Szilárda
2 °C
6 °C
Index - In English In English Eng

Mehetek lufiárusnak, bohócorral

2011.04.14. 20:33
Van olyan bíró, aki azt hitte, nyolc éve van még, de kiderült, hogy már nyolc hónapja sincs. Az alaptörvény hétfőn elfogadott módosítása alapján januártól egy idős bíró helyett két fiatalabb és olcsóbb munkaerő alkalmazható, de a bírói egyesület vezetője szerint a rutint nem pótolhatja a teherbírás. A bíróságok vezetői éles hangú közleményben utasítják vissza a kormánypártok szándékát, szerintük a demokrácia értékei kerültek veszélybe.

"Két éve költöztünk egy kicsit nagyobb lakásba. Olyat kerestem, hogy elég legyen hozzá annyi hitel, amennyit tíz év alatt, ami a nyugdíjig hátra van, vissza tudok fizetni. Amikor egy hete hallottam, hogy 62 évre szállítják le a nyugdíjkorhatárt, azt hittem ez valami tévedés. Hétfő óta már biztos, hogy nem az: az ősszel 62 éves leszek, januártól pedig nyugdíjas."

Nehéz élethelyzet

A váratlanul nehéz élethelyzetbe került bírónő egy megyei bíróságon dolgozik, és az Indexnek nyilatkozva kedden még mindig bízott benne, hogy ez nem történhet meg vele, valamit ki fognak találni, mert nem lehet embereket ilyen helyzetbe hozni. Az alaptörvény egyik, a hétfői utolsó körben elfogadott módosítása, a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése azonban pontosan ezt eredményezi.

Az új alkotmány januári hatályba lépését követően a bírók jelenleg 70 éves korig tartó szolgálati viszonya a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárig tarthat csak. Ez jelenleg 62 év, ami 2021-ig fokozatosan 65 évre nő. A változás januárig 228 bírót érint, 2012. december 31-ig pedig további 46 bírónak ér véget a pályafutása. Ezzel mintegy 40 ezer, már kiosztott és gyakran tárgyalási szakaszban lévő ügyet kell majd más bíróra bízni.

Erőforrás-menedzsment és vízfejtelenítés

Az Index egyik kormánypárti forrása szerint a változtatás célja az erőforrások jobb kihasználása: egy távozó, a jövedelemlétra tetejéhez közel álló bíró béréért két, nagy teherbírású fiatalt lehet alkalmazni. A másik ok a magyar bírósági rendszer "vízfejűsége": a Legfelsőbb Bíróság túl nagy, és arányaiban ott dolgozik a legtöbb, a nyugdíjkorhatárhoz közelítő bíró, így a jogszolgáltatás hatékonyságát szem előtt tartó koalíció két legyet üthet egy csapásra.

Ezek mellett annak a gyakorlatnak is szerettek volna véget vetni, hogy az öregségi korhatárt elérő bírók nyugdíjba mennek, de simán tovább szolgálnak a bíróságon. A korhatár leszállítása pedig még mindig jobb, mint valamiféle alkalmassági szűrés bevezetése, mert az meg a bírói függetlenséget veszélyeztethetné – hívta fel  a figyelmet még egy szempontra.

Miért? Csak!

Az Indoklás szövege

"A bírói szolgálati viszony megszűnésének eseteit jelenleg a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997 . évi törvény 56/A . §-a szabályozza. Ezen § i) pontja szerint a bíró szolgálati viszonya megszűnik a 70. életév betöltésével. A módosító javaslat a bírák kinevezésére vonatkozó jelenlegi szabályokat úgy kívánja megváltoztatni, hogy egyrész t meghatározza a kinevezés alsó korhatárát, másrészt a felső korhatárt az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez köti . A módosító javaslat a T/2627/155 . számú kapcsolódó módosító javaslatban foglaltakat annyiban korrigálja, hogy külön utalást tartalmaz – összhangban a törvényjavaslat 25 . cikk (7) bekezdésével – arra, hogy a bírák kinevezéséne k részletes szabályait sarkalatos törvény fogja meghatározni .

Lehet, hogy a koalíciós többség így gondolta, de a módosító javaslat (pdf) indoklásában nem ez áll. Arra kérdésre, hogy miért van minderre szükség, egy szép körmondattal lényegében az a válasz, hogy csak.

Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke az Indexnek kifejtette: a változás azért hozza lehetetlen helyzetbe az érintetteket, mert például a helyi bíróságokon dolgozó bírók nyugdíja az utolsó aktív fizetésük 40 százalékát sem éri el. A korhatár Ausztriában és Németországban is 65 év, ám ott a bírók nyugdíja az utolsó keresetük 75 százaléka.

A különbség a nyugdíjrendszerek eltérései mellett azért is jelentős, mert a magyar bírók eddig is csak a kinevezésük után, azaz leghamarabb a most bevezetett alsó korhatár elérésekor, 30 éves kor felett kezdtek elfogadhatóan keresni. A diploma megszerzése után ugyanis három év kötelező gyakorlat jön, majd a szakvizsgák éve, végül legalább egy év kötelező és rosszul fizetett titkárkodás.

A bírói alapilletmény hét éve változatlanul bruttó 365 ezer forint, ami háromévenkénti ugrásokkal, összesen 14 lépcsőben fokozatosan az alapbér 1,75-szeresére nő. Ehhez – jellemzően a bírói karrier második felében – különböző beosztási és egyéb pótlékok adódhatnak. A bíróknak – a tanításból és a szerzői jogokból fakadókat leszámítva – nem lehet egyéb jövedelmük.

