Hamisítanak a piacon, lopnak a neten

Míg a regisztrált bűncselekmények száma csökkent, addig az utóbbi években drasztikusan megnőtt a szellemi tulajdonjogokat sértő esetek száma, derül ki az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatásából.

A 2002 és 2009 közötti eseteket vizsgáló felmérés szerint az összes bűncselekmény 8 százalékát teszi ki a szellemi tulajdonjogokat sértő cselekmények, például az áru hamis megjelölése vagy a szerzői jogok megsértése. Ez a szám évente több mint 30 ezer esetet jelent, ami meghaladja az erőszakos bűncselekmények számát. A felmérésben megvizsgált 303 bűneset mintegy 10 ezer bűncselekményt jelent. Ezek között a rekorder az az egy eset, ahol 1107 rendbeli szerzői jogsértést állapítottak meg.

Nagyobb a költség, mint a büntetés

A szankciókat tekintve az esetek felében pénzbüntetéssel sújtották az elkövetőket. Nagy László Tibor, az OKRI osztályvezető-helyettese, a kutatás vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetőknek sokszor komolyabb büntetést jelent az akár több százezer forintra rúgó bűnügyi költség megfizetése, mint a bűncselekményért kiszabott büntetés összege. Az elkövetők döntő hányada magyar állampolgár volt, nem így az áru hamis megjelölésének vizsgálatánál, ahol az elkövetők 87 százalékát a külföldiek tették ki.

A legtöbb szellemi tulajdon elleni cselekményt otthon, számítógéppel követik el. A bűnelkövetés másik leggyakoribb helye a piac, ahol a hamis termékek cserélnek gazdát. Nagy László Tibor kirívó, banális példáként megemlítette, volt olyan eset, ahol az illető azzal védekezett, nem tudta, hogy az általa árult ruhanemű hamisítványnak számít, ugyanis ő csak két ruhamárkáról hallott eddig, a többit nem ismeri, így nem tudja, hogy jogsértést követ el.

Egy másik esetben egy budapesti könyvkereskedő az üzletében illegálisan másolt cd-ket árult. A 40 millió forintos károkozásért 10 hónap börtönbüntetést kapott, 2 évre felfüggesztve.

Kétszeresen járt pórul az nő, aki hamis bérlettel utazott. A rendőrség további hamis bérleteket keresve házkutatást tartott a nőnél, ahol aztán a férje számítógépen talált illegális szoftverek miatt is büntetést róttak ki rájuk.

1 millió torrentező

Hollandiában egy törvénytervezet szerint már az egyszeri letöltést is büntetnék. Ilyen alapon Magyarországon akár 1 millió magyar ellen lehetne büntetőeljárást indítani az illegális torrentek, megosztók használata miatt.

Idehaza azonban még mindig vitatott, hogy mi tartozik a szabad felhasználás körébe. Nagy László Tibor elmondta, attól senkinek sem kell tartania, hogy bárkit meglepnek otthonában, és ellenőrzik a számítógépét, hogy van-e rajta illegális tartalom. Hozzátette: a társadalom kriminalizálása helyett, az üzletszerű elkövetők hatékony és gyors elfogása, a jogalkotók szakismeretétnek bővítése, és az iskolai felvilágosítás jelenthet megoldást.