Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Jövőre jöhet az e-recept

2011.05.11. 15:27
Akár már jövőre bevezethetik a hagyományos papírrecepteket kiváltó elektronikus vényeket Magyarországon. Svédországban, Dániában vagy Észtországban az orvos számítógépén felírt vény egy központi szerverre kerül, amit bármelyik patikában le lehet olvasni. A beteg a taj-számával igényelheti a gyógyszert, de van olyan megoldás is, ami nem váltja ki teljesen a papírt, ilyenkor az orvos vény helyett egy sorszámot vagy azonosítót ad a betegnek. Vényekre az állam ma évi 278 millió forintot költ.

Néhány hónap múlva, várhatóan még ebben az évben megkezdik az elektronikus recept bevezetésének előkészítését, és már 2012-től működhet ez a rendszer, mondta az Indexnek Szócska Miklós államtitkár. Az e-receptek bevezetéséről a Nemzetierőforrás-minisztérium államtitkára először kedden az egészségügy informatikai fejlesztéséről szóló eHealth Week konferencia első napján beszélt.

A rendszer bevezetésére uniós forrásokat is igénybe lehet venni, és az egész nem kerül többe, mint ma a vények kinyomtatása, mondta az Indexnek Szócska Miklós. Szócska szerint ez a rendszer a betegnek, az orvosnak  és a döntéshozóknak is jobb. Az orvosnak kevesebbet kell adminisztrálnia, a döntéshozó pedig egyből digitálisan követheti nyomon a gyógyszerfelírást.

278 millióért szállítanak 250 millió receptet

Januártól tizennégy hónapig a budapesti Szenzor Számítóközpont Kft. nyomtatja az orvosi vényeket az OEP megrendelése alapján. Mint korábban a Napi Gazdaság beszámolt róla: a nyílt közbeszerzési eljáráson kiválasztott Szenzor 249 millió általános és egymillió szemészeti vény nyomdai gyártását vállalta - a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt - 278,1 millió forintért. Az OEP a nyertest a legalacsonyabb ajánlati ár alapján választotta ki.

A Szenzor 1995-től - 1996 és 1998 kivételével - 2005 elejéig gyártotta vényeket, míg a közbenső években az Állami Nyomda a Pénzjegynyomdával közösen. 2005 márciusától 2010 végéig ismét az Állami Nyomda szállította a speciális biztonsági nyomtatványokat az OEP-nek.

Ma is írnak még recepteket kézzel, olvashatatlan krikszkrakszokkal, amit néha sem a beteg, sem a gyógyszerész nem tud elolvasni. Az orvosok többsége azonban már vényíró szoftvert használ. A recepten szerepel az orvos neve és azonosítója, a beteg neve és taj-száma, a betegséget jelző kód (BNO), a gyógyszer pontos neve, adagolása és az OEP-támogatás kulcsa is. Ezeket az adatokat a vényíró szoftver egy vonalkódon is megjeleníti a recepten, amit aztán kinyomtatnak. Amikor a patikában beváltjuk a receptet, a gyógyszertáros ezt a vonalkódot olvassa le a pontos azonosításhoz. Ma évente körülbelül 150 millió receptet írnak fel a 120 millió orvos-beteg találkozón.

A papírra írt receptnek régi hagyománya van az egészségügyben, és pszichológiailag is fontos a betegeknek. A kisebb panaszoknál nincs szükség arra, hogy az orvos alaposan megvizsgálja a beteget, elég ha csak kikérdezi. Ilyenkor a recept felírása és átadása jelenti azt a betegnek, hogy az orvos tett érte valamit.

Az e-receptet már több euópai országban, így Dániában, Svédországban vagy Észtországban is bevezették. Ennek lényege, hogy a gyógyszerfelírásnál az orvos az adatokat már csak a számítógépébe viszi be, s a beteg nevéhez, tb-számához kötött recept egy szerverre kerül. A beteg ezután elmehet bármelyik gyógyszertárba, ahol a patikus a szerverről hívja le az orvos által felírt vényt.

