Gyula
7 °C
20 °C

Közjogi válságtól félti az országot Tölgyessy

2011.04.18. 23:29
A legfőbb újdonság és egyben a legfőbb baj az új alkotmányban, hogy a válságot kiterjeszti a közjogi berendezkedésre is, mondta Tölgyessy Péter hétfő esti előadásában. Az elemző szerint kényszerpálya vezetett a ma elfogadott alaptörvényhez, az ország pedig a jövőben annyit alkotmányosságot fog kapni, amennyit magának kiharcol.

Se az ünneplőkhöz, se a gyászolókhoz nem akar állni, csak elemezni szeretné, ”hogy az ördögbe jutottunk idáig”, vezette fel előadását az új alkotmányról Tölgyessy Péter politikai elemző hétfő este az OSA Archívumban.

Az alkotmányjogász szerint a Fidesz mondanivalójában hosszú ideje benne volt a nagy váltás ígérete. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor már 1998-ban is arról beszélt: itt több lesz mint egyszerű kormányváltás, 2006 óta pedig már az is benne volt a retorikájában, hogy a rendszerváltást be kell fejezni. Mikor megkapta a kétharmadot, már nagyon nehezen tudott volna elmenekülni az alkotmányozás elől, és Orbán a választás estéjén a fülkeforradalom emlegetésével végérvényesen rátette magát arra a pályára, hogy alkotmányozni fog, mégpedig egyedül, mondta Tölgyessy.

"Kényszerpályán voltunk"

Az elemző szerint könnyű belátni, hogy a '89-es alkotmány működőképes volt, és nem volt semmiféle olyan kényszer, amely a politikai szereplőket arra szorította volna, hogy megegyezzenek. Mivel valamennyi politikai erő a saját identitását akarja felmutatni, a magyar politikai kultúrában pedig egyébként sincs becsülete a kompromisszumnak, a politika dinamikája azt diktálta, hogy az ellenzék ne alkotmányozzon. Tölgyessy szerint nem politikai hiba történt, amikor a Fidesz nem tudta bevonni az ellenzéket, ez eleve lehetetlen volt, "az első pillanattól kezdve kényszerpályán voltunk", és igazából csak az volt a kérdés, hogy  mi került az alkotmányba, mi lesz a tartalma.

Tölgyessy megállapította, hogy sok jobboldali érték nem került bele, és emiatt a jobboldaliak közül sokan csalódottak lehetnek. Példaként említette a közvetlen elnökválasztást és a kétkamarás parlamentet, amelyekből nem lett semmi. Szerinte a visszafogottság oka a médiatörvény sajtóvisszhangjával szerzett tapasztalat volt.

Szemben a temetői hangulattal

"Mégis, mit jelent az alkotmány tartalma?" – tette fel a kérdést. Magyarország szilárdan ugyanott marad holnap is, ahol tegnapelőtt volt, mert Magyarország továbbra is a nyugati szövetségesi rendszer tagja, ami kikényszeríti a jogállami gyakorlatot, adta meg a választ. Megjegyezte azt is, hogy az új alkotmány szavainak 80 százaléka a '89-es alaptörvényből származik, "a kormánytöbbségnek nem volt különösebb alkotmányozó fantáziája".

Bár rengeteg, kétszáz feletti a vitatható pontok száma, az bizonyos, hogy Magyarország még mindig piacgazdaság, többpártrendszer van, és a jogállamiság alapjai továbbra is fennmaradnak, mondta. „Fontosnak tartom ezt leszögezni minden temetői hangulat ellenére” – nézett végig száz-százötven fős hallgatóságán, ahol a széksorokban ismert emberek - például Demszky Gábor vagy Kőszeg Ferenc - is megjelentek.

Tölgyessy szerint az új alkotmány legfőbb újdonsága és egyben a legfőbb baj is, hogy a válságot kiterjeszti a közjogi berendezkedésre is, mert az összes ellenzéki párt erőteljesen tagadja ezt az alkotmányt. Eddig komoly politikai erő nem helyezte magát az alkotmányos berendezkedésen kívül, eddig nem voltak a közjogi berendezkedés egészére vonatkozó konfliktusok, eddig közjogi válságban nem volt az ország, most ilyenbe is kerülhet, fejtegette.

Kádárig nyúlnak vissza az előzmények

Ezután visszakanyarodott az alapkérdéséhez: hogyan jutott el idáig az ország, hogy ilyen módon kettészakadjon, a közjogi rendszer alapjait illetően is. Szerinte a történet még 1985-ban kezdődött, amikor Kádár már arról beszélt, hogy ha nem lesz életszínvonal-növekedés, akkor el fog fogyni a rendszer legitimációja. A Grósz-kormány alatt már a magyar kapitalizmus szinte minden törvénye megszületett, és kezdett megmozdulni a társadalom is, elindult egy tudományos, közjogi gondolkodás.

Akkor az volt az elképzelés, hogy többpártrendszer lesz, az alapjogokat lehet korlátozni, és lesz egy közvetlenül, hosszú időre választott köztársasági elnök, aki hasonlóan működött volna, mint Kádár. Még alkotmánybíróságra is gondoltak, olyanra, amely törvényeket nem semmisíthetett volna meg. A társadalom azonban ellenvéleményen volt, klasszikus parlamentáris rendszerben, angolszász típusú szabadságjogokban gondolkodott. Tárgyalások kezdődtek, és végül megegyezésre kényszerült a pártállam.

