A Balkánnal versenyzünk a nyugati fogakért

"Én fogorvos szeretnék lenni, nem hoteles – mondja a soproni Tóka József, aki immár 23 éve dolgozik fogorvosként. Hadd maradjak meg a tudományomnál, és az összes többi járulékos dolgot, vagyis a beteg utaztatását, a diétáját, a programját ne nekem kelljen csinálnom."

Mások viszont igyekeznek mindent maguk megoldani. Szálloda- vagy étteremláncokkal szerződnek, hogy külföldi betegeiknek ne csak fogászati ellátást, hanem szállást, szépészeti beavatkozásokat vagy akár jogi tanácsadást is felkínálhassanak.

A fogturizmus fellegvárának számító Sopronban és Győrben a fogászati klinikák közt körülnézve a legtöbb helyen négy-öt nyelvű honlapokkal találkoztunk. Sok cégnek már a kezdőlapján is csak német nyelvű szöveget találunk, és az általunk megkérdezett öt fogászati klinika mindegyikén azt mondták: betegeiknek 80-90 százaléka már most külföldről érkezik.

„A külföldi páciensek 90 százaléka osztrák, mostanában pedig olaszok jönnek sokan, de franciák, angolok is jelentkeznének, ha vállalnánk őket” – magyarázza az egyik klinika alkalmazottja, majd hozzáteszi: hiába a sok jelentkező, messziről jött beteget nem igazán szeretnek vállalni.

"Tisztességtelen ilyen eseteket vállalni, mivel az orvosnak mindig elérhető távolságon belül kell lennie, hogy probléma esetén bármikor segíteni tudjon. Ez egy 200-300 kilométerre lakó osztrák páciens esetében még megoldható, de a franciák, angolok esetében már nem.”

Általában teljes renoválásra jönnek

„A rendelőnk egy nagy étteremhálózattal működik együtt. Mi a panziórészben vagyunk, közvetlenül alattunk pedig egy ezerfős étterem van - mondja Papp István, egy másik soproni fogorvos. - Nem mondom, hogy amúgy nem lenne páciensünk, de így azért könnyebb a dolgunk” - teszi hozzá.

A Győri Hotel Kálvária 13 évvel ezelőtt maga társult egy fogorvosi rendelővel. Hozzájuk nem annyira az osztrákok, inkább a svájciak érkeznek. A hotel gazdasági igazgatója elmondta: pácienseiket egy külföldi utazásszervező cég segítségével toborozzák, akik aztán ideérkezve nem csak fogászati kezelést, hanem általában teljes renoválást kérnek.

"Van potenciál ezen a területen. A betegeink-vendégeink mindig azt mondják, még úgy is jelentősen kedvezőbbek az árak Magyarországon, ha itt alszanak, és a fogászati kezelés mellé mást is kérnek, vagyis elmennek fodrászhoz, masszázsra, szoláriumba, pedikűr-manikűrre. Ha hosszabb ideig itt vannak, igenis kérik ezeket a szolgáltatásokat, és mivel nem minden található meg ebből a szállodában, közvetve a körülöttünk élő kisvállalkozásokat is támogatjuk."

Orbán is így tömné be a lyukakat

Magyarország az elmúlt években az európai fogászati turizmus egyik legnagyobb célpontjává vált. Az ágazatban érdekelt 350-400, leginkább családi fogászatként és kisvállalkozásként működő rendelő éves szinten 60-70 ezer fogászati turistát lát el, 3000-3500 magasan képzett szakembert foglalkoztat, és körülbelül 70 milliárd forint bevételt termel. A haszon nagy részét azonban lefölözik a külföldi betegközvetítő cégek, amelyek nem ritkán a bevétel negyedét-harmadát is zsebre teszik. Kezdenek ráadásul feljönni a jelentős állami támogatásban részesülő lengyel, török, román és bolgár fogorvosok is, akik jelentősen veszélyeztetik a magyarok jelenlegi 40 százalékos piaci részesedését.

