Herman
3 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Vége az egyenruhás roadshow-nak

2011.05.16. 18:21 Módosítva: 2011.05.16. 22:09
Szigorították a polgárőrségek működésének feltételeit, egyszerűsödik az otthonszületett gyermekek anyakönyvezése, leszavazták a bunyevác népcsoport hivatalos elismerésére vonatkozó országos népi kezdeményezést.

A jövőben csak a székhelyükön láthatják el tevékenységüket a polgárőrszervezetek - döntött az Országgyűlés hétfőn. A képviselők arról is határoztak, hogy elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a polgárőr, aki megszegi a polgárőrségről szóló törvényt.

A parlament 248 igen szavazattal, 75 ellenében (a kormánypártok, valamint az LMP-s és a független képviselők támogatásával, az MSZP és a Jobbik ellenszavazata mellett) fogadta el az emberi jogi bizottság javaslatát, amely szerint polgárőrszervezet csak az alapító okiratban székhelyeként feltüntetett területen láthatja el a tevékenységét, azaz tagjai csak az adott település bel- és külterületein végezhetnek feladatokat. Ez alól akkor lehet kivétel, ha a rendőrséggel vagy más állami, önkormányzati rendvédelmi, közbiztonsági szervezettel erről írásban megállapodtak.

Rögzítették a polgárőrségről szóló törvényben, hogy a polgárőrség csak a rendőrséggel kötött írásbeli megállapodás alapján végezheti tevékenységét, valamint hogy együttműködési kötelezettség terheli a rendvédelem többi állami és önkormányzati szereplőjével.
Polgárőr ezután csak nagykorú, büntetlen előéletű ember lehet, tevékenysége során pedig nem hordhat olyan ruházatot, amelynek a viselése jogszabályba ütközik.

Módosult a szabálysértési törvény is: elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a polgárőr, ha feladatait a polgárőrségről szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével látja el. A szabálysértési eljárás bírósági hatáskörbe tartozik.

Kiegészült a törvény továbbá a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabályozásával. Így aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, szintén elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az emberi jogi bizottság ezt azzal indokolta: jogállam nem engedheti meg, hogy a közbiztonság fenntartását civil szerveződések törvényi felhatalmazás hiányában, állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve végezzék.

Két héttel ezelőtt a Ház hasonló szellemben módosította a büntető törvénykönyvet. Az akkor elfogadott indítvány szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Emellett kiegészült a Btk. a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal, amely egyebek mellett rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A mostani változtatás eredményeképpen a polgárőrségről szóló törvénybe az is bekerült, hogy a polgárőrök védőszentje Szent László.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A parlament arról is döntött, hogy a jogszabály sürgős kihirdetésére kéri a köztársasági elnököt.

Újra részben állami tulajdonban a Herendi

Az állami vagyonról szóló törvény hétfői módosításával ismét közvetlen, tartós állami tulajdonba került a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. részvényeinek negyede. Az Országgyűlés erről 331 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett döntött.

A kormánypárti képviselők által benyújtott javaslat indoklása szerint a Herendi nemzeti tulajdonban tartása garantálja, hogy Magyarország jövő nemzedékeinek is megőrizhető legyen ez a "valós hungarikumnak" tekinthető nemzeti kincs.

Egyszerűsödik az otthonszületettek anyakönyvezése

Június 1-jétől egyszerűsödnek az intézeten kívül született gyermekek anyakönyvezésének szabályai, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az anyakönyvi törvény módosítását. A képviselők egyhangúlag, 330 igen szavazattal fogadták el a közigazgatási és igazságügyi miniszter által beterjesztett indítványt. A parlament az államfőtől kérte a törvény sürgős kihirdetését.

Az új szabályozás alapján ha a tervezett, intézeten kívüli szülés a szülő nő döntése alapján orvos közreműködése nélkül, kizárólag szülésznő jelenlétével zajlik, akkor a közreműködő szülésznő is kiadhatja az anyakönyvezéshez szükséges igazolást a szülés tényéről. Ezzel csökkennek az intézeten kívüli szülést választó nők adminisztratív kötelezettségei.

A módosítás ugyanakkor rögzíti, hogy nem tervezett, intézeten kívüli szülésnél valamennyi esetben szülész-nőgyógyász szakorvosnak kell igazolnia a születést. A nem tervezett, intézeten kívüli születést a szülőnek nyolc napon belül kell bejelentenie.

A törvény kimondja azt is, hogy ha az édesanya sem a gyermeke születésekor, sem annak bejelentését követő harminc napon belül nem igazolja a személyazonosságát, és a gyermeket az intézetben felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket ismeretlen szülőktől származónak kell tekinteni.

Leszavazták a bunyevácokat

Az Országgyűlés elutasította a bunyevác népcsoport hivatalos elismerésére vonatkozó országos népi kezdeményezést. Az indítványra 258 képviselő nemmel szavazott. 41-en tartózkodtak, köztük 39 jobbikos politikus, a független Molnár Oszkár és a fideszes Szabó Csaba. 21-en szavaztak igennel, hét fideszes, három szocialista, tíz LMP-s és a független Szili Katalin pedig támogatta a bunyevácok kezdeményezését.

Egy bajai magánszemély, Muity Mihály nyújtott be korábban országos népi kezdeményezést, hogy a magyarországi bunyevácokat a kisebbségi törvény alapján ismerjék el nemzeti kisebbségként és egészítsék ki velük a "Magyarországon honos népcsoportok" felsorolását. Az Országos Választási Bizottság január 12-i ülésén állapította meg, hogy van annyi érvényes aláírás, amennyi a kezdeményezéshez szükséges, az Országgyűlés azonban ezt hétfőn elutasította.