Harmadszor is nekifutnak a különadónak

Ahogy megígérte, hétfőn benyújtotta a 98 százalékos különadóról szóló újabb, szám szerint a harmadik törvényjavaslatát Lázár János, miután az Alkotmánybíróság pénteken a jogszabály ősszel elfogadott második verzióját is hatályon kívül helyezte.

Nyakó Istán, a parlament szocialista jegyzője nyitja hétfőn az interpellációk sorát, a nemzeti-erőforrás miniszterét kérdezi majd, hogy mennyibe kerül a "látszatkonzultáció". Másodikként a jobbikos Szávay István kérdez rá a kormánynál, hogy mit tervez tenni az Ukrán Biztonsági Szolgálat magyarzaklató gyakorlata ellen. A kormány ez ügyben már érdeklődött az ukránoknál, akik szerint az eljárás teljesen jogszerű. Harmadikként és negyedikként kormánypárti képviselők öninterpellálják a kormányt vadászatról, karitatív szervezetekről.

Az ötödik interpelláló az LMP szélsőbalszárnyának prominense, Scheiring Gábor lesz, aki a "vadkapitalizmusnak" kitett munkavállalókért aggódik. Az interpellációs időszak állandó szocialista szereplője, Gúr Nándor a munkahelyteremtésről kérdezi majd a kormányt, párttársa, Horváth András Tibor pedig arról, hogy valóban mindenre megoldás-e a közmunka, aminek egész idáig az MSZP amúgy hangos híve volt.

Elméletileg hét interpellációra kerül sor, így a nyolcadikként és kilencedikként jelentkező két jobbikos, Pörzse Sándor és Gyenes Géza már valószínűleg nem teheti fel kérdését, pedig Pörzse az örök kérdést tenné fel, hogy "mégis, kinek az érdeke", Gyenes pedig valószínűleg a parlament fennállásának leghosszabb címét adta interpellációjának, amit hely hiányában itt nem ismételnénk meg.

A hétfői parlamenti ülést egy jobbikos képviselő, Varga Géza felszólalása nyitja, aki a jégkárt szenvedett gazdákról beszél, illetve a nekik nyújtandó kártérítésről kérdez majd. Másodikként az elempés Scheiring Gábor beszél a cserbenhagyott országról, Hiller István a felsőoktatásról, a kereszténydemokrata Nagy Kálmán az ápoló nővérek nemzetközi napjáról, Rogán Antal pedig "aktuális kérdésekről".

Ma sem sikerült a tervezett időpontban elkezdeni a parlament ülését, Kövér László tíz perces késéssel nyitotta meg a tavaszi ülésszak 26. ülésnapját.

A jobbikos Varga Géza a száz százalékos fagykárt szenvedett gazdák érdekében szólalt fel. Azt kéri, hogy a kormány gyorsan segítsen a kárt szenvedetteken. Varga örömmel nyugtázta, hogy a kormány gyorsan reagált a helyzetre, de aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy rendelkezésre állnak-e a szükséges anyagiak a kárenyhítési alapban. Azt is kifogásolta, hogy az alapból csak az év végén térítenék meg a károkat.

"Ez nem lesz elég ahhoz, hogy a gazdálkodók maguk és családjuk minimális igényeit ki tudják elégíteni" - jelentette ki. Szerinte a társadalom elemi érdeke, hogy a gazdálkodókat eltartsa. "Ez a mindenkori kormány kötelezettsége" - mondta, ahogy az is, hogy hazai forrásokból lehessen ellátni a magyar élelmiszerigényt. Varga szerint az európai agrárpolitika nem tudja garantálni a károk megtérítését. A vidékfejlesztési stratégia tervezete sem oldja meg ezt a problémát, mondta. "Nincs okunk bízni az önmagához képest is megcsúcszott kormány gyors cselekvésében".

