Nincs kegyelem Budaházynak

2011.05.18. 19:03
Budaházy György nem kapott kegyelmet a köztársasági elnöktől, ez is elhangzott a Magyarok Nyilai perének szerdai tárgyalásán, a Fővárosi Bíróságon. A sajtó és a média megkülönböztettett érdeklődése és érzékelhető, erős jelenléte mellett folytatódó tárgyalásra, illetve a bírósági épületébe a szokásosnál szigorúbb ellenőrzés után juthattak be az érdeklődők.

A tárgyalás elején a hallgatóság egy része Budaházy György ártatlanságát hangoztató, illetve a vádlott iránti rokonszenvüket kifejező transzparenseket emelt fel.

A vád szerint a Magyarok Nyilai elnevezésű szervezetnek az volt a célja, hogy országgyűlési képviselőket félemlítsen meg, ezzel is befolyásolva politikai döntéseket. A vádirat szerint Budaházy 2007 elején hozta létre az akkor Hunnia Mozgalomnak nevezett csoportját, és még ebben az évben megtámadták Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők lakását.

Internetes közleményben figyelmeztették a képviselőket, hogy bárki utolérhető lehet. A vád szerint Budaházy utasítására a csoport Cegléden, Dunaújvárosban, Rácalmáson, Gödön, Kunhegyesen és Sarudon hajtott végre Molotov-koktélos támadásokat országgyűlési képviselők otthonai, házai ellen. A vádiratban olvasható még az SZDSZ XI. kerületi székháza, az MSZP kispesti és kőbányai irodája, valamint a Szilvásy György nyaralója elleni támadás leírása is.

A szerdai tárgyaláson Kenéz Andrea bírónő bejelentette, hogy a köztársasági elnök elutasította Budaházy György eljárási kegyelmi kérelmét. A bírónő azt is felolvasta, hogyan számolt be a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiuma vezetőjének az őt ért atrocitásról, hogy május elején hazafelé tartva a lépcsőházban megállította egy fiatal nő, aki Budaházy húgaként mutatkozott be, megsimogatta a karját, majd azt mondta neki, "szeresse a bátyámat, mert ő egy hazafi".

Budaházy és védője, Szikinger István a tárgyalás elején azért tiltakozott, mert szerintük nem biztosítottak maradéktalanul a vádlott jogai, és a tárgyalás elhalasztását kérték, amit a bíróság elutasított. Budaházy a fegyverek egyenlőségének eljárásjogi elvére utalva kiemelte: míg a többi vádlottal sincs azonos helyzetben, nemhogy a vádhatósággal lenne.

A szerdai tárgyaláson a bíróság tanúkat hallgatott meg a XI. kerületi SZDSZ székházat, illetve két MSZP irodát ért MOlotov-koktélos támadással kapcsolatban. Az egyik tanú az SZDSZ XI. kerületi szervezetének akkori elnöke elmondta: 2007. szeptember 17-e, a támadás előtt, már néhány alkalommal kővel bedobták az ablakokat. Kiemelte, a székház olyan eldugott helyen volt, hogy a támadóknak alapos helyismerettel kellett rendelkezniük. Az esetet megelőzően nem kaptak semmilyen fenyegetést.

Az MSZP kispesti irodavezetője tanúként elmondta: a Molotov-koktél nem okozott tüzet az épületben, de megütközést váltott ki az ott dolgozókban. A tanú beszélt arról is, hogy 2007-ben rendszeresen kaptak gyalázkodó, illetve fenyegető telefonokat, de ezeket nem hozták összefüggésbe a Molotov-koktélos támadással.

A kőbányai MSZP iroda szomszédságában lakó házaspár pedig látta, hogy hárman-négyen elszaladnak a helyszínről. Ebben az esetben az iroda berendezése több helyen megégett. A tárgyaláson az egyik tanúnak megmutatott vádlottak nem emlékeztettek testmagasságukkal a támadás éjszakáján látottakra. A Budaházy-per további tanúk meghallgatásával pénteken folytatódik a Fővárosi Bíróságon.