„A kormány leszámolt azzal az illúzióval, hogy az állam segítsége nélkül sikert lehet elérni, ezért a kabinet a program mögé áll" – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter április 27-én, egy Herceghalmon rendezett fogászati konferencián. Bejelentette, hogy a magyarországi fogászati turizmus fejlesztésére egymilliárd forintot csoportosítanak át a turisztikai célelőirányzatba  Orbán Viktor ugyanitt úgy fogalmazott: az állam azért támogatja a fogászati turizmust fejlesztő programot, mert az a magyar gazdaság egyik fő kitörési pontja lehet, s számos új munkahelyet teremthet.

A Napi Gazdaság szerint viszont a kormányzati lelkesedés leginkább annak szól, hogy a fogászati turizmus fellendítéséhez a szakma az államtól elsősorban szakpolitikai és szabályozási kérdésekben vár segítséget, a fejlesztéshez szükséges 3,5 milliárd forintot ugyanis nem a kormánytól kérnék, hanem főként kockázati tőke bevonásával teremtenék elő.

Többmilliárdos bevételre számítanak

Az egészségturizmus támogatása nem új keletű terve a kormánynak, hiszen már a tavaly bejelentett Új Széchenyi Tervnek is ez volt az egyik fő irányvonala. 2010 szeptemberében indították el a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programirodát is, melynek fő feladata a magyar fogászat és a turizmus összefogása.

A programiroda irodaláncot hozna létre négy nyugat-európai ország 10 nagyvárosában, köztük Londonban, Párizsban, Münchenben vagy éppen Milánóban, ahol külföldi pácienseket toboroznának a magyar piacra. Terveik szerint három év alatt megdupláznák, öt év alatt pedig megháromszoroznák a Magyarországon ellátott fogászati turisták számát, létrehoznának 3000 új munkahelyet, és ezzel közel ezer fogorvost tartanának itthon.

A turizmussal kapcsolatos elképzelések szintén rendkívül ambíciózusak. Becsléseik szerint a fogászati turizmus már most évente több mint 13-16 milliárd forintos bevételt jelent a kapcsolódó iparágaknak, a vendéglátásnak, szállodaiparnak, személyszállításnak. A program készítői két év múlva kétmillió szállodai éjszakára, négy év alatt 60, tíz év alatt pedig 250 milliárd forintos költségvetési bevételre számítanak.

A fogorvosok szerint szükség volna a támogatásra

A fogászat nagy része Európában magánfinanszírozású, vagyis nem tb-támogatott. Ide azért jönnek a betegek, mert a magyarok alákínálnak az osztrák, német áraknak. Vagyis az e területre történő befektetés legfeljebb a magán-fogorvosok érdekeit szolgálja, a közfinanszírozott egészségügyön nem sokat segít. Jellemző, hogy a miniszterelnök az egészségügyben máshol nem, csak ilyen periférikus területen jelent meg – mondja Kökény Mihály, egykori egészségügyi miniszter, az MSZP egészségpolitikai tanácsadó testületének elnöke.

Kökény szerint ha külföldi betegeket akarunk hazánkba csábítani, akkor inkább arra kéne odafigyelnünk, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokban a szomszédos országokban hol van várólista, amelynek csökkentésébe besegíthetünk.

A fogorvosok mégis azt mondják, sokat számíthat a reklám. „Ha az ország pénzt akar keresni ezen a területen, akkor együtt kell fellépnünk a távolabbi országokban, ugyanis itt egyedül nagyon nehéz labdába rúgni, ehhez ténylegesen egy országimázst kell felépíteni. Mert akármilyen jó is vagyok én egyedül, engem maximum csak Burgenlandban, Bécsben ismernek, de a Skandináv országokig már nem fog eljutni a jó hírem. Ezért kell, hogy támogassanak minket, mert a konkurencia, főleg a lengyel és török kollégák rettentően beerősítettek, és ott ez az együttes fellépés már működik” – mondja a soproni Tóka József, majd csatlakozik hozzá kollegája is.

„Száz százalék, hogy lesz eredménye ennek a programnak, ebben biztos vagyok, mert mi is csináltuk egy időben, hogy egy-egy napra kitelepültünk Ausztriába, Olaszországba és ott bemutatónapot tartottunk a nagyobb városokban. Az ilyen mindig jókora lökést ad."