Nem fakultatív program a lomtalanítás

Szabó Máté szerint sérül a jogbiztonság, ha elmarad a lomtalanítás. A hatályos és egyértelmű jogszabályi előírások értelmében a nagy darabos hulladék begyűjtéséről az önkormányzat évente legalább egy alkalommal köteles gondoskodni. Mivel itt ez nem történt meg, egy panaszos az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult.

Az ügy akkor pattant ki, amikor egy településen nem volt pénz a lomtalanításra, ezért az önkormányzat arra biztatta a lakosokat, hogy vigyék a nagy méretű hulladékot a temetői konténerbe, vagy darabolják fel és dobják a kukába a lomjaikat.

Az ombudsman kijelentette, hogy a lomtalanítás nem fakultatív feladat, ez a tevékenység a hulladékszállítási közszolgáltatási tevékenység kötelezően előírt elemei között, jogszabályban meghatározott módon szerepel, és az a célja, hogy a háztartási hulladékkal együtt a méreténél, jellegénél, illetve mennyiségénél fogva nem kezelhető hulladékokat ellenőrzött módon gyűjtsék be. Így például csökkenthető annak az esélye, hogy az ingatlantulajdonosok a feleslegessé vált hulladékot szabálytalanul, esetleg környezetet veszélyeztető módon helyezik el.

Az országgyűlési biztos szerint nem értelmezhető a lomtalanítás elmaradásnak indokaként az önkormányzat által megjelölt forráshiány. A költség ugyanis a hulladékgazdálkodás egyik elve, a "szennyező fizet" elv alapján az ingatlantulajdonosokat terheli.

Az ombudsman nem tartja elfogadhatónak azt az ötletet sem, hogy a kidobásra ítélt tárgyaktól a lakosok azt a háztartási hulladékkal vegyítve vagy a köztemetőnél elhelyezett konténerbe dobva szabaduljanak meg. Álláspontja szerint így egyrészt fennáll annak lehetősége, hogy a háztartási hulladék közé azzal együtt nem kezelhető anyag kerül, másrészt a temetőnél kihelyezett konténer ellenőrzés nélküli igénybe vétele sem felel meg a lomtalanítás fogalmának.