Persze nem biztos, hogy egy ilyen rendszer teljesen kiiktatja a papírt. Van olyan elképzelés, hogy az orvos ilyenkor is adjon a betegnek legalább egy sorszámot vagy azonosítót, amivel a patikában kérheti a gyógyszereit. Jobb megoldás, amikor elég megadni a gyógyszertárban a a taj-számunkat vagy odaadni elektronikus taj-kártyánkat, ami alapján a gyógyszerész azonosítani tudja a felírt gyógyszereket (Magyarországon 2012 végéig akarják léterhozni az egységes állampolgári kártyát, amely egyesítené a személyit, a jogosítványt, a diákigazolványt, a taj-kártyát és az állami intézmények belépőit).

Ha a gyógyszer kiadását a taj-kártyához kötik, kérdéses, hogyan válthatjuk ki a jövőben szüleink vagy házastársunk gyógyszereit. Ez pedig igencsak fontos gyakorlati kérdés, hiszen sok beteg otthon fekszik vagy idős kora miatt nehezen jár, így maga nem tud elmenni a gyógyszereiért.

Gyakran fordul elő az is, hogy a háziorvosnak vagy az ügyeletes orvosnak ki kell menni a beteg lakásásra és ott kell felírni receptet. Az egyelőre még a távoli jövő, hogy ehhez az orvosok kapjanak olyan eszközt, amivel bárhonnan tudnak szerkeszteni elektronikus receptet. Az új rendszernek ezért egy ideig kezelnie kell majd a teljesen hagyományos papírrecepteket is.

A külön hálózat drága

A biztonságos hálózatra és a jól védett, stabilan működő szerverekre két megoldás képzelhető el. Az első egy internettől fizikailag szeparált, külön hálózat, amire csatlakoznak a gyógyszertárak, kórházak és háziorvosok számítógépei. Mivel ilyenkor a szervereknek és az adatfolyamnak nincs kapcsolódási pontja a publikus internettel, a betörés, hekkelés esélye szinte teljesen kizárható. Cserébe a kiépítése igen költséges, ilyesmit leginkább katonai rendszereknél szoktak bevállalni az országok.

A másik megoldás az internet használata, hasonlóan a netes bankokhoz. Ilyenkor elengedhetetlen a szerverek többszörösen túlbiztosított védelme és karbantartása, napi 24 órás felügyelete, és a hozzáférés biztosítása a jelszón felül valamilyen sms-es, vagy autentikátor tokenes megoldással. Előny viszont, hogy a már meglevő infrastruktúrát lehet használni, csak egy központi szerverparkot kell beüzemelni. Ráadásul a betegek így maguk is nyomon követhetik, hogy mikor milyen gyógyszereket írtak fel nekik, ahogyan a netbankból is lekérhetjük otthon a számlatörténetünket.

Ma már az orvosok és a gyógyszerészek többsége is hálózatra kötött számítógépeken dolgozik, így az átálláshoz az ő oldalukon nincs szükség komolyabb technikai fejlesztésre. Miután azonban a recepten érzékeny személyes adatok szerepelnek, fontos, hogy ezeket csak védett, titkosított hálózaton továbbítsék és biztonságos helyen tárolják. Szükség lesz arra is, hogy a kapcsolat gyors legyen.

Bár a vényírási szokások már ma is jól ellenőrizhetők, ez a rendszer átláthatóbbá teheti az orvosok vényírási szokásait és az esetleges visszaéléseket.

Az e-receptek bevezetése egy nagyobb elektronikus egészségügyi rendszer egyik eleme, de ezeknek a fejlesztéseknek csak akkor van értelmük, ha ezektől jobb lesz a rendszer szereplőinek, hangsúlyozta Szócska Miklós. Ma például kevés a patológus, akiknek fontos szerepük van a szövettani minták diagnosztizálásában. Ezt a munkaerőhiányt lehet kompenzálni a telediagnosztika bevezetésével. A különböző helyeken begyűjtött mintákat így egy diagniosztikai központban is lehet vizsgálni. Ennek a koncepciónak a része a krónikus betegek távfelügyeleti rendszere, amivel az otthon fekvő betegek állapotát lehet a távolból monitorozni.