Mi történne, ha most ütne be Csernobil?

„Adásunkat megszakítjuk! Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem!” – így kezdődne a felhívás, amelyet öt másodperces megszakításokkal, háromszor ismételve adna le a tévé és a rádió, ha ma Magyarországon katasztrófariadót rendelnének el.  Az  Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv és jogszabályok hosszú sora foglalkozik azzal, mi a teendő és a menetrend ilyenkor. Az egyik alapelv a lakosság azonnali tájékoztatása. Egy 1997-es kormányrendelet szóról szóra szabályozza a tévékben, rádiókban bemondandó figyelmeztetés szövegét is. Aki nem rádiózna, a riadóról feltehetően az sem maradna le: 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang is jelezné a bajt.

A tájékoztatás legyen egyértelmű, érthető és követhető, ami növeli a bizalmat és segít elkerülni a lakosság pánikszerű reagálását, ugyanakkor legyen gyors, hogy megelőzze a bizonytalanság kialakulását, mondja ki egy 2003-as kormányrendelet a nukleáris balesetekről. A tervek szerint közölnék a lakossággal a sugárzás okát, tulajdonságait, a megjelenés helyét, idejét, a veszély mértékét és a követendő magatartást.

Ha valaki jó előre fel akar készülni a nukleáris vészhelyezetekre, megteheti: a katasztrófavédelem honlapjáról praktikus ötletek tucatjait lehet összeszedni. Akár Magyarországon, akár külföldön történik minket is veszélyeztető nukleáris baleset, az egyik elrendelhető sürgős óvintézkedés az elzárkóztatás.

Bezárkózni műanyag zsákkal és ragasztóval

A katasztrófavédelem honlapja szerint jelentősen csökkenthető az elszenvedett sugáradag, ha a radioaktív felhő elhaladásának idején a lakosság fedett helyen, zárt ajtók és ablakok mögött van. A legjobb helyek a belső szobák a lehető legkevesebb nyílászáróval, a jól zárható alagsorok, pincék. Elzárkózás előtt célszerű lezuhanyozni és átöltözni. A búvóhelyen szükséges felszerelés egy része könnyen kitalálható: ivóvíz fejenként 3-4 literrel számolva, étel, tisztálkodószer, takaró, elemes rádió, elsősegélycsomag, szükségvilágítás. Ezen kívül jól jöhet néhány műanyag zsák a szennyezett anyagoknak és a szemétnek, valamint ragasztószalag, ami felhasználható az ajtók és ablakok hermetizálására is.

Az elzárkóztatás hatékonyságáról a katasztrófavédelemnél kevésbé megnyugtatóan ír az országos intézkedési tervhez tartozó útmutató, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal adott ki. Az ajánlott módszereket és eljárásokat tartalmazó szövegben az áll, hogy az elzárkóztatás ugyan könnnyebben végrehajtható, mint a kimenekítés, de viszonylag rövid ideig alkalmazható, és hatékonysága lényegesen kisebb.  Az útmutató szerint az időben végrehajtott kimenekítés a leghatékonyabb óvintézkedés, csak hát annak igen nagy a költség-, idő-, szervezés- és eszközigénye, ráadásul nagymértékű beavatkozást jelent a lakosság életébe.

A menekülést önállóan nem célszerű megkezdeni, figyelmeztet a katasztrófavédelmi honlap. A tájékoztató szerint már csak azért is meg kell várni a központi utasítást, hogy az ember megtudja, milyen irányba kell menni, hogy lehet elkerülni a radioaktív felhőt és a szennyezett területeket. Az intézkedési tervhez kiadott útmutató kevésbé optimista az emberi viselkedés ésszerűségével kapcsolatban, aszerint mindenképp számolni kell spontán meneküléssel, és fel kell készülni arra, hogy ennek kezelése jelentős forgalomirányítási-rendőri feladat lenne.

Játék is kell a menekülőcsomagba

Menekülőcsomagra a spontán és a szervezetten menekülőknek is szükségük lenne. A katasztrófavédelem ehhez is ad tippeket: a maximum húszkilós csomag válltáskában vagy hátizsákban legyen, hogy szabadon maradjon a kéz, legyen benne két-három napra elegendő élelmiszer úgy, hogy az egynapi kalóriaérték legalább 3000-3600, tegyenek bele gyógyszert, a gyerek kedvenc játékát, és tüntessék fel rajta a tulajdonos nevét, címét. Ezt a gyerekekkel is érdemes megtenni vészhelyzetben: ruhájukra nem árt felvarrni a nevüket és a születési évüket.