A kormány nevében Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár az országot sújtó katasztrófák soráról beszél, és arról, hogy a kormánymegbízottak azonnal elindultak a károk felmérésére. "Kártérítést vagy kárenyhítést csak azután tudunk fizetni, ha pontosan tudjuk, hol mennyi a kár" - mondta.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Tájékoztatta a parlamentet, hogy a Fidesz frakcióját már tájékoztatta is a kormány. "Nem fogjuk cserben hagyni a gazdákat, pontosan átérezzük, hogy egy nemzetbiztonsági kérdésről van szó" - jelentette ki. "Meg fogjuk oldani, hogy a gazdák átvészeljék ezt a nehéz időszakot" - mondta, bár elismerte, hogy az agrárkárenyhítési alap nem megfelelő eszköz erre.

Emelt kifizetésekre, előrehozott támogatásokra tett ígéretet, illetve felvetette, hogy kedvezményes hitelkonstrukciót dolgozhatnak ki a támogatások megelőlegezésére is. "Fel fogjuk gyorsítani annak a joganyagnak az elkészítését, ami az egész kockázatviselési rendszert átalakítja" - mondta, hozzátéve, hogy a konstrukció már készen van, már csak az egyeztetni kell.

"Az LMP frakció bízott benne, hogy valóban fordulat történt" - jelentette ki az Orbán-kormány egy évvel ezelőtti hatalomra kerüléséről Scheiring Gábor, aki ezután Ronald Reagannel példálózott, aki szerinte leépítette a jóléti államot az Egyesült Államokban. (Scheiring laptopjának hátlapját a Corvinus Egyetem matricája díszíti.)

Scheiring szerint az Orbán-kormány az adócsökkentéssel cserbenhagyta a középosztályt, ráadásul még a közbiztonsági helyzet is romlott, a hitelválság robbanásközelivé vált. A kormány a vidéket is cserbenhagyta, mert ott meg iskolákat zárnak be. A kormány az alkalmazottakat is cserbenhagyta, mert eltörölné a bérpótlékot és a túlóra pótlékot. Cserbenhagyásként értékelte a munkanélküli segély időtartamának harmadolását is. A konvergenciaprogrammal "2015-ig egy kétezer milliárd forintos megszorítást erőszakolnának ránk", mondta. Az elmúlt húsz év bukott társadalompolitikájáról beszél, amit a Fidesz folytat. "Nem ezt ígérték, nem erről volt szó" - zárta felszólalását.

"Pontosítanám a kérdést, mi egy cserbenhagyott országot vettünk át" - válaszolta a kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár, aki szerint a kormány jelentős fordulatot vitt végbe, és elindította az országot a jó úton.

"Konszolidáltuk az államháztartás helyzetét" - monda, a válságadókkal egészen 2012-ig. Bizonyítékként az ország kockázati megítélését hozta fel, ami az elmúlt hónapokban sokat javult. "Időt nyertünk, és ahhoz, hogy reformokat hajtsunk végre, idő kell" - mondta. És már hozzá is kezdtek a reformok végrehajtásához, ez lenne a Széll Kálmán-terv. "Húsz éve mindenki arról beszél, hogy reformok kellenek, mi most hozzákezdtünk" - mondta. "Ehhez stabil gazdaság kell, meg kell egy értékrend. Ebben lehet különbség közöttünk" - mondta. A reformok célja "egy kicsi, de jóval hatékonyabb állam, meg kell szüntetni az állam fölösleges költekezését".

A másik cél a munkaerőpiac szélesítése, ennek része az adminisztrációs korlátok lebontása. A kormány pedig nem tervezi a bérpótlék és a túlórapótlék eltörlését. "Azon dolgozunk, hogy meglegyenek azok a reformok, amelyekkel kihúzhatjuk a bajból ezt a cserbenhagyott országot" - zárta válaszát.

"A felsőoktatásról szeretnék beszélni, a professzorok és a rektorok világáról" - kezdte napirend előtti felszólalását Hiller István, a szocialisták volt oktatási minisztere. Arról beszél, hogy a kormány annyira biztos volt felsőoktatási koncepciója elfogadásában, hogy januárban már ki is nyomtatták. Meg is mutatta a nyomtatványt, amin Orbán Viktor neve is szerepel, bár aláírása nem. Ezt az előterjesztést később visszavonták, de a következő variáns sem lett sikeresebb, mert ezt a koncepciót Orbán Viktor "süvítve vágta ki" a kormányülésről. A harmadik koncepció pedig sok helyen megszüntetné a felsőoktatást, és szétverné a Corvinus Egyetemet, mondta.

