet. Bírálta a kérdőíves konzultációt is.

    08
  • Balczó fő kifogása, hogy az európai jog teljes egészében érvényesül az alkotmányban, így az nem lehet jogfolytonos a történeti alkotmánnyal. Bírálta a képviselői privilégiumok megtartását, a határon túliak választójogának lebegtetését, valamint az adósságküszöböt és azt, hogy nem szüntetik meg a jegybanki függetlenséget. Balczó szerint a Fidesznek lehetősége lett volna a forradalmi változtatásra, de "ezt a lehetőséget eljátszották".

  • Harrach Péter köszönetet mondott a köztársasági elnöknek "ezért az emelkedett hangú hozzászólásáért". Csupán ezt szerette volna kiemelni, és azt, hogy hónapok óta dolgoztak az alkotmánytervezeten.

    09
  • Harmadikként az elempés Schiffer András reagált. "A hatályos alkotmány alapján a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik a demokratikus alapértékek felett. Én tiszteletben tartom a köztársasági enököt és nem kívánok vitázni vele" - mondta. Szerinte egy alkotmány annyit ér, amennyit az állampolgárok felfognak belőle, ezért arra kérte a köztársasági elnököt, hogy segítsen a morális tartalom megértetésében.

    10
  • A köztársasági elnök nem kívánt válaszolni a frakciók hozzászólásaira.

  • A jobbikos Vona Gábor Tétényi Évát mutatja be a parlamentben, aki szerinte "tiszteletre méltó zarándoklat" keretében hozta el "az esztergomi emberek segélykiáltását", amit Vona Gábor személyesen akar átadni a miniszterelnöknek. Ezután rátért arra, hogy egy év telt el a választás első fordulója óta. Ezt úgy tette, hogy felidézett kulcsszavakat a Fidesz elmúlt egy évéből. Az első a forradalom volt, ami szerinte nincs. A második a gazdasági szabadságharc, ami a különadókban nyilvánult meg, amiket viszont a multik áthárítanak a lakosságra. "Ez inkább csak gazdasági fegyvercsörgetés" - mondta. A nemzeti együttműködés se létezik szerinte, "ami itt zajlik, az nem nemzeti együttműködés, hanem narancsos kirekesztés, a kormányfő csak a miniszterelnökkel hajlandó tárgyalni". Az alkotmányozás is kamu szerinte. Közbiztonság se lett két hét alatt. Egymillió munkahely helyett pedig "egymilliós munkahelyek lettek a Fidesz csókosainak". Elszámoltatás se lett, reálpolitika helyett pedig "orálpolitika" van, de "ezzel a magyar társadalmat nem fogják kielégíteni".

    12
  • A kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter válaszolt, megígérte, hogy megnézik az átadott petíció tartalmát. "Megtudtuk, hogy a Jobbik nem elégedett a kormány munkájával, ha nem haragszanak ezt inkább dicséretnek veszem" - mondta. "Akkor ijednék meg, ha a Jobbik, amelyik rendvédelmi gettókat akar létrehozni, elégedett lenne a munkánkkal" - mondta. "Talán a Jobbik képviselői nem tudják, mert nem olvastak újságot (nevetés) - úgy tűnik, tényleg nem olvasnak újságot, mert ezt jó poénnak tartják -, de az elmúlt évben nyolc-kilenc hónapra volt költségvetésünk, mégis sikerült egyensúlyban tartani az országot" - mondta, majd elmúltnyolcévezett egyet. "A szándékunk az, hogy ismét Közép-Európa legerősebb gazdasága legyünk" - mondta. "Az ilyen tárcaszerű, napirend előtti fricskákat elfogadjuk, de nem köszönjük meg" - zárta válaszát.

    13
  • A fideszes Varga István a román-magyar kapcsolatok megújulásáról beszél napirend előttijében, amiben elmondta, hogy ma van a költészet napja, mert ma van Márai Sándor születésnapja. Márai is április 11-én született, a költészet napja azonban József Attila születésnapja miatt van április 11-én. Visszatérve a felszólaláshoz, Varga abból vezette le, hogy új fejezet nyílt a magyar-román kapcsolatokban, hogy újra áll a restaurált Mátyás-szobor Kolozsváron. Viszonylag hosszasan ismertette a szobor történetét, de nem mondta ki Gheorghe Funar magyarellenes kolozsvári expolgármester nevét.

    14
  • Semjén Zsolt általánosügyi miniszterelnök-helyettes válaszolt a kormány nevében. Szerinte a szobor újraavatása hármas szimbólum, először is Mátyás király szimbóluma, másrészt szimbólum maga a szobor, a szobor megmaradása is, mert megmaradt. Köszönetet mondott azoknak a magyar és román értelmiségieknek, akik "rosszemlékű Funar polgármestersége alatt" odaálltak a szobor melle. Azért is szimbólum a szobor, mert a magyar és a román kormány is 400-400 ezer eurót költött rá. "Ez az a pillanat, amikor fontos tudatosítani magunkban, a magyarságnak és Magyarországnak azt, hogy az erdélyi magyarság sikere szorosan összefügg Románia sikerével, Romániának meg azt, hogy az erdélyi magyarok nélkül nem lehet sikeres" - mondta, majd megígérte, hogy Magyarország támogatni fogja Kolozsvár pályázatát az Európai Kulturális Főváros címre.

