Friderika
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Egymást cáfolták az UD-ügy fideszes tanúi

2011.04.12. 18:37
Három fideszes politikus, illetve az UD-s Horváth József meghallgatásával folytatódott Szilvásy György volt titokminiszter és Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt alelnöke ellen személyes adattal visszaélés miatt indított büntetőper tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A négy tanú többször ellentmondott egymásnak.

Kövér László és Demeter Ervin volt titokminiszterek, Simicskó István, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának (Nbb) volt elnöke, illetve Horváth József, az UD Zrt. tulajdonos-felügyelő bizottsági elnökének meghallgatásával folytatódott az a büntetőper, amit az ügyészség eredetileg Szilvásy György volt titokminiszter és társai, a vádirat alapján Tóth Károly volt Nbb-alelnök, Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke és egykori helyettese, Herényi Károly ellen indított. Az eljáró bíró, Vasvári Csaba azt már az első tárgyalási napon eldöntötte, hogy a Szilvásy és Tóth, illetve a Dávid és Herényi elleni vádaknak sok köze nincs egymáshoz, ezért a bizonyítási eljárást két részre bontotta. Az első tárgyalási nap történéseiről bővebben olvashat korábbi cikkünkben.

Az április 12-i tárgyaláson elsőként a két volt titokminisztert hallgatta meg a bíróság, akik a vád szerint egyben a bűncselekmény sértettjei is. Az érthetőség kedvéért a történtekről nem időrendben, hanem tematikusan, a fő kérdések szerint csoportosítva számolunk be.

Jólértesültek

Az első tisztázandó kérdés a két sértett esetén az volt, mikor hallottak először az ügyről. Mint kiderült, Kövér és Demeter volt titokminiszterhez méltóan jól értesült ember, mindketten az UD Zrt. elleni rendőrségi feljelentés és az azzal egy napon tartott házkutatás idején, 2008. szeptember 10-én értesültek a fejleményekről. Kövért elmondása szerint őt Bakondi György jelenlegi katasztrófavédelmi főigazgató, aki akkor az UD ügyvédje volt, tájékoztatta telefonon, és talán még aznap beszélt Horváth Józseffel is, akivel amúgy "esetleges, rendszertelen" kapcsolatban állt. Demeter is még aznap értesült a történtekről, állítása szerint a Népszabadság újságírójától, akit szerinte Szilvásy tájékoztatott - Szilvásy a nyomozati szakaszban tett vallomásában, bírósági meghallgatásán, illetve Demeter vallomására reagálva is határozottan tagadta, hogy szeptember 11-e előtt bármilyen formában tájékoztatta volna a sajtót a történtekről, ahogy azt is, hogy bármikor hangfelvételeket játszott volna le újságíróknak. Demeter nem akarta elárulni, ki az érintett újságíró, de mert az ügyész kezdeményezte tanúmeghallgatását, a bíróság kötelezte, hogy mondja meg. Demeter, aki korábban azt állította, hogy még a név nélkül megjelent, a titkosszolgálatokkal foglalkozó írásokról is tudja, hogy ki írja azokat, ekkor azt mondta, nem emlékszik, és két nap gondolkodási időt kért. A bíró végül öt napot adott neki memóriája felfrissítésére.

Demeter jól értesültségét bizonyítja, hogy már a házkutatás napján rátelefonált Bencze György akkori országos rendőrfőkapitányra, hogy óva intse a szerinte átpolitizált ügybe való beavatkozástól. A beszélgetésben MDF-es szálat is említett, bár erről akkor még nem volt szó.

Kövérnek - aki egyébként a bíróság előtt adott nyilatkozatában közölte, hogy igenis haragban van a vádlottakkal, de ez nem akadályozza a tények ismertetésében - is azonnal az volt az érzése, hogy az ügy politikai indíttatású. Vasvári bíró ugyanis rákérdezett, hogy miért lehetett annyira releváns az UD Zrt-nél tartott házkutatás, hogy Bakondi azonnal telefonon tájékoztassa a történtekről Kövért, amire a volt miniszter azzal felelt, hogy "Szilvásyék megpróbálták úgy beállítani, mintha minden mögött a Fidesz állna". Számára tehát "nyilvánvaló volt" a  politikai szándék, már a házkutatás napján "evidensnek tűnt" a szemében.

