Kevesebb a bolti lopás

Pintér Sándor az iparkamarák adataira hivatkozva azt mondta, a csökkenést a közértékben, a kiskereskedelmi üzletekben tapasztalták.

Beszámolt arról is, hogy a három dobásként ismertté vált törvény pozitív hatásai is érzékelhetőek, de annak igazi hatásait csak később lehet lemérni. Harminc százalékkal nőtt a rendőri intézkedések száma, és ugyanilyen arányban emelkedett az elfogások száma.

A korábbinál intenzívebb rendőri munka eredményeként túlzsúfoltság alakult ki a büntetés-végrehajtási intézetekben, amelyek jelenlegi kihasználtsága 138 százalékos. Ezzel összefüggésben bejelentette, hogy még ebben a hónapban átadják az újjáépített budapesti, Gyorskocsi utca börtönt.

Egyenruhákat gyártanak a rabok

A fogvatartottak foglalkoztatásáról is gondoskodni akarnak. A rendőregyenruhák gyártása megkezdődött a bv-intézetekben, és a jövőben azt szeretnék, ha valamennyi rendőrségi, honvédségi és egyéb állami tulajdonban lévő vállalatok egyenruháit is a bv-intézetekben gyártanák.

Kérdésre reagálva hangsúlyozta, a börtönfelújításokat nem ppp-konstrukcióban akarják megoldani, hanem azok jelentős részét a fogvatartott szakemberekkel kívánják végrehajtani.

Ezzel összefüggésben elmondta, a cél az, hogy a jövőben a fogvatartottak a teljes belső ellátást - például az étkeztetést - biztosítani tudják. Így nem az államnak kerül pénzbe a fogva tartás, hanem a fogvatartottak gondoskodnak majd magukról. Jelezte: van akkora földterülete a bv-intézeteknek, amiről el tudják majd magukat látni.

"A TEK jól dolgozott"

A Terrorelhárítási Központ (TEK) működésére vonatkozó kérdésekre a belügyminiszter arról beszélt, fegyveres bűnözőkkel szemben eddig több mint harminc esetben léptek fel. Arra az ellenzéki felvetésre, hány terroristát fogott el a TEK, Pintér Sándor visszakérdezett: hány terrorcselekmény történt az elmúlt időszakban? A miniszter szerint mivel egy sem történt, ez azt jelzi, hogy a TEK jól dolgozott.

A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolva arra mutatott rá, hogy az egy bejegyzett szervezet. Mint mondta, a kérdés az, hogy a bejegyzés a társadalmi elvárásoknak és a törvényességnek megfelel-e. Hozzátette: úgy tudja, hogy ezt a Legfőbb Ügyészség vizsgálja.

Vona Gábor korábbi gárdamellény-viselését az Országgyűlés üléstermében nem belügyminisztériumhoz tartozó kérdésnek ítélte. Bárándy Gergelynek (MSZP) arra az álláspontjára, amely szerint a rendőrségnek 48 órán belül intézkednie kellett volna, a miniszter arról beszélt: szerinte az üléstermen belüli rendet a képviselőknek közös megegyezés alapján kell megoldaniuk, a házszabály keretein belül.

Nem szeretne rendőröket a Parlamentben

Pintér Sándor elmondta, azt szeretné, ha az Országgyűlésben, az ülésteremben felmerülő problémák miatt nem a rendőrségnek kellene beavatkoznia. Mint mondta, nem lenne szerencsés egy demokráciában, ha ezeket a gondokat rendőri eszközökkel kellene megoldani.

A rendvédelmi szakszervezetek hét pontba foglalt követeléseiről szólva azt mondta: azok közül kettővel teljesen egyetért a belügyi vezetés, másik kettőnél "vannak viták", és vannak olyanok is, amelyekről nem tudnak tárgyalni, mert "olyan mértékű az elvárás".

A gyöngyöspatai helyzetről szólva azt hangoztatta: jelenleg olyan rendőri erőkkel vannak jelen a településen, hogy még a "leejtett gombostűt" is megtalálnák.

Kérdésre arról is beszélt, hogy a belügy jogértelmezése szerint ha valaki egy népcsoportot megfélemlít, az garázdaságnak minősül. Hozzátette: Gyöngyöspatán intézkedtek azokkal szemben is, akik "garázdálkodva, felfegyverkezve, csoportosan megtámadták a félelemkeltőket".

A belügyminiszter meghallgatása során többször is azt hangoztatta, hogy teljesen, száz százalékig bízik a magyar rendőrségben.