    15
  • Az elempés Schiffer András az Ecofin pénzügyminiszteri csúcs apropóján beszélt, szerinte ott felhangoztak a 2008 előtti "neoliberális, konzervatív szólamok", például szó volt strukturális reformokról, a közszolgáltatások magánosításáról is, ezeket a baloldal szitokszónak tekinti. "Nem megszorításokra, nem a jóléti rendszer leépítésére van szükség, hanem pénzügyi tranzakciós adókra" - jelentette ki. Schiffer szerint a kormány gazdaságpolitikája "a nyolcvanas évek amerikai voodoo-gazdaságpolitikájára emlékeztet". A nyolcvanas évek az Egyesült Államok gazdaságtörténetének egyik, ha nem a legsikeresebb időszaka volt. Schiffer szerint a kormány "fokozza a munkavállalók kiszolgáltatottságát, ezért szigorították a közszolgálatban dolgozók sztrájkjogát". "Az új alkotmányban nem lesz munkához való jog, nincs szó társadalombiztosítási ellátásról" - mondta. Hiányolta még, hogy nincs garancia a közszolgáltatások állami kézben tartására. Szerinte a szombati szakszervezeti demonstráció megmutatta, hogy az ellenállást nem lehet letörni.

  • A kormány nevében Matolcsy György válaszolt, aki szerint az Ecofin gödőllői csúcstalálkozója komoly magyar siker volt, mert sok fontos gazdasági szakember is jelen volt. "Olyan programról tárgyaltunk, melynek középpontjában a növekedés, a foglalkoztatás és a közös gazdasági kormányzás állt" - mondta. A résztvevők szerinte megdicsérték Magyarország elnöki teljesítményét. "Dicsértek bennünket. Ez nem szokott előfordulni" - mondta. Szerinte az EU-ban "még, hangsúlyozom, még egy neoliberális gazdasági vonal van", de ez változóban van. Matolcsy szerint a csúcson arról volt szó, hogy a déli eurótagállamok vannak bajban, és ott van megszorító politika, ami szerinte amúgy további bajokat okoz. Magyarország nem megszorított, hanem saját utat választott. "Mi Gödöllőn vendéglátok voltunk, nem napirendi pont" - mondta. Ugyanakkor a strukturális reformokat fontosnak nevezte.

    16
  • Utolsóként Mesterházy Attila, a szocialisták pártelnök-frakcióvezetője szólalt fel. Az apropót az áprilisi törvények 163 évvel ezelőtti aláírása adta, ezért is nyújtanak be ma egy határozati javaslatot, amiről részországgyűlésükön döntöttek. A javaslat lényege egy fenntartható, növekvő, a zöldgazdaságra és az innovációra épító gazdaság kiépítése. Örömét fejezte ki, hogy Orbán egy nyilatkozatában azt mondta, felhasználnánk az OECD tagországainak tapasztalatait, mert szerinte az pont az innovációról és a zöldgazdaságról szól. Sajnálja viszont, hogy a kormány néhány döntése nemhogy ösztönözné, de hátráltatja az innovációt, például az innovációs stratégia visszavonása, az innovációs források zárolása. Közmegegyezést, "egyfajta nemzeti minimumot" javasolt arról, hogy a zöldgazdaság legyen a fejlesztés iránya. Reményét fejezete ki, hogy határozati javaslatukat érdemben megfontolják, és nem söprik le csak azért, mert azt a szocialisták javasolták.

    17
  • Mesterházynak is Matolcsy György válaszolt. "Igen, nem véletlen talán, hogy az OECD főtitkára Budapesten mutatta be a növekedésről szóló programjukat, amelnyek központi eleme az innováció és a kutatás-fejlesztés" - mondta. Szerinte ugyanis ez a kormány terve is. "Magyarország az egész gazdaságpolitikáját, politikáját, kormányzati működését megújította" - mondta. Megújulás az új Széchenyi-terv is, amit "azzal a megújulással folytattunk, hogy a Széll Kálmán tervben az államadósságot vettük célba. Ez is egy innováció" - jelentette ki. "És végül valójában elindulunk az egész kutatás-fejesztés, kreatív iparok, innovációfejlesztés területén is" - mondta. "Célul tűztük ki azt, amiben jók vagyunk".

  • Az előterjesztők nevében az alaptörvény-tervezet egyik szövegezője, a fideszes Gulyás Gergely válaszolt az általános és a részletes vitákban elhangzottakra. "Ez az országgyűlés minden eddigi országgyűlés célkitűzését fogja megvalósítani, amikor új alkotmányt fogad el, tehát ez a célkitűzés mindenki célkitűzése" - mondta, példaként Medgyessy Péter kormányprogramját idézte, amiben szintén szó volt a gazdasági kormányzásról, az önkormányzatok reformjáról és a kisebb parlamentről. Az országgyűlés szerinte eddig nem tudott alaptartalmat adni az alkotmánynak, ez most a nemzeti hitvallással megvalósulhat. Szerinte a Fidesz a választási igéreteivel összhangban járt el, amikor alkotmányozásba kezdett. "Azt is nyilvánvalóvá tettük, hogy nem kívánjuk az elmúlt két évtizedben kialakult közjogi rendszer felforgatását" - mondta. Szerinte az új alaptörvénnyel méltó helyre kerülnek az alkotmányos alapjogok. A tervezet szerinte korszerű szabályozás. Szerinte eddig fájóan hiányoztak a közpénzügyi szabályok és a gazdasági kormányzás feltételei az alkotmányból. "Nem szeretnénk, ha újra előfordulhatna, hogy évtizedekre lehetetleníti el az országot" egy kormány felelőtlen gazdaságpolitikája, mondta. Az új alaptörvény a rendszerváltozás reményeit kívánja megvalósítani.

  • Az alaptörvény tervezetében a Nemzeti hitvallásnak nevezett preambulumban eredetileg szereplő "a Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük" megfogalmazás helyett Lázár János és Harrach Péter javaslatára az áll majd: "a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők". Lényegében tehát egy asszimilációs megfogalmazás helyett az új alkotmány államalkotóként ismeri el a magyarországi nemzetiségeket is.