Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Ban Kimun 12 évesen levelet írt '56 mellett

2011.04.18. 21:15
Ban Kimun ENSZ-főtitkár szerint Észak-Afrikában, Tunéziában és Egyiptomban is felhasználhatók lehetnek az 1989 utáni magyar tapasztalatok. A világszervezetet vezető diplomatának inspirációt jelentettek a dárfúri fogva tartása után kiszabadult Papp István szavai.

A három napos látogatásra Budapestre érkező Ban Kimun ENSZ-főtitkár két személyes, Magyarországhoz fűződő, inspiráló történettel foglalta keretbe a világszervezet előtt álló kihívásokról szóló előadását a Magyar Tudományos Akadémián.

1956-ban még általános iskolásként levelet írt Dag Hammarskjöld akkori ENSZ-főtitkárnak, amelyben kérte, hogy a világszervezet segítsen és ismerje el a magyarok küzdelmét. Ötven évvel később a forradalom 50. évfordulójára készült emlékérmet kapott, amelyet most el is hozott magával és meg is mutatott a százötven fős közönségnek.

Méltatta az 1989-es magyarországi eseményeket is, és arról beszélt, hogy a magyar demokratikus átalakulás tapasztalatai is modellként szolgálhatnak hasonló átalakulásokhoz az arab világban.

Szerinte a tunéziai és az egyiptomi események az egyik legnagyobb lehetőséget jelentik a demokrácia és az emberi jogok erősítésére. "Azt hiszem, elérték az álmaikat" - mondta, ugyanakkor szerinte segíteni kell, hogy ezek fenntarthatóak legyenek. Mint mondta, számos fontos választás következik még, csak Afrikában tizenhat elnökválasztást rendeznek idén, Nigériában például vasárnap tartották a szavazást.

Beszélt az Észak-Afrikában folytatott tárgyalásairól, amelyek célja megtalálni, hogyan tud a nemzetközi közösség segíteni és hogyan lehetne békés politikai megoldást elérni Líbiában. Éppen az előző nap sikerült megállapodniuk az ENSZ humanitárius jelenlétéről Tripoliban, amelyhez hasonló megállapodást Bengáziban már korábban kötöttek.

Az ENSZ előtt álló legfontosabb kihívások közül kettőt emelt ki, a civilek védelmét, és a klímaváltozást. A civilek védelme a világszervezet előtt álló biztonságpolitikai kérdések középpontjában áll, és együtt jár az emberi jogok védelmével.

A 66 éves diplomata méltatta az ENSZ békefenntartó küldetéseiben résztvevő magyarokat. Mint mondta, találkozott Papp István magyar békefenntartóval, akit tavaly elraboltak Dárfúrban, és száz napig tartották fogva. Papp ennek ellenére azt mondta, amikor találkoztak, hogy "neki még dolga van." "Ez az ENSZ szelleme, ez a magyar szellem. Még sok munkánk van" – mondta beszéde végén Ban Kimun, aki kedden utazik el Budapestről Ukrajnába.

Ban Kimun hétfőn megbeszéléseket folytatott Schmitt Pál köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel is. A médiatörvényről az MTA-n azt mondta, hogy Magyarországnak következetesnek kell lennie, a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága minden egészséges demokrácia alapja.

Szerinte a szabad véleménynyilvánítás az ENSZ alapelvei közé tartozik, és az új médiaszabályozásnak meg kell felelnie az európai fősodorba tartozó törvényeknek. "Bízom benne, hogy a magyar kormány nem fog meginogni, amikor a véleménynyilvánítás szabadságának teljes mértékű biztosításáról van szó" - mondta napközben tartott sajtótájékoztatóján.

Azt mondta, tudja, hogy Magyarországon és külföldön aggodalmak fogalmazódtak meg az új alaptörvényt illetően. "Ezért nagyra értékelném, ha a magyar kormányzat bizonyos kérdésekben tanácsot és ajánlásokat kérne másoktól, egyrészt Magyarországon belül, másrészt az Európa Tanácstól és az ENSZ-től" - mondta.

Kiemelte, hogy a soros magyar EU-elnökséghez köthető egy jelentős európai környezetvédelmi-vízgazdálkodási program, a Duna-stratégia megszületése. Ban Kimun tárgyalt a millenniumi fejlesztési célokról, az éghajlatváltozásról, a nukleáris biztonságról, az észak-afrikai helyzetről, Líbiáról és Közel-Keletről is.