"Valóban elképesztő" - dühöngött Hiller, aki korábban oktatási miniszter is volt. Szerinte a károkozás a magyarázkodások ellenére megtörtént. "Amit a koncepcióról tudni lehet ebből a szegény Széll Kálmánról elnevezett terv szerint, hogy 38 milliárd forinttal csökkentenék" a felsőoktatásra fordított állami pénzeket.

Értetlenkedett, hogy a kormány emelni akarja a tandíjat, és azon is, hogy a koncepcióból hiányoznak a háttérszámítások. Szerinte ennek az az oka, hogy mindenkit kirúgtak, aki ért a költségvetéshez, olyanokat is, akik az elmúl húsz évben szolgálták az országot. "Tízmilliárdokat tévednek, ez így elfogadhatatlan" - mondta.

Kifogásolta, hogy kevés az egyeztetés a rekotorokkal, és csak azokkal egyeztetnek, akikkel "jóban akarnak lenni". "Ez így nem oktatásügy, láthatóan ez önöknek nem megy" - zárta felszólalását.

"Képviselő úr, ön immár negyedjére olvassa a fejünkre azokat a vélt hibákat, amiket a koncepciónkban vél felfedezni" - kezdte válaszát Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki szerint pénzek és adatok helyett más kérdésekről kéne beszélni. Szerinte ő eddig mindig válaszolt Hillernek, de most "nem lesz ilyen úrinő", ezért inkább fejére olvassa a szocialisták hibáit.

"Évről évre romlott a magyar oktatás eredményessége" - kezdte. "Az állam szerepe a felsőoktatásban tisztázatlan, a források elosztása egyenetlen, a felsőoktatás szerkezete túlburjánzott lett" - sorolta tovább. "Vannak olyan szakok, amelyeket több mint harminc helyen oktatnak." "Teljesen összekuszálódott a felsőoktatás két meghatározó intézményének, az egyetemnek és a főiskolának a funkciójuk" - mondta, így.

A kormánynak ezeket a problémákat kell orvosolnia. "Erre letettünk egy javaslatot, ami nem felel meg a valóságnak, hogy kidobták az ablakon" - mondta, így. Szerinte a sajtó forgatta ki a koncepcióban foglaltakat, "ami belefér a sajtószabadságba, de a parlamentbe nem", mondta, így. "Csoportokban beszélgetek a rektorokkal, az utolsó ilyen beszélgetés holnap lesz, és nem az utolsó" - zárta felszólalását, így.

A kereszténydemokrata Nagy Kálmán az ápoló nővérek nemzetközi napja alkalmából a nővérek áldozatos munkájáról beszélt. A nővérek gyakran nehéz életkörülmények között élnek, mondta, majd azt, hogy több nővérre lenne szükség, az ápolást pedig "ki kéne vinni az emberek közé". Az egészségügyi ellátás szerinte "munkával megszerzett jog, tehát dolgozni kell hozzá".

"Tiszta lelkiismerettel tudunk-e szembenézni az ápolókkal" - tette fel a kérdést. Abból, hogy az ápolók tömegesen mennek nyugatra dolgozni, arra következtet, hogy nem. A rendvédelmi dolgozókkal példálózik, akik átlagosan kétszer annyit keresnek, mint a nővérek. Végül köszönetet mondott a nővéreknek.

