További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nem kívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
"Vannak hibák, amelyeket nem akarunk többször elkövetni!" – hirdette a 2006-os választási kampányában a Fidesz. A mondatból, ahogy arra don B az Ortográf Cirkuszban rámutatott, az is következik, hogy olyan hibák is vannak, amiket még sokszor, akár többször egymás után is el akarnak követni. Ilyen lehet a párt által pofátlannak bélyegzett, két-, illetve hárommillió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvény.
Először, másodszor, harmadszor
A Fidesz a választást követő törvényalkotási dömpingben fogadta el először a javaslatot, amit az Alkotmánybíróság legott alkotmányellenesnek talált. A Fidesz, illetve frakcióvezetője, Lázár János erre reagálva korlátozta a testület hatáskörét, a kétharmados kormánytöbbség pedig újra elfogadta a különadótörvényt.
Korlátozás ide vagy oda, az AB május 6-án az emberi méltóság sérelmére hivatkozva újra alkotmányellenesnek találta az öt évre visszamenő hatállyal meghozott jogszabályt. De Lázár Jánost nem olyan fából faragták, hogy két kudarc kedvét venné bármitől, még aznap bejelentette, harmadszor is beterjeszti a javaslatot, amit – ha sikerül megszerezni a Jobbik támogatását – sürgősséggel, a házszabálytól eltérve hétfőn elfogadhat a parlament.
A frakcióvezető környezetétől megtudtuk, az AB döntésének indoklását figyelembe véve már nem visszaható hatállyal, csak 2010-re vonatkozóan vezetnék be a két-, adott esetben 3,2 millió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos büntetőadóját.
Támogatott támogatók
A hétfői parlamenti ülés egyetlen igazi izgalma ez lesz. Ha az AB nem kaszálja el másodjára is a különadótörvényt, csak egy nemzetközi szerződésről, illetve a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosításáról szavazott volna a parlament – ez utóbbit L. Simon László javaslatára úgy módosítják, hogy a kulturális támogatásokból az azokról döntő kuratóriumok tagjai is részesülhessenek. L. Simon indoklása szerint kicsi a szakma, ha a kurátorokat kizárják, gyakorlatilag nem lenne kit támogatni.
Döntést ezenkívül csak a gyöngyöspatai és hajdúhadházi események hatására a közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges törvénymódosításokhoz benyújtott módosító indítványokról hoznak. A parlament emberi jogi bizottságának javaslatára a polgárőrködés feltételéül szabnák a betöltött 18 életévet és a büntetlen előéletet.
Nem lesznek itt bunyevácok
Megkezdik a magyarországi bunyevácok népi kezdeményezésének tárgyalását is. A Magyar Tudományos Akadémia szerint a horvátság szerves részét képező népcsoport egyes képviselői önálló népcsoportként kívánnák elismertetni a bunyevácságot, de ez valószínűleg nem fog sikerülni nekik, mert a kormány az MTA álláspontját elfogadva nem támogatja kezdeményezésüket. A bunyevácokat egyedül Szerbia ismeri el önálló nemzetiségként, ahol jól jön, hogy meg lehet osztani a helyi horvát kisebbséget.
A továbbiakban a parlament a múlt héten megkezdett javaslatok tárgyalását folytatja részletes vitákkal, ezek tárgyában visszautalnánk múlt heti előzetesünkre. Új javaslatként kerül a ház elé Kocsis Máté és Németh Szilárd István fideszes képviselők indítványa "az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról". A bizottság, ha felállítják – és felállítják –, sok szép pillanattal gazdagíthatja majd a magyar politikatörténetet.