Vasvári bíró nem hagyta ennyiben, visszakérdezett, hogy mit tudott Kövér az UD tevékenységéről. "Nem sokat" - hangzott a válasz, amire a bíró az iránt érdeklődött, hogy akkor mégis hogy állhatott össze ilyen gyorsan a kép. Kövér szerint Horváth korábban munkatársa volt, "benne volt a légkörben, hogy ez az ügy provokáció", Bakondi pedig azért hívta fel, hogy "lélekben és kommunikációban" fel tudjon készülni.

Mindenki máshogy emlékszik

A következő fontos kérdés annak tisztázása volt, hogy a mindenkori titkosszolgálatok főigazgatójának utazásai minősített adatnak számítanak-e. Ez azért volt kérdés, mert Demeter Ervin az egyik telefonbeszélgetésben azt kérte Horváth Józseftől, nézzenek már utána Laborc Sándor NBH főigazgató moszkvai utazásainak. Ez ügyben Kövér László előbb azon a véleményen volt, hogy nem. Demeter Ervin véleménye szerint "útja válogatja". A vallomásokra reagálva Szilvásy György megjegyezte, hogy már Kövér minisztersége idején is minősített adatnak számítottak a főigazgató hivatalos útjai, Demeter pedig konkrétan kiadója volt annak a még jelenleg is szolgálati titoknak minősülő  8/2001 TNM rendeletnek, amely a kérdést szabályozza.

Demeter amúgy azzal védekezett, hogy őt egyáltalán nem érdekelték Laborc hivatalos útjai. Beszélgetőpartnere, Horváth József viszont azt vallotta, nem emlékszik, hogy magánút egyáltalán felmerült volna kérdésként. Igaz, Horváth azt is tagadta, hogy Laborc belföldi kapcsolatairól információkat gyűjtött volna, pedig az egyik lehallgatott telefonbeszélgetésben konkrétan szó esik arról, hogy Laborc nem tartja a kapcsolatot az orosz hírszerzés magyarországi rezidenseivel. Mi több, Horváth arról számolt be Demeternek, hogy Laborc egyáltalán nem szokott sehova utazni, nemhogy Moszkvába. Ezt mindketten nagyon gyanúsnak találták.

Az omnipotens ember

Vasvári bíró érdeklődő ember, ezért alaposan kifaggatta Demetert, miért is gondolta, hogy Horváth információkkal rendelkezhet Laborc külföldi útjairól. Demeter szerint köztudott, hogy a volt NBH-soknak van egy "nyugdíjasklubja" amiben terjednek az infók. "Vagy tudja, vagy nem tudja" - felelte a kérdésre. Demeter más ügyekben is Horváthnál érdeklődött. "Horváth úr miért volt ilyen omnipotens?" - tette fel a kérdést Vasvári bíró, amire Demeter azt felelte, "őt ismertem, hozzá tudtam fordulni".

Vasvári később Horváthot kérdezte a nyugdíjasklubról, de Horváth tagadta ennek létezését. Azt mondta, baráti sörözgetések közben beszélgettek ilyesmiről. Vasvári bíró szerint azért az nem mindennapi, hogy sörözés közben emberek titkosszolgálati főnökök külföldi útjairól beszélgessenek. Mégis, honnan tudtak ilyesmikről, kérdezte, de Horváth erre csak annyit felelt: "nem tudom".

Mit írtak a cédékre?

Az ellentmondások sora ezután is folytatódott. A következő tisztázandó kérdés az volt, hogy az Nbb 2008. szeptember 23-i, Simicskó István elnök által összehívott ülésén hozott határozat szerint szeptember 25-én a bizottság tagjainak átadott cédéfelvételeken szerepelt-e nem nyilvános megjelölés. Kövér szerint nem, bár maga nem látta a cédét, mert azt a frakcióirodán bontották fel, mert "nem volt rajta minősítés". Demeter Ervin ezzel szemben határozottan állította, hogy a cédén a "nem nyilvános" felirat szerepelt. Simicskó a bíróságon többször határozottan állította, hogy semmilyen figyelmeztetés nem volt a cédén, mígnem felolvasták neki 2008. december 10-én tett írásos vallomását, ami szerint a cédéken szerepelt a "nem nyilvános" felirat.

A tények kedvéért rögzítsük, hogy a bíróság korábban tényszerűen megállapította, hogy a cédéken szerepelt a nem nyilvános felirat, bár amúgy a felvételek ekkor már nem minősültek minősített adatnak, hiszen a nyilt eljárásnak számító nyomozás bizonyítékaként lettek mellékelve. Szilvásy reagálásában hivatkozott az adatvédelmi biztos az ügyben született állásfoglalására, amely szerint amúgy szükségtelen volt a cédéket nem nyilvános minősítéssel ellátni.