Tölgyessy szerint eredetileg az volt a koncepció, hogy nem alkotmányoznak, csak lesz például választójogi törvény, de kiderült, hogy ezen az alapon nincs megállapodás. '89-ben, amikor még közeli emlék volt a lengyel szükségállapot, elindult egy részleges alkotmányozás, az 1946-os törvényt részenként, apránként javítgatva. A "fehér lapon írt" alkotmány lehetősége Tölgyessy szerint a taxisblokáddal veszett el végérvényesen, később viszont kiderült, hogy ez a részenként javítgatott alkotmány is működőképes. Az elemző arról beszélt: megdöbbentő volt, hogy Magyarországon mennyire kevesen vettek részt az átmenetben, hogy a magyar társadalom mennyire kívülről nézte ezt a dolgot.

A rendszerváltás után pár év alatt hatalmasra nőttek a társadalmi különbségek, az emberek elégedetlenek voltak. Tölgyessy szerint már '89 őszén megvolt a két alapállás: a "csak mi vagyunk a jó magyarok", amely később a jobboldalé lett, illetve a másik, a "ha nem mi győzünk, akkor mucsa lesz Magyarországból, ti nem vagytok demokraták, ósdiak vagytok". Amikor rászakadt az országra az elégedetlenség, akkor a pártvezérek rájöttek, hogy a legegyszerűbb befarolni a két állítás valamelyike mögé, a politikai siker titka pedig két dolog: föl kell mutatni a gonoszt, és együtt kell álmodni az országgal egy könnyebb megoldásról, fejtegette Tölgyessy.

"Látom, hogy nem tetszik"

Már az első ciklusban komoly törések alakultak ki. Az elemző szerint a Fidesz első elhajlásra a baloldali progresszió táborától Antall József megítélésének kérdésében volt és abban, hogy kell-e szeretni az egykori állampárt utódpártját. Ezzel zúdította magára a baloldal haragját, és a baloldalon '98 után egyre jobban kialakult az a képzet, hogy Orbánt meg kell állítani. Tölgyessy a Fidesz 2002-es, döntően saját hibájának tartott vereségétől a Medgyessy-kormány pénzszórásán át eljutott Gyurcsány Ferencig és az őszödi beszédig. Arra kérte a hallgatóságát, képzeljék el, egy jobboldali számára ez mit jelentett. A világon mindenütt zavargások törtek volna ki, jegyezte meg, és hozzátette: a zavargások kezelésében iszonyatos hibákat követtek el. Ez a mostani alkotmány 2006 őszén alapozódott meg, amikor véglegesen kettétört az ország, mondta.

A 2010-es választási eredmény szerinte azt jelenti, hogy a magyar társadalom 80 százaléka úgy gondolta: ez a nyugatos kísérlet nem vezetett Magyarország felzárkózásához, nem vált be, valami más kell. Tölgyessy figyelmeztetett arra, hogy ezt nem szabad elhessegetni azzal hogy minden magyar hülye, emellett komoly érvek szólnak, és nem képzelgés, hogy a felzárkózás nem úgy sikerült, ahogy tervezték. "A közvéleményben kialakult az a képzet, hogy ha ez a jogállam, a piacgazdaság, akkor ebből nem kérünk", magyarázta, majd odaszólt a hallgatóságának: "látom, hogy nem tetszik, amit mondok". Szerinte Orbán ezt a hangulatot lovagolta meg.

"Hibás válasz alkotmánya"

Tölgyessy szerint amikor a Fidesz törekedett a választási ígéretei betartására, és megszorítások helyett először különadókat vetett ki, és államosította a magánnyugdíjpénztári vagyont, Orbán beleütközött abba, hogy a 89-es alkotmány alapján a gazdaságpolitikája nem lenne tartható.
„Ez a létező helyzetre adott hibás válasz alkotmánya” – mondta az új alaptörvényről.

A preambulumról megjegyezte, hogy azt figyelte meg: minél zavarosabb egy ország nemzettudata, annál hosszabb az alkotmányának a preambuluma. Sajnálatosnak nevezte a preambulum történelemértelmezését, a másik fontos probléma pedig szerinte az, hogy kollektivista világképet rögzít, és az Alkotmánybíróságnak ehhez kell majd igazítania az értelmezését. A kollektívum válik elsővé, és a szabadságjogok ehhez képest háttérbe szorulnak, mondta Tölgyessy.

Amekkorát megérdemlünk

Az elemző szerint gondot jelenthetnek majd a sarkalatos törvények, némelyiknél, például  jegybankról szólónál azt sem tudni, mi lesz bennük. Problémásnak látja a forint rögzítését, és veszélyt lát a határon túli magyarok választójogában is, mert szerinte megbonthatja a szolidaritást, ha esetleg többször is előfordulna, hogy a választás eredménye az ő szavazataik miatt nem az lesz, mint ahogy az ország területén élők döntöttek volna.

Az alkotmányozás során abban volt nagy fantázia, hogy hogyan lehet elérni, hogy az Orbánhoz lojális emberek kerüljenek a közjogi pozíciókba, mondta. Utalt a bírák korai nyugdíjazására, illetve arra, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a parlament választja hosszú időre. Szerinte ennek azért van jelentősége, mert az Ab elnöke ugyan leszavazható, de ő szignálja ki az ügyeket, és ez különösen fontos például gazdasági ügyekben, ahol a gyorsaság számít.

Tölgyessy előadása végén arról beszélt: az egész alkotmány sorsa nagyrészt a magyar gazdaság alakulásán és a társadalmon fog múlni, annyi alkotmányosságot fog kapni ez az ország, amennyit magának kiharcol. „Akkora alkotmányosságot kapunk, amekkorát megérdemlünk.”