Antal, Anett
16 °C
23 °C

Kizárnák a romagyilkosságokat tárgyaló bírót

2011.04.27. 10:25 Módosítva: 2011.04.27. 14:06
Újabb, elfogultság miatti kizárási indítványt terjesztettek elő a romák elleni támadássorozat büntetőperében az öttagú bírói tanács elnöke, Miszori László ellen a Pest Megyei Bíróságon.
Miszori László (fotó: Szémann Tamás)
Miszori László (fotó: Szémann Tamás)

Az első- és másodrendű vádlott, K. István és testvére, Árpád egyaránt beadvánnyal fordult a bírósághoz. A tárgyaláson ismertetett két, hasonló tartalmú kizárási indítvány szerint a bírói tanács vezetőjétől azért nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése, mert egy korábbi tárgyalás szünetében azzal fordult Cs. István negyedrendű vádlotthoz, hogy "el fog süllyedni".

Az indítványok szerint ezzel a tanácselnök etikai normát sértett, megjegyzéséhez ugyanis magyarázatot is fűzött, amely szerint ha a vádlott nem él a tárgyaláson az észrevételezési jogával, akkor ez azt jelenti, hogy elfogadja az ott elhangzottakat. Ezzel pedig az indítványozók szerint a bíró az ügy olyan vádlottjának jelezte, hogy aktívabb magatartást vár tőle, aki terhelő vallomásokat tett társaira.

Miszori László a tárgyaláson jelezte, hogy a kizárási indítványokat felterjeszti a megyei bíróság kollégiumvezetőjéhez, ugyanakkor leszögezte azt is: "nem érzem magam az ügyben elfogultnak, és nem járulok hozzá a kizárásomhoz".

A bírói tanács elnöke ellen nem ez az első kizárási indítvány a romagyilkosságok büntetőperében, Miszori László jelezte, hogy még nincs tudomása arról, hogy a korábbi indítványt elbírálták volna.

Nem gyanítottak semmit

A szerdai tárgyaláson először azt a fiatalembert hallgatta meg a bíróság tanúként, aki az elsőrendű vádlott volt barátnőjének a fia. A húszéves fiatalember azt mondta, nem tud arról, hogy az elsőrendű vádlott bármit is tartott volna, bármit is elrejtett volna édesanyja lakásán. Ő a bűntényekkel kapcsolatban nem gyanított semmit.

A második tanú az első rendű vádlott volt barátnőjének öccse, aki azt mondta, visszahúzódó, szerény, segítőkész embereknek ismerte meg a vádlottakat. A bíró idézte a tanú egy korábbi vallomását, miszerint az egyik vádlottról azt mondta, szélsőséges nézeteket vall.

A harmadikként meghallgatott tanú, aki a vádlottak közeli ismerősének számít, azt mondta, különböző, úgynevezett nemzeti rendezvényeken vettek részt együtt, a vádlottak gyakorlatilag a nemzeti radikális táborhoz tartoztak. Arról is beszélt a tanú, hogy gyakran politizáltak, rockkoncerteken vagy a labdarúgó-mérkőzéseket követő sörözések alkalmával. Ilyenkor kiderült, hogy a cigány kisebbséggel kapcsolatos hivatalos politikával nem értettek egyet.

Magyarok bejövetele tetoválás

A tanú azt is elismerte, hogy amikor az egyik támadás alkalmával a vádlottak gépkocsijukkal elakadtak, tőle kértek segítséget telefonon, hogy szerezzen egy traktort, de azt mindvégig hangoztatta, nem tud róla, hogy a vádlottak bármiféle törvénytelen cselekedetet elkövettek volna. A tanú végül megemlítette, hogy a harmadrendű vádlott hátán egy, a magyarok bejövetelét ábrázoló tetoválás látható.

Az emberölési ügyben négy férfit vádolnak a hat halálos áldozatot követelő, romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat elkövetésével.