A rutint nem pótolja a munkabírás

Makai eleve érthetetlennek nevezte, hogy miért kell a bírók nyugdíjkorhatárát az alkotmányban definiálni, amikor a többi hivatásrend esetében ez fel sem merül (egy utolsó utáni módosítással, a zárószavazás előtt a parlament valószínűleg az ügyészek nyugdíjkorhatárát is az öregségihez köti). Mint mondta, a képviselőknek és a közjogi méltóságoknak címzett levelet az egyesület elnökeként azért írta alá, hogy felhívja a figyelmet a fokozatosság szempontjára.

Ezeket a kollégákat váratlanul érte a döntés. Egy 62 éves ember még nem idős, nagy a munkabírása, hosszabb távra tervez. Most azzal szembesül, hogy pár hónap múlva megszűnik a státusza. Nem elegáns így bánni velük. Ráadásul pont az a bírói réteg távozik, amelynek a legtöbb rutinja, tapasztalata, tudása van. Őket nem lehet fiatalokkal pótolni, még akkor sem, ha utóbbiaknak esetleg tényleg nagyobb a teherbírása – mondja Makai.

Kard ki kard

Egy, az állítólag forrongó bírósági vezetés történéseit jól ismerő forrás szerint eddig még lehetett finomkodni, de az alkotmánymódosítás egyértelmű hadüzenet, "kard ki kard", amire a bírói vezetés kénytelen lesz megfelelő választ adni.

Nem arról van szó, hogy ne lehetett volna fokozatosan csökkenteni a nyugdíjkorhatárt, hanem arról, hogy ez a megoldás kulturálatlan, mert nem hagy felkészülési időt az érintetteknek – véli egy, a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó megszólaló. A 2011-es költségvetéshez a bírói egyesület egyébként benyújtott egy olyan javaslatot, hogy a bírók tiltott mellékjövedelmeit "összeférhetetlenségi pótlékkal" kompenzálják, de az nem ment át a törvényhozáson.

Csütörtökön este közös közelményt adtak ki a bíróságok vezetői. Az aláírók - a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei - csalódottságunknak és értetlenségünknek adnakhangot, egyben felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartják a kormányzó pártok döntését. (Nem írta alá a közleményt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Békés Megyei Bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a Vas Megyei Bíróság, valamint a Fővárosi Bíróság vezetője.)

Mint írják, az alkotmányozás utolsó napjaiban elfogadott módosító javaslatról, annak jogszerűségéről, következményeiről politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt. A javaslat ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére irányuló európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétben áll a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel.  

A közlemény szerint "a magasan kvalifikált, több évtizedes tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, többségében a jogorvoslati hierarchia csúcsán álló bírók valódi indok nélküli, kényszerű nyugdíjazásának tovagyűrűző hatása - az egyelőre kiszámíthatatlan következmények mellett - alapvetően fogja megrendíteni a bíróságok működőképességét. Ráadásul méltánytalan és megalázó azokra az érintettekre nézve, akik a Magyar Köztársaság és az igazság szolgálatára esküdtek és a bírói szolgálatra tették fel az életüket".

Érthetetlennek nevezik azt is, miért érdemes a bírák nyugdíjkorhatára arra, hogy az alaptörvény rendelkezzen róla. "Egyetlen válasz kínálkozik, hogy ez a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes jogalkotás ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróság előtt" - vélekednek a főbírók.

Ez az indokolatlan lépés a bírák szerint politikai szándékot sejtet. "Ezt a feltételezést erősíti az Európában elsők között bevezetett bírósági önigazgatási modell felszámolására való törekvés, az a körülmény, hogy az Alaptörvény tervezete immár nem részesíti alkotmányos védelemben a bíróságok személyi kérdéseiben bírói többséggel döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Történik ez annak ellenére, hogy az ugyanezen összetételű parlament 2010 decemberében még a bírósági önigazgatás megújítása és új jogintézmények bevezetése mellett voksolt. Ez a mostani döntés megteremti a politikai beavatkozás, a bírói függetlenség felszámolásának lehetőségét".

Azzal zárják a közleményt: képtelenségnek tartják, hogy 21 évvel a rendszerváltás után egy, az EU soros elnöki tisztét betöltő országban újra a demokrácia minimum értékeiért kell küzdeniük. "Soha nem hittük volna, hogy hazánkban közösen kell kiállnunk a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek védelmében azokkal szemben, akik közül többen részt vettek a diktatúra lebontásában, a demokratikus államszervezet kialakításában".

A saját bíróinkat küldjük el

Kormánypárti forrásunk ugyanakkor cáfolta, hogy az új nyugdíjszabály a bírói önigazgatás megszüntetése és a semmisségi törvény miatt ellenkezők móresre tanítása céljából született. Ezt szerinte azért is könnyű belátni, mert a megyei bíróságok vezetőinek többsége jobboldali beállítottságú (ezt bírósági körökben evidenciaént kezelik), így most zömében a saját kádereikkel szúrnak ki.

Az egyik budapesti bíró így látja a jövőjét: "Abban nem bízunk, hogy ez a helyzet már változhat. Én 2013-ban leszek nyugdíjas, azt hittem még van tíz évem bíróként. Hát nincs. Rengeteg fontos ügyem van, mégis napok óta azon vacillálok, hogy hagyom őket a fenébe és elmegyek vállalati jogtanácsosnak egy olyan céghez, amelyiknek sok peres ügye van. Vagy lufiárusnak, bohócorral, most már ezt sem tiltja semmi".