Időzavarban

A bíróság megpróbálta tisztázni azt is, hogy ki beszélt először Demeter Ervin és Kövér László érintettségéről, illetve arról, hogy a Horváthtal folytatott beszélgetéseiket is rögzítették. Demeter állítása szerint erről leghamarabb az MTV Este című műsorának szeptember 23-i, értelemszerűen esti adásából értesülhetett, de lehet, hogy csak a másnapi sajtószemléből. Az Este műsorában Szilvásy beszélt erről.

Ehhez képest Demeter már szeptember 23-án, dél körül tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy hozzák nyilvánosságra lehallgatott beszélgetéseit. Szilvásy korábbi vallomásában elmondta, hogy ő még az Nbb ülésén ült, amikor kollégái cédulán tájékoztatták róla, hogy Demeter az üléssel egy időben tartott sajtótájékoztatóján saját és Kövér érintettségéről beszél, ő maga az ülést követően az újságírók kérdéseire válaszolva említette ezt először. Demeter a bíróságon azt mondta, csak "általánosságban" beszélt erről, nem tudta, hogy valóban léteznek ilyen felvételek.

Mit mondhat a miniszter?

A tanúk arról sem tudtak egységes véleményt kialakítani, hogy a bizottságnak egyáltalán joga volt-e megismerni konkrét műveleti adatokat. Kövér vallomása elején még azt állította, hogy a miniszter személyes döntése, hogy mit oszt meg a bizottsággal, vallomása végén viszont már azt mondta, hogy a nemzetbiztonsági törvény szerint a bizottság kérésére a miniszter köteles kiadni a kért adatokat. Horváth vallomásában azt állította, hogy a miniszter legfeljebb általános összefoglalót adhat, operatív információkkal nem szolgálhat.

Tóth Károly szerint viszont Horváthnak is tudnia kell, hogy ez nem így van, hiszen 1998-ban a Nyírfa-ügy vizsgálatakor a titokminiszter hivatalában, majd az NBH főigazgatóhelyetteseként dolgozott, és abban a vizsgálatban is megosztott a miniszter operatív információkat. Horváth azt mondta, a Nyírfa-ügy az Információs Hivatalt érintette, így arról ő nem tud. A nemzetbiztonsági törvény szerint amúgy a miniszter köteles az Nbb kérésére is kiadni a kért információkat. Azt pedig Demeter és Simicskó is megerősítette, hogy a gyakorlatban még az Nbb tagjának egyedi kérésére is ki kellett adnia a miniszternek a kért adatokat.

Ki követett el mit?

Az ügyészség azért vádolja személyes adattal visszaéléssel Szilvásyt és Tóthot, mert véleményük szerint a volt titokminiszter és az Nbb alelnöke hozta nyilvánosságra Kövér és Demeter érzékeny személyes adatait a hangfelvételek nyilvánosságra hozatalával. Ebben az az érdekes, hogy a felvételeket valójában szeptember 25-i sajtótájékoztatójukon Répássy Róbert és Szijjártó Péter fideszes képviselők hozták nyilvánosságra, és elsőként a Fidesz honlapján voltak elérhetők az interneten. A bíróság ezért azt is tisztázni kívánta, hogy adtak-e ehhez hozzájárulást az érintettek. Kövér nem emlékezett, hogy adott-e hozzájárulást, de feltételezte, hogy munkatársai enélkül nem hozták volna nyilvánosságra a felvételt. Demeter határozottan igennel válaszolt ugyanerre a kérdésre. A felvételek ugyanakkor Horváth József, illetve a beszélgetés témájaként felbukkanó Laborc Sándor személyes adatait is érintik. Szilvásy már az első tárgyalási napon közölte, hogy abban biztos, Laborc nem adta hozzájárulását a felvételek nyilvánosságra hozatalához. Mint most kiderült, Horváth sem, legalábbis kérdésre válaszolva tagadta, hogy tőle bárki engedélyt kért volna. Ez esetben viszont felmerül, hogy Répássy és Szijjártó éltek vissza mások személyes adataival.

Más kérdés, hogy az NBH megalapozottan kezelte-e Demeter és Kövér rögzített telefonbeszélgetéseit, hiszen a titkosszolgálatok, ahogy a rendőrség is, csak célhoz és okhoz kötötten tárolhat bizonyítékokat, azaz csak akkor, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. Az UD ügyben tett feljelentés azonban nem fogalmazott meg olyan gyanút, ami Kövért vagy Demetert érintette volna. Erről azonban nem esett szó a tárgyaláson.