A kormány nevében válaszoló Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint is az egészségügy kulcskérdése az ápolók megőrzése, megbecsülése. Az ünnep napján arról beszél, hogy mit tett a kormány az ápolók megbecsüléséért. Például megköszönte a munkájukat, és ingyenessé tette a képzésükben kötelező kreditek megszerzését. "Ami szemléleti váltással megtehető, azt megtettük. Munkaszüneti nappá tettük a Semmelweiss napot" - mondta. Ünepnappá tennék Kossuth Zsuzsa születésnapját is. Megtudtuk, hogy Szócskát és Réthelyi minisztert még a székesfehérvári kórház ápolókórusának egyik szólamába is meghívták, ez szerinte az intenzív együttműködés bizonyítéka.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Aktuális kérdésekről kívánt beszélni Rogán Antal, és szerinte az aktuális kérdés a felháborító végkielégítéseké. "Olyan kormánykoalíció volt hatalmon, amelyik eltűrte a pofátlan végkielégítéseket" - mondta. Szerinte a Fidesz "csak a jogos és elementáris választói igényeknek tett eleget", amikor meghozta az alkotmányellenes törvényt a végkielégítések visszamenőleges megadóztatásáról.

Szerinte az eltörölt törvény normát teremtett. Kérte, hogy sürgősséggel fogadják el a végkielégítések megadóztatásáról szóló törvényt - ez meg fog történni, a javaslatot a házbizottság is támogatta, a Jobbik pedig bizonyosan megszavazza, ezzel biztosítva a 4/5-ös többséget.

Bejelentette továbbá, hogy törvényjavaslatokat nyújtanak be, amely alapján az állam csak olyan vállakozásoknak ad majd megbízást a jövőben, ahol megőrizték a jövedelmek reálértékét. Beszélt még a devizahitelesek megsegítéséről, arra kérte a kormányt, hogy még júniusban nyújtsák be a törvényeket a hitelesek megsegítéséről. Szerinte nemcsak a már bedőlt hiteleseket, hanem a törlesztőrészleteket még fizetőket is támogatni kell. Javasolta továbbá a lakáshitelezés újbóli állami támogatását is.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. Ő is fontosnak tartja, hogy a Fidesz normát teremtett a végkielégítések különadójával. "El kell érnünk, hogy az legyen a siker, hogy valaki olyan felelős pozíciót tölthet be, amit az állam bízott rá", ne pedig a várható nagy végkielégítés. Hogy ne az legyen a cél, hanem a becsületes munkavégzés.

Érti ő, hogy a végkielégítés áthidaló segítség az állásukat elvesztőknek, de "aki jó, az úgyis talál munkát", aki rossz, az meg nem érdemli meg a végkielégítést. "A piac ezt is megoldja" - jelentette ki.

Ezután gazdaságpolitikai alapokról beszélt, szerinte a fiskális fegyelem önmagában nem elég, a termelékenységet kell növelni. Ennek eszköze szerinte az adócsökkentés. A devizahitelesek megsegítéséről pedig tárgyalni kell a bankokkal. A kormány álláspontja továbbra is az, hogy az állam és a bankok mellett maguk a hitelesek is vállalják a terheket.

Lázár János különadós, illetve Schiffer András a végkielégítéseket polgárjogi úton kezelő javaslatáról is sürgősséggel tárgyalhat a kormány.

A két javaslatot együttesen tárgyalhatják, de külön szavaznak majd róluk. Lázár javaslata csak a 2010-ben, illetve azután kifizetett végkielégítésekre vonatkozna, azokat adóztatná. Schiffer megoldása, mivel nem adóztatással szerezné a kifizetett összegeket, a korábban kifizetett végkielégítésekre is vonatkozna, azok jogszerűségének feltételeit szabályozná, jogszerűtlenségük esetén lehetőséget teremtene visszaperlésükre.

A két javaslat a hétfői utolsó napirendi pont lesz, azaz késő éjszaka szavaznak majd róluk. Lázár javaslatát biztosan elfogadják.

Nyakó István a kormány "látszatkonzultációja" apropóján az MSZP konzultációs kérdéseit sorolta fel interpellációjában, majd azt mondta, hogy ha a kormány valóban konzultálni akart volna a szociális kérdésekről, akkor azokról a kormány gazdasági intézkedései előtt kellett volna megkérdezni a választópolgárokat. A kérdőíves konzultáció nyolcszázmilliós költségéből nyolcezer közmunkást lehetne tartani. A kormány által feltett kérdésekben pedig már döntés született, a kérdések egy része pedig eleve valótlanságokat állít, jelentette ki.