Ha egy nukleáris vészhelyzetben kitelepítésre kerülne a sor, mennyiségi korlátozásokat vezethetnének be az elszállítható személyes javakra. A hátrahagyott értékeket a tervek szerint őriznék. Viszont a hatóságok nem feltétlenül törekednének a legnagyobb szigorúságra: ha például a szervezett kitelepítés végrehajtását ez nem akadályozná, akkor megadnák a lehetőséget arra, hogy a lakosok saját közlekedési eszközükkel mehessenek olyan biztonságos helyre, ahova akarnak. A kitelepítettek egyébként elsősorban intézményben, személyek elhelyezését szolgáló épületben, illetve szükségtáborhelyen helyezhetők el, törekedve arra, hogy a családtagok lehetőleg egy helyre kerüljenek.

Tanítják a sugársérültek ellátását

A radiokatív szennyezés elől kitelepítettnek arra is fel kellene készülnie, hogy elrendelik egészségügyi, radiológiai, vegyi ellenőrzését és fertőtlenítését. A katasztrófa-egészségügyi ellátás foglalkozna egyébként a nukleáris baleset miatt veszélybe kerülőkkel. Ebben fontos szerepe lenne az Állami Egészségügyi Tartaléknak, amellyel az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) gazdálkodik. A tartalék rendeltetése az, hogy katasztrófa vagy egészségügyi válsághelyzet idején a tömegesen megsérültek, megbetegedettek ellátását az ebből a célból tárolt kötszerekkel, gyógyszerekkel, egészségügyi anyagokkal, orvostechnikai eszközökkel segítse. Szükség esetén ebből a tartalékból orvosi segélyhelyeket vagy szükségkórházakat is fel lehet állítani.

Ha nagy a baj, a betegjogok nem sokat érnek, a törvény szerint ilyenkor csak olyan mértékben gyakorolhatók, amíg nem veszélyeztetik a katasztrófahelyzet felszámolásának eredményességét. Igaz, a beteg emberi méltósághoz való joga ilyenkor sem korlátozható. Az egészségügyi dolgozók katasztrófahelyzetben mozgathatóvá válnak, az ország bármely helységébe ki lehet őket rendelni. Az országban egyébként több kórház kijelölt osztályai képesek sugársérültek ellátására, az ott dolgozóknak pedig rendszeresen részt kell venniük olyan továbbképzéseken, ahol felfrissíthetik a sugársérültek ellátására vonatkozó ismereteiket, közölte az EKI főigazgatója, Kónya Zoltán.

Káliumjodid

Nukleáris baleset bekövetkezésekor a legnagyobb szerep az EKI készleteiből a káliumjodid tablettáknak juthat. Ha időben beszedik, a káliumjodid kivédi, hogy a pajzsmirigyben rákkeltő hatású radioaktív jód tudjon felhalmozódni.

Káliumjodidhoz legegyszerűbben a Paks környékén élők tudnak hozzájutni. A Nemzetközi Atomenergia Hivatal irányelvei alapján az atomerőművek harminc kilométeres körzetében élő 45 év alatti lakosság részére tíznapi adag káliumjodidot kell biztosítani. Azért ezzel a korosztállyal foglalkozik az irányelv, mert ők érzékenyebbek a radioaktív jódra, az idősebbeknek kisebb érzékenységük és a várhatóan több mellékhatás miatt már nem ajánlott a káliumjodid, magyarázta az EKI főigazgatója. A katasztrófavédelem tájékoztatója is igyekszik elvenni a lakosság kedvét attól, hogy vészhelyzetben rávessék magukat a káliumjodidra. Ha központilag nem rendelik el, nem kell bevenni a káliumjodidot, mert indokolatlan esetben a kockázat nagyobb, mint a haszon, írják.

Bár szinte nullával az egyenlő az esélye annak, hogy Pakson a csernobilihez, fukusimaihoz mérhető nukleáris baleset következzen be, az irányelvnek megfelelően Magyarországon a paksi erőmű harminc kilométeres körzetében található településeken kihelyeztek első két napra elegendő adagokat. Az ottani gyógyszertárakból és polgármesteri hivatalokból szükség esetén azonnal megkezdődhet a készítmények kiosztása. A káliumjodid-készlet többi részét az EKI három raktárában, Tolna, Fejér és Bács-Kiskun megyében tárolják. Ezen kívül az esetleges nukláris baleset elhárításában közreműködők – tűzoltóság, mentőszolgálat, rendőrség, katasztrófavédelem – is rendelkeznek tablettákkal, tudtuk meg az EKI-től. A magyarországi káliumjodid-készlet pontos nagyságára vonatkozó kérdéseinkre nem kaptunk választ.