Képviselő úr legközelebb sört hoz be?

Az interpellációk végére értünk, azonnali kérdések, majd kérdések következnek. Ezek után a parlament még hétfőn dönt a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényről, melynek tavaly módosítását az Alkotmánybíróság május 31-ei hatállyal megsemmisítette. A tavalyi módosítás lehetőséget adott a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére, ez az AB szerin alkotmányellenes. Az új változat úgy védi ezt ki, hogy elégséges indok lesz a vezetői bizalomvesztés. Mi több, egy vezető köteles felmenteni beosztottját, ha megingott benne bizalma. Hétfőn döntenek a budapesti agglomeráció területrendezési tervének módosításáról is. Kedden izgalmasabb nap lesz, akkor lesz téma Lázár János és Balsai István nyugdíjelvonó alkotmánymódosítása, illetve a költségvetési csalás bűncselekménnyé nyilvánítása is. Közvetítésünket ezzel le is zárjuk, viszontlátásra.

Kivételesen nyolc interpellációra kerülhet sor, így a jobbikos Hegedűs Tamás interpellációban követelheti Hóman Bálint rehabilitálását. Hóman még Szálasi mellett is kitartott, a nyilaskormánnyal együtt menekült a Dunántúlra. A háború után háborús bűnösként ítélték életfogytiglani börtönre. Hegedűs szerint vissza kéne állítani akadémiai tagságát. Orsós Ferenc patológus rehabilitációját is követelte, aki annak idején részt vett a katyini vérengzés kivizsgálásában.

A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán szerint az, hogy gyakrabban hallani élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélésekről, pont az ellenőrzés hatékonyságát bizonyítja. Csak tavaly több mint 27 ezer vizsgálatot végeztek élelmiszerláncoknál. "Multinacionális bűnözés nincs", jelentette ki, hozzátéve, nincs összefüggés aközött, hogy multinacionális lánc forgalmaz-e terméket, és aközött, hogy az mérgező-e. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint a multinacionális láncok fittyet hánynak az egészségünkre, akiket ki állít meg? "Szőnyegbombázáshoz" hasonlította azt, hogy egy boltláncnál szalmonellás termék került a polcokra, meg állítólag mérgező paradicsom, bár azt is mondta, a paradicsomot olyan gyorsan eladták, hogy bevizsgálni sem volt idő, kérdés tehát, honnan tudja, hogy mérgező volt. Érdekes módon még az antibiotikumos mézért is a multinacionális vállalatokat tette felelőssé, pedig az magyar termelők terméke volt.

A kormány nevében válaszoló Czomba Sándor megköszönte Gúrnak, hogy hétről hétre megismétli a kérdését, így ő hétről hétre bírálhatja az elmúlt nyolc év szocialista kormányait. "Vélhetően háromezer embernek lesz új munkahelye", jelentette be. A kormány lehetőségeit szerinte az korlátozza, hogy a szocialisták adóssághalmazt hagytak rájuk. A szocialisták idejében egyértelműen jobban megérte segélyen élni, mint munkába menni. Gúr nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Az interpellációs időszak állandó szereplője, a szocialista Gúr Nándor folytatta a hogyan lesz tematikát, egymillió új munkahelyről kérdezte a kormányt, de közben bírálta az adócsökkentést, meg azt is, hogy az embereket érintő kérdésekről nem kérdezik meg az embereket. "Először pozíciót kell fogni, mondta Orbán Viktor, aztán már mindent meg lehet csinálni", idézte a szocialista képviselő. És valóban, szerinte is mindent meg lehet csinálni, de nem azt kéne, amit a kormány csinál. Bírálta, hogy pénzt vettek ki a munkaerőalapból, hogy három hónapra akarják csökkenteni a munkanélküli-segély folyósítását, miközben az emberek átlag 18 hónapig vannak munka nélkül. Elvesznek mindent a szegényektől, és a tehetősebbeknek adják oda, mondta. Hol vannak a munkahelyek, hol van a szolidaritás, kérdezte.

Gúr Nándor

Halász "Elmúltnyolcév" János nemzetierőforrás-államtitkár az elmúlt nyolc év hibáit okolta az elmúlt nyolc év hibáiért. A kormány, ami ebben a katasztrofális helyzetben vette át az egészségügyi rendszert, egyrészt egyeztetéseket folytatott, másrészt az elmúlt egy évben adott 31 milliárd forintot a felhalmozott adóságok rendezésére, a háziorvosok például praxisonként 200 ezer forintot kaptak. Eszközbeszerzésre is adtak pénzt, és nagyban dolgoznak a Semmelweis-terven, amely a hatékonyság növelésével forrásokat szabadít fel. És elkezdték kidolgozni az egészségügyi dolgozók életpályamodeljét is. Garai nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A pergő nyelvú szocialista, Garai István Levente arra kiváncsi, hogy "hogy lesz itt nemzeti felemelkedés, ha lassan nem lesz, aki az egészségügyet működtesse, gyógyítson?" Bár elismerte, hogy a kórházak "kaptak némi beöntést, éppen a felét annak, amit a Bajnai-kormány biztosított", de ez szerinte semmire sem volt elég. Csökkent az orvosok fizetése, nem csoda, hogy tömegével vándorolnak külföldre. A pályakezdő orvosok "megalázó, nettó 83 ezer forintot" keresnek, hamarosan "utcasepréssel is több pénzt lehet keresni, mint kezdő orvosként". Garai szerint még Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter is elismerte, hogy sürgős lépésekre lenne szükség, de csak addig jutottak, hogy egy munkanapot szabadnappá nyilvánítsanak. Mit terveznek a betöltetlen orvosi státuszok betöltésére, kérdezte.