A kormány nevében válaszoló Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter szerint nem helytelen, hogy a kormány a mindennapi élet szempontjából fontos kérdéseket tesz fel a népnek, mert "a nemzeti együttműködés kormányának fontos, hogy mi a nép véleménye". Bízik benne, hogy sokan válaszolnak majd az "izgalmas és fontos" kérdésekre. Hogy a konzultáció nem álságos, azt szerinte az is bizonyítja, hogy az alkotmányos kérdőív hatására is változtattak az alkotmánytervezeten. Nyakó nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Másodikként a jobbikos Szávay István kérdezte a kormányt, hogy mit kíván tenni a kárpátaljai magyarokat zaklató ukrán titkosszolgálat ügyében. Szávay szerint az ukránok előbb tagadták a gyakorlatot, aztán a törvényességéről beszéltek.

Azt is állította, hogy az ukrán titkosszolgálatok munkatársai többektől pénzt kértek, másoknak meg megmutatták a magyar konzulátus belsejében rögzített felvételeket arról, ahogy az érintettek magyar állampolgárságot igényelnek.

"Hogyan fordulhatott elő ez a felháborító és komoly nemzetbiztonsági kérdéseket felvető eset" - mondta, feltételezve, hogy az ukrán titkosszolgálatot akár a magyar állam is segíthette.

A kormány nevében válaszoló Németh Zsolt külügyi államtitkár először is megköszönte a témafelvetést, majd kikérte magának, hogy Szávay azzal vádaskodik, hogy a magyar külképviseleteken kémek dolgoznának.

"Ha ilyesmivel vádaskodik, legyenek bizonyítékai, vagy ne keltsen hisztériát" - rótta meg Szávayt. Például az ungvári magyar konzulátus épületében nincs is kamera, amivel ilyen felvételeket készíthettek volna, azok így nyilvánvalóan külső kamerával készültek.

Németh szerint az ukránok állításával szemben a magyarok zaklatása törvénytelen és elfogadhatatlan. "Magyarország nem tűri, hogy magyar embereket ilyen módon zaklassanak, magyarázatot követelünk" - mondta.

Németh szerint az ukrán gyakorlat azzal is ellentétes, hogy Magyarország és Ukrajna kölcsönösen tiszteletben tartja egymás törvényeit. Ukrajnában amúgy törvényellenes a kettős állampolgárság. Németh végül azt sejtette, hogy az ukrán titkosszolgálat akciója mögött "egy másik, erősebb titkosszolgálat állhat", amelynek nem érdeke, hogy Ukrajna és Magyarország jóban legyen.

Szávay kikérte magának a megróvást, mert szerinte nem beszélt kémekről, amikor kémekről beszélt. A választ végül elfogadta.

Szokásunknak megfelelően nem közvetítjük az alákérdezéseket.

Miután három kormánypárti képviselő is megnyugtató választ kapott két interpellációjára, az elempés Scheiring Gábor következett. Scheiring, aki az LMP-n belül is a balszárnyhoz sorolódik, kérdésében feltételezte, hogy a kormány kiszolgáltatja a munkavállalókat a "vadkapitalizmusnak", mert leépíti kollektív jogaikat.

"Miért a munkavállalókon veri le a kormány saját tehetetlenségét?" - fogalmazta meg a kérdést már interpellációja címében. Szerinte a kormány a hétvégi bérpótlék és a túlóradíj elvételével pont azokat terheli, akik a legkeményebben dolgoznak megélhetésükért. Felvetette, hogy a nehéz helyzetben élők nullás adókulccsal adózzanak. A kormány gazdaságpolitikája szerinte "a bukott, Bokros-Kóka féle modell, amitől már mindenhol szabadulnának".

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán adatokkal válaszolt. Magyarország a foglalkoztatás terén a 84-ik helyen áll abban a tekintetben, hogy hol lehet a legkönnyebben új munkavállalókat alkalmazni. A foglalkoztatás szabályozása életidegen, a foglalkoztatottak jelentős része a szürke- és a feketegazdaságba szorul. "A rejtett foglalkoztatásban ténylegesen érintettek száma meghaladhatja az egymilliót is" - idézett egy másik tanulmányt.

