Nem minden nap csöppen az ember egy gyilkosságba

További Belföld cikkek

A címlapról ajánljuk

Politikát akartak csinálni a romagyilkosságok elkövetői, ezért azt tervezték, hogy a kislétai polgármester ellen is merényletet követnek el, hogy világossá váljon a közvélemény számára, nem csak fajgyűlöletről van szó. Ez derült ki a negyedrendű vádlott szerdán ismertett vallomásából a Pest Megyei Bíróságon. Az elsőrendű vádlott ügyvédje, elfogultságot jelentett be a bírói tanács vezetője ellen.

„Kisléta polgármeste Veres János pénzügyminiszter kutyája, a Pisti mondta” - a romagyilkosságok negyedrendű vádlottja, Csontos István ezzel magyarázta a Pest Megyei Bíróságon felolvasott vallomásában, hogy miért tervezte a szerinte akkor már több romák elleni akciót végrehajtó csoport a polgármester megölését. Csontos szerdán ismertetett elbeszélése szerint vádlott társai úgy tudták, hogy a település vezetőjének korrupciós ügye volt, ezért az ellene irányuló merénylettel a közvélemény tudomására hozhatták volna, hogy nem fajgyűlöletről van csak szó, hanem politikáról.

A romagyilkosságok perében Csontos egy másik, most ismertetett vallomásában is politikai indítékokról beszélt. A nyomozati vallomás szerint azért támadtak meg „normálisan élő cigány családokat”, hogy ellentétet szítsanak, azok támadják meg „a magyarokat”, és alakuljanak ki zavargások. Csontos szerint a terv azzal számolt, hogy ezt a hatást lumpen életvitelű családokkal nem lehetett volna elérni. A vádlott azt is állította, hogy politikusok elleni robbantásos merényletek is tervbe voltak véve.

Fotó: Szémann Tamás

Az ügy három másik vádlottja a szerdai tárgyalási napon is tagadta, hogy részt vett a halálos áldozatokkat követelő, romák elleni támadássorozatban, illetve a besenyszögi fegyverrablásban.

A gyanúsítotti vallomások ismertetésének befejezése után Miszori László tanácsvezető bíró azoknak a lefoglalt mobiltelefonoknak a hívásforgalmi adatait ismertette, amelyeket az elkövetők a vád szerint kizárólag a támadásoknál használtak az egymás közötti kapcsolattartásra.

Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád védője a szerdai tárgyalás kezdetén elfogultságot jelentett be Miszori bíró ellen. Az ügyvéd szerint a bíró egy korábbi tárgyalási napon előre minősítette védence vallomásának egyik részét. Az ügyvéd délután azt indítványozta, hogy a bíróság bizonyítékként kérje be a TV2-től azt az interjút, amelyben Csontos István arról beszél: nem emlékszik, hogy a tiszalöki gyilkosság után a hazafelé vezető úton mi történt, nem hallotta, a társai miről beszélnek, őt nem avatták be a részletekbe. Az ügyvéd közlése szerint ugyanis az akkor elmondottak szöges ellentétben állnak Csontosnak a bírósági tárgyaláson tett vallomásával.

Csontos szerdán ismertetett visszaemlékezése szerint egy rendőri ellenőrzésen is átesett a kölcsönautót vezetve, és azt mondta, hogy „egy interneten megismert hölgy” miatt jött a környékre külföldön tartózkodó barátnője autójával. „Nem minden nap csöppen az ember egy gyilkosságba” - indokolta, hogy miként jutott eszébe a közúti ellenőrzés során kitalált magyarázat. Csontos szerint ő szállította a helyszín közelébe három társát, majd órákkal később egy távolabbi helyen, egy földúton ismét felvette őket.

A négy vádlott közül csak Kiss Árpád ismerte el eddig a galgagyörki, a piricsi és a tarnabodi bűncselekményt, és társait - testvérét, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot - is megnevezte. Csontos István, akit bűnsegédlettel vádolnak, azt állítja: társai követték el a tiszalöki és a kislétai, egy-egy halálos áldozattal járó támadást.

Miszori László a bizonyítás eljárás befejezésével a bírósági tárgyalást berekesztette, és közölte: a per április 19-én tanúmeghallgatással folytatódik.