Elbúcsúzhat Samu képviselő a parlamenttől?

2011.05.10. 17:35
Bár a Jobbik és jogerősen szabadságvesztésre ítélt Samu Tamás Gergő is vitatja az ítélet jogosságát, a törvények értelmében meg kell fosztani mandátumától a parlamenti képviselőt. Ha magától nem mond le, az Országgyűlés kétharmada dönt. Nem dönthet másként.
Samu Tamás Gergő
Samu Tamás Gergő

Jogerősen tíz hónap szabadságvesztésre ítélte Samu Tamás Gergő jobbikos  országgyűlési képviselőt a Fővárosi Bíróság, két évre felfüggesztve. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló, 1990. évi LV. törvény 17. paragrafusa szerint meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.

Az Országgyűlés mentelmi bizottságának tájékoztatása szerint a jogerős ítéletet meghozó bíróságnak soron kívül tájékoztatnia kell az ítéletről az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően a mentelmi bizottság elé utalja az ügyet. Amennyiben a képviselő önként nem mond le mandátumáról, a ház kétharmados többséggel megfoszthatja attól. Mivel a törvény megfogalmazása egyértelmű, a döntés is csak egy irányú lehet. 1990 óta két esetben ítéltek országgyűlési képviselőt jogerősen szabadságvesztésre, a fideszes Várhegyi Attila és az MDF-es Lengyel Zoltán önként lemondott mandátumáról.

A Jobbik vizsgálja

Hogy Samu lemond-e, még nem dőlt el. A képviselő csak annyit nyilatkozott megkeresésünkre, hogy a párt vizsgálja a jogi körülményeket. A Jobbik közleménye szerint a képviselő rendkívüli jogorvoslattal él az ügyben. A közleményben a semmisségi törvényre is hivatkoztak, amit "a rendőrterror, illetve a koncepciós jellegű, egyértelműen hamis ítéletek miatt" fogadott el az Országgyűlés.

A semmisségi törvény ugyanakkor csak és kizárólag a 2006. szeptember 17. és október 24. között elkövetett cselekményekkel kapcsolatos ítéletekre vonatkozik, Samut pedig egy 2008. március 15-ei eset miatt ítéltek szabadságvesztésre. A rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek sincs halasztó hatálya a jogerős ítéletekre, mondta az Indexnek Rubovszky György, a mentelmi bizottság elnöke. Szerinte a bizottság lefolytatja munkáját, amit legfeljebb az ítélet megsemmisítése befolyásolhat.

Rubovszky szerint a törvény értelmezése egyértelmű, jogerős szabadságvesztésről szól, annak sincs jelentősége, hogy Samut felfüggesztett börtönre ítélték. 2002-ben Várhegyi, 2009-ben Lengyel is felfüggesztettet kapott, mégis mindketten lemondtak mandátumukról. Ha Samu magától nem mond le, a mentelmi bizottság a vonatkozó törvények és a házszabály értelmében visszahívását fogja javasolni.

Samu a Jobbik összes képviselőjéhez hasonlóan listán szerzett mandátumot, így annak betöltéséről lemondása vagy visszahívása után a Jobbik rendelkezhet.

Rés a pajzson

A Fővárosi Bíróság kedd délelőtt ítélte el hivatalos személy elleni erőszak miatt Samu Tamás Gergőt, aki 2008. március 15-én a rendőrökre támadt. A másodfokú bíróság nagyrészt helybenhagyta az októberben első fokon kiszabott tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztést és a 300 ezer forintos pénzbüntetést. Ugyanakkor annyiban súlyosította a korábbi döntést, hogy mellőzte a büntetett előélet alóli előzetes mentesítést, a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádpontjában pedig még a társtettesi elkövetést is megállapította.

A vádlott 2008. március 15-én este a Belvárosban a tömegből a rendőrök felé dobott tárgyakat, és egy rendőr pajzsába belerúgott. Néhány hónappal korábban pedig garázdaságot követett el, amiért 2008 szeptemberében jogerősen 45 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság.

Samu Tamás Gergő a nyomozás során még tagadott, az elsőfokú bírósági tárgyaláson azonban már elismerte a terhére rótt cselekményeket, és akkor az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy megbánta tettét, sőt már a cselekmény helyszínén érezte, hogy helytelen, amit csinál, ezért önként abbahagyta. Ugyanakkor azonban nem érezte magát bűnösnek, és elsődlegesen védője is felmentést indítványozott, arra hivatkozva: a vádlott alappal gondolhatta, hogy a rendőrség jogszerűtlenül lép fel a tüntetőkkel szemben.