"Ami a konkrét kérdéseit illeti, a kormány nem tervez indokolatlan elbocsátást, de tervezi a szabályok könnyítését" - mondta. Megalapozatlannak nevezte az éjszakai pótlékkal kapcsolatos felvetést is, szerinte csak rugalmasabb szabályokat akarnak létrehozni. A kormány fenntartja az uniós munkaidőkereteket, de lehetőséget akar adni arra, hogy a munkaidőkeret felhasználásáról a munkaadó és a munkaerő állapodhasson meg.

"Az interpellációjában szereplő heti hatvanórás foglalkoztatás a készenléti munkakörökben dolgozókra vonatkozik" - mondta, hozzátéve, hogy ez eddig is így volt. Egyeztetést meg még azért nem tartottak az ügyben, mert még nem készült el a koncepció. Scheiring nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A szocialisták állandó interpellálója szerint válaszolni se lehet a kérdésére, hiszen a KSH adatai a munkahelyek számának csökkenését mutatják, pedig a kormány egymillió új munkahelyet ígért. A kormány eközben a tehetősek adóját csökkentette, a kisválalkozásokat meg elsorvasztotta. Szerinte a járulékokat kellett volna csökkenteni. "Mondhatni, soha nem látott munkanélküliséget idéztek elő" - mondta. "Baj van tehát, jó lenne most már orvosolni a problémákat" - közölte. A kérdése az lenne, hogy "az az álláskeresési támogatási rendszer, amit önök szétzúzni kívánnak, fogja megoldani a munkateremtés helyzetét?"

Czomba Sándor szerint kicsit megkésett Gúr Nándor kérdése, mert ha másfél évvel ezelőtt, a végén felkiáltójellel mondja, hogy "Munkahelyteremtés kormányzati hibából elhalasztva!", akkor igaz lenne. "Valamit lehet jól is, és rosszul is csinálni" - jelentette ki.

Rosszul a szocialisták csinálták, jól meg nyilván a Fidesz. Például jól írták ki a munkahelyteremtés támogatásáról szóló pályázatokat, amire sokan is pályáztak. A fiatalok foglalkoztatási kilátásai pedig nyolc európai országban is rosszabbak, bár ez Czomba szerint sem vigasztal minket.

"Tudjuk, hogy nagy a baj, látjuk, hogy nagy a baj, nem kell felhívni rá a figyelmet" - mondta, majd elmúltnyolcévezéssel zárta válaszát. Gúr nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A szocialista Horváth András azt kérdezi, hogy valóban a közmunka jelent-e megoldást a munkanélküliségre. Ehhez képest interpellációja első részében valóban jó megoldásnak nevezte a közfoglalkoztatást, aztán bírálta a kormányt a közmunkára fordítható pénzek csökkentéséért. "Amennyiben jövőre is tartani kívánja a kormány a konvergenciaprogramban szereplő számokat, akkor már csak hetvenezer ember" foglalkoztatására lenne keret. Miközben forrásokra lenne szükség ahhoz, hogy segély helyett közmunkára fogják a munkanélkülieket. Ehhez európai uniós forrásokat lehetne bevonni, de kérdéses, hogy valóban lehetséges-e. A másik lehetőség hazai források biztosítása, de szerinte több pénzbe kerül a közmunka, mint a segélyezés.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Ismét Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. "Szerintünk sem mindenre megoldás a közmunka, de ahol nincs hely az elsődleges munkaerőpiacon, ott segély helyett közmunkalehetőséget kell teremteni" - mondta, majd arról beszélt, hogy a szocialisták tekintették mindenható megoldásnak a közmunkát, és tették felülről nyitottá a támogatási rendszert.

Például 250 ezer embernek fizettek rendelkezésre állási támogatást. A szocialisták közmunkaprogramja azért is kudarc volt, mert csupán ezer ember tudott elhelyezkedni az elsődlegesnek nevezett, valódi munkaerőpiacon, most meg már 2500. Horváth úgy érzi, nem kapott választ, ezért nem is fogadta el. A parlament viszont igen.