Retinánkba ég a szocialista múlt

2011.04.14. 19:49
Nem minden diafilm mese, sőt a hazai diafilmgyártás négyötöde felnőtteknek szóló, véresen komoly vagy éppen könnyeden nevelő társadalmi-politikai tartalom volt - erre alapozva kezdett foglalkozni a mozgófilm és a tévé olcsó, lo-fi alternatívájával 1998-ban az OSA Archivum, ami csütörtökön bemutatta a megújult Virtuális Diafilmmúzeumot, az interneten elérhetővé tett diafilmgyűjteményt.

A Laterna Magica Bt., a Diafilmgyártó Kft. és az OSA Archivum együttműködésében született Virtuális Diafilmmúzeum talán nem ismeretlen az internetezők előtt. Az oldal első verziója 2006-ban indult, bizonyára sokan sokat kattintgatták az akkor publikált filmeket, nosztalgikus hangulatba kerülve az utoljára a gyerekszoba falán látott képektől.

A diafilmek elfelejtett kultúrájára először az OSA 1998-as, Dia, mese és meggyőzés című kiállítása hívta fel a közönség figyelmét, amely bemutatta a műfajt alakító szociológiai, politikai és technológiai hátteret is. A csütörtöki bemutatón Ivacs Gabriella, az OSA munkatársa felelevenítette, hogy bár 1998-ban az OSA maga is szkennelni kezdte a birtokába jutott diafilmeket, de a Virtuális Diafilmmúzeum létrehozásához leginkább Bíró Ferenc egyedülálló gyűjteménye szolgáltatta az alapot. Bíró magánkollekciója ugyanis nagyobb mint bármelyik könyvtáré, mivel csak 1986-ban lett köteles példány státuszú a diafilm, így az ő magángyűjteményével még a Széchényi könyvtár sem kelhet versenyre.

Az OSA 2006-ban átvette a Neumann János Digitális Könyvtártól az online diagyűjtemény támogatását, hosszú távú megőrzésének feladatát, és Bíróval együttműködve kezdték feltölteni az internetre a bedigitalizált tekercseket.

Szigorúan ellenőrzött média

A csütörtöki bemutató apropója az volt, hogy a 2010-es fejlesztéseknek köszönhetően a Virtuális Diafilmmúzeum új felhasználói felülettel és online katalogizáló modullal várja a látogatókat, az OSA Archivum pedig azt tervezi, hogy a jövőben rendszeres nyilvános vetítéseken mutatja be a gyűjteményt. Az online gyűjtemény bővítésében ezentúl más magánszemélyek is részt vehetnek, a kollaboratív munkát Bíró Ferenc koordinálja majd.

Bíró Ferenc elmondta, hogy ötéves volt, amikor első tekercseket kapta karácsonyra, azóta gyűjti a diafilmeket. Jelenleg ötezer darabos a kollekció, ami jószerével a hazai diafilmgyártás szinte összes kiadványát tartalmazza. A diafilmmuzeum.hu-n mindebből jelenleg körülbelül 2000 bekatalogizált cím és 1200 meg is nézhető film van fenn, de a digitalizált gyűjtemény folyamatosan bővül, hála az új adminrendszernek, amin keresztül tölteni tudja az adatbázist.

Ivacs Gabriella nem rejtette véka alá, hogy az OSA szempontjából a társadalmi, politikai diafilmek a legérdekesebbek, a kutathatóság ezekre terjed majd ki elsősorban. A hazai diafilmgyártás négyötödét amúgy is a hidegháború alatt oktatási és propagandacélokból készült tekercsek tették ki, a műfajra jellemző politikai felhang csak a hetvenes években kezdett szelídülni, ekkortól kezdtek nagyobb számban mesefilmeket, szórakoztató történeteket kiadni. Ezeket egyfajta "házimoziként", családi körben, főként gyerekeknek vetítették. Mindemellett természetesen érdekesek a mesés és a politikai, ideológiai tartalmak közti átfedések, a rajzos történetekbe oltott szocialista példabeszédek. Ki lehet jelenteni, hogy míg a Nyugaton a televíziózás hódított, Magyarországon és a többi szocialista országban a diafilmek képviselték a tömegmédia szigorúan ellenőrzött, népnevelésre és szórakoztatásra szánt műfaját.

Mélységi kutatás

A közeljövő tervei közt szerepel az is, hogy a metaadatok és bibliográfiai leírások angolra fordításával 2012-re nemzetközileg is elérhetővé, a Europeana Digitális Könyvtár részévé  teszik a gyűjteményt. Mivel más országokban is létezett diafilmgyártás (pl. Németország, Egyesült Államok, a szocialista blokk országai), határokon átívelő kutatásokhoz nyújthat alapanyagot a magyar gyűjtemény.

Az Index kérdésére Ivacs Gabriella elmondta, hogy tervezik az egyes diafilmekhez tartozó, meglévő szövegkönyvek bedigitalizálását és kereshetővé tételét, illetve ahol nincs szövegkönyv, ott a képekhez tartozó szövegek begépelését. Így a jövőben nemcsak teljes filmek, de akár egyes képkockák tartalmi elérése is lehetővé válhat.

Árva művek

Érdekes a diafilmgyár jogutódjának, a Virtuális Diafilmmúzeumot ugyancsak gyarapító Diafilmgyártó Kft-nek szerepe a történetben. A rendszerváltás után visszaesett a termelés, egészen addig, hogy 1993-2003 között nem is készültek diafilmek Magyarországon. Majd hála Bíró Ferenc gyűjtői munkájának, illetve a kapott publicitásnak, felfutott az érdeklődés, beindult a gyártás, előbb évi 1, majd 2-3-5 új kiadványt sikerült megjelentetni. A nyolcvanas évek végihez képest megduplázódott a termelés, mostanság évente százezer darabot adnak el, 250 címük van forgalomban, egyszóval sokat köszönhetnek Bíró, az OSA és a Neumann János Digitális Könyvtár munkájának.

A diafilmmuzeum.hu-n a cég jelenleg gyártott és forgalmazott tekercseiből csak pár kocka nézhető meg, hogy ne sérüljenek a cég érdekei. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy a netre feltett diafilmek java része úgynevezett árva mű, azaz a bonyolult és kibogozhatatlan szerzői és szomszédos jogi viszonyok, illetve a szerződések hiánya, vagy sokszor  a szerzők ismeretlensége miatt közkincsnek, public domainnek minősül, és a jószándékú felhasználás (fair use) keretein belül használható nonprofit és kutatási célokra.

A Virtuális Diafilmmúzeum bemutatására az OSA Archivum eseménysorozatot szervez: az Archívum Budapest V. Arany János utca 32. szám alatti épületében április 28-án 18 órakor felnőtteknek szóló diavetítés lesz az Archívumban, színészek által felolvasott kísérőszöveggel; május 29-én, gyereknap alkalmával pedig mesefilmeket vetítenek, ugyancsak színészek tolmácsolásában. Az aulában eredeti diaberendezéseket is kiállítottak, valamint Zórád Ernő, számos diafilm illusztrátorának grafikái is láthatóak.