Memóriazavaros tanúk a bíróságon

2011.04.28. 14:13
A cigánygyilkosságok perének csütörtöki tárgyalásán kiderült, hogy a másodrendű vádlott élettársának fogalma sem volt róla, hogy párja barátai milyen nézeteket vallanak, milyen tetoválásaik vannak, hova járnak szórakozni.

– Mit ért nacionalizmuson?

– Hát, a náció az népet jelent, akkor a nacionalizmus az a népekkel foglalkozó ideológia.

Miszori László, a tanácsvezető bíró még várt egy darabig, hátha a tanúnak más is eszébe jut, majd megadóan feltette a kezét.

A párbeszéd K. Edit, K. István másodrendű vádlott élettársa és a harmadrendű vádlott ügyvédje között zajlott a csütörtöki tárgyaláson. K. Edit élt a jogával, hogy hozzátartozójára ne tegyen vallomást, a nacionalista jelzőt a közös albérletben lakó P. Zsolt harmadrendű vádlott jellemzésére használta.

Ez a minősítés volt az egész tárgyaláson a legdurvább, amit a két meghallgatott tanú, K. Edit és testvére, K. Judit a vádlottakkal kapcsolatban használt. K. Edit vissza is vonta a nyomozás során tett vallomásainak azt a részét, amelyek az élettársára vonatkoztak. Arra is utalt, hogy a nyomozati jegyzőkönyvbe olyan szavak kerültek, amiket ő nem mondhatott, de amikor a bíró végigment a vallomásain, kiderült, hogy mégsincs benne semmi, amit ne vállalna.

A korábbi vallomásaival ellentmondásba kerülő tanút bíró többször is figyelmeztette a hamis tanúskodás következményeire, de K. Edit memóriája csak nem akart megjavulni. Az évek során szerinte egyáltalán nem sikerült semmit megtudnia az elsőrendű vádlott K. Árpád, élettársa testvére nézeteiről. Abban azonban biztos volt, hogy nem lehet szélsőséges, mivel korábban Izraelben dolgozott.

Még arról is csak utólag, az újságokból értesült, hogy K. Árpádnak viszonya volt a munkáltatójával, a Perényi 1 szórakozóhely üzletvezetőjével, F.-né Ny. Évával. Tudatlansága már csak azért is érthetetlen, mert K. Edit vallomásából kiderült, hogy folyamatos munkakapcsolatban állt a klubvezetővel: ő tervezte a klub grafikai arculatát, és később is végzett kisebb munkákat. Szerinte azért nem tud sokat K. Árpádról, mert mindketten visszahúzódó emberek.

A visszahúzódás olyannyira jellemző K. Editre, hogy arról sem volt tudomása, hogy a vele és K. Istvánnal közös, másfél szobás albérletben lakó P. Zsoltnak milyen tetoválásai (a korábbi tárgyalásokon jól látszott P. tarkóján a "Heil Hitler" náci köszöntést kódoló 88-as tetoválás), ruhái vannak. Szerinte P. Zsolt annyira magának való volt, hogy még a neki készített reggelit is bevitte a szobájába, és ott ette meg. A házkutatáskor pedig nagyon megdöbbent, amikor fegyverek és lőszerek kerültek elő P. ágya alól.

A grafikus K. Edit elismerte, hogy egyszer egy papírra írt lista alapján három pár hamis rendszámmatricát állított elő, és megerősítette, hogy olyanokat, amilyeneknek a fotója a nyomozati jegyzőkönyvben szerepelt. A vádiratból és Cs. István negyedrendű vádlott vallomásaiból kiderült, hogy K.-ék ilyen matricákkal maszkolták el a gyilkossághoz használt Opel Astra rendszámát.

K. Edit után húgát, K. Juditot hallgatta meg a bíróság. Tanúvallomása alapján feltételezhető, hogy az ő memóriája is szelektíven működik. Arra például pontosan emlékezett, hogy a gyakran náluk alvó K. István hobbiból milyen makettfigurákat épített. Arra is, hogy az egyik fegyver, amit a lefoglaláskor látott, távcsöves volt.

Miután egyszer szakított a nővérével majd ismét összejöttek, K. Judit kritikusabban szemlélte K. Istvánt, arról azonban, hogy K. István cigányellenes lenne, soha nem hallott. Nem tudta, hogy volt-e olyan nap, amikor nem dolgozott, és az iránt sem érdeklődött soha, hogy "bizonyos estéken", amikor a Perényi 1 zárva volt, de K. István mégsem tartózkodott otthon, miért küldte át hozzá K. Editet (a vádirat szerint a támadások éjszakáján a másodrendű vádlott arra kérte élettársát, hogy aludjon szüleinél).

A büntetőper jövő szerdán folytatódik.