Garai István Levente

"A kormány elkötelezett a zöld finanszírozási rendszer kialakítása mellett", kezdte válaszát Fónagy János államtitkár. A zöldgazdaság irányába tett lépésként értékelte a kötelező áramfelvásárlási támogatási rendszer átalakítását is, amit egyébként a kormány pont az ő szándékával szemben vitt véghez. A zöldbankot és a zöld támogatási rendszer kialakítását 2012 januárjára ígérte. A panelprogramot meg azért kellett leállítani, mert a szocialisták úgy írtak ki pályázatot, hogy azokra nem volt fedezet. Összesen 14 milliárd forintnyi fedezetlen pályázati támogatást ítéltek meg. Jávor Benedek nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Fónagy János

Az elempés Jávor Benedek arról kérdezi a nemzetgazdasági minisztert, hogy miért nem a jövő gazdaságát támogatják, miért a múlt gazdaságát építik. Szerinte ugyanis a válság megmutatta, hogy az eddigi út nem járható, ezért sok országban a zöldgazdaság fejlesztésében látják a jövőt. Korábban a Fidesz is igéretet tett a zöldgazdaság fejlesztésére, de ebből semmi sem lett, sőt, a 250 milliárdos zárolással "tragikusan csökkent a vízügy támogatása". Egy hazai fejlesztésű elektromos autó feltalálója pedig kénytelen Németországba vinni a gyártást, mondta. A kormány még az EU-s pályázatokon elnyerhető pénzeket sem fizeti ki, és épületfelújításra is csak kétmilliárdot juttattak, ami miatt a pályázatokat már májusban fel kellett függeszteni. "Tényleg csak akkor várhatóak lépések a zöldgazdaság irányába, ha beérnek a strukturális reformok eredményei?", kérdezte.

Jávor Benedek

Nem közvetítjük.

A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az elmúlt időszakban gyakran módosultak a banki szabályok, minden esetben a lakossági ügyfelek javára. Azért a lakossági ügyfelekre koncentráltak, mert esetükben áll fenn az információs aszimmetria. A vállalkozóknak ismerniük kéne a hitelfelvétel kockázatait. A hitelezésnél lehetőség van ingatlanvételi jog kikötésére, ami egyébként aránytalanság esetén jogilag megtámadható. Az államtitkár biztos benne, hogy ha jogsértés történt, az illetékes hatóságok megteszik a szükséges lépéseket. Másrészt: Szász Károly 1997-ig volt a CIB alkalmazottja, tehát már közel másfél évtizede nincs köze a bankhoz. Szilágyi nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A jobbikos Szilágy György azt a kormányzati ígéretet kérte számon, hogy majd megakadályozzák a multinacionális vállalatok egyoldalú szerződésmódosításait. Ez a CIB Bank magyarországi tevékenységéről jutott eszébe, mert szerinte a pénzintézet direkt csődbe visz magyar vállalkozásokat. Amint lehetősége nyílik rá, érvényesíti jelzálogjogát, ahelyett, hogy más megoldásokat keresne. "Kopasz, kigyúrt verőlegények segítségével veszi birtokba az ingatlanokat", festett horrorisztikus képet. Szerinte mindez "indokolatlan, mohó lenyúlás". Miért nem hajlandó tudomást venni Szász Károly erről a gyakorlatról, csak nem azért, mert korábban ő is a bank igazgatósági tagja volt, kérdezte.

Szilágyi György

A kormány nevében Halász János államtitkár válaszolt. Szerinte az életkörülmények néha változnak, ezért néha a szabályokat is változtatni kell. Szerinte javaslatuk találkozik a társadalom igazságérzetével. Úgy mutatta be a problémát, mintha az nyelvészeti lenne, mondván, olyan ellátásokat is nyugdíjnak hívnak, amelyek mellett még lehet munkát vállalni. Szerinte nem igazságos, ha olyan fiatal kap nyugdíjat, aki nem fizette meg a járulékokat. Mielőtt Sós elutasíthatta volna a választ, Kövér László megfeddte a szocialistákat, hogy az ülésteremben esznek és isznak. "A képviselő úr lesz szíves levenni a teásflakont az asztaláról. Legközelebb sört hoz be?" – kérdezte. Sós ezután elutasította a választ, mondván, Halász államtitkár valójában a Fidesz elmúlt nyolc évben folytatott politikájával vitázik. A parlemnet viszont elfogadta.

Halász János

A Kossuth téren most 500-600 rendőr tüntethet a korkedvezményes nyugdíjak megvonása ellen. Az eredeti tervek szerint élőlánccal vették volna körbe a Parlamentet, de ehhez nincsenek elegen, így csak körbesétálják az épület. A hangosan tülkölő menet az Alkotás utcánál megakasztotta a forgalmat. A menet élén dobosok vonulnak.

Fotó: Huszti István

Nagy fütyülés és trombitázás kísérte, amikor egy delegáció kilépett a Parlamentből. A demonstrációra láthatóan azon az oldalon is felkészültek, mert a testőröknél esernyők voltak, amelyek már korábban is hasznos védőeszköznek bizonyultak (vagy lehet, hogy csak koranyári záportól tartanak?).

Első interpellálóként a szocialista Sós Tamás a szolgálati nyugdíjak elleni alkotmányos támadás apropóján arról beszél, hogy ez a Helsinki Bizottság szerint az európai jogba is ütközik. Szerinte az is tisztázatlan, kikre vonatkozik a javaslat, mert bár a kormány azt mondja, a rendvédelmi dolgozókra, esetleg a katonákra, a benyújtott szövegtervezet nem ennyire konkrét. Idézte Schmitt Pál tavalyi garancialevelét, amely szerint biztosítani kell, hogy mindazok, akik nyugdíjasok, a jövőben is megkapják a nyugdíjukat. "Ki kell mondani, hogy hazudtak a választási programjukban, amikor azt mondták, megvédik a szerzett jogokat", mondta.

Sós Tamás

A kormány nevében válaszoló Navracsics igazságügyi miniszter szerint Mesterházy elvesztette a fejét. Szerinte a szocialista frakcióvezető nevezte csalónak a rendőröket, és javasolta, hogy a bányászokat is küldjék vissza dolgozni, ezt ő, mint mondta, nem javasolja. Cikizte Mesterházyt az annak idején létrehozott áfakommandókért is, melyek mintájára amúgy a Fidesz bérkommandókat hozott létre. Aztán arról kezdett beszélni, hogy szerinte egy 45 éves rendőr igenis dolgozhatna. Nem okoz neki örömet, hogy embereket kell visszahívni a nyugdíjból, de "minden dolgos kézre szükségünk van, Mesterházy elnök úr, még az ön két dolgos kezére is", mondta.

Végül a szocialistáknak is lett napirend előtti felszólalója, a pártelnök, Mesterházy Attila "jogállam helyett bárkivel bármi megtörténhet" címen szólal fel. Mint mondta, a hétvégén sokakkal beszélt, és akikkel beszélt, azok nem hisznek a szemüknek. "Hogy lehet az, hogy a magyar állam fel akarja rúgni azt a szerződést, amit velük több évtizede megkötöttek", kérdezte. Felidézte, hogy négy és fél éve a Fidesz még keményen támadta a Gyurcsány-kormány javaslatát, amely a jövőre vonatkoztatva törölte volna el a szolgálati nyugdíjat. Bezzeg most visszaható hatállyal tennék ugyanezt, ráadásul azt sugallják, hogy a szolgálati nyugdíjasok csalók. Sőt, az alkotmánymódosítási javaslatból egyáltalán nem az derül ki, hogy az csak a szolgálati nyugdíjakra vonatkozna. "Átalakítani lehet, de ezt az átalakítást mindig csak a jövőre vonatkoztatva és az érintettek bevonásával lehet megtenni", mondta, figyelmeztetve a szocialisták kormányzásának tapasztalatára. "Ezek az emberek nem tettek mást, mint éltek a jogosítványaikkal, amiket az állam adott", vedte védelmébe a rendvédelmi dolgozókat. Megtudtuk, hogy az elmúlt két hétben találkozott egy bányásszal, aki harminc év alatt harmincöt évet dolgozott. Amit a Fidesz csinál, az már nem is pénzbehajtás, hanem padláslesöprés. Felszólította Navracsics Tibort, hogy vesse latba tekintélyét, vonassa vissza az alkotmánymódosítást.

Mesterházy Attila

A kormány nevében Navracsics Tibor válaszolt, aki szerint valóban a sarkalatos törvények elfogadása fogja jellemezni a parlament munkáját a következő hónapokban. A cél, hogy a jó megoldásokat megerősítsék, a rosszakat elvessék. Nagy vitát vár a választójogi törvényről, de reméli, lesznek olyan kérdések, ahol inkább a szakpolitikai törésvonal lesz a jellemző. Bízik benne, hogy a sarkalatos törvényekről szóló vitákban minden párt részt vesz, mert nem az a cél, hogy a többiek véleményét kiszorítva érvényesítsék saját álláspontjukat, hanem az erős Magyarország. "Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy mi, akik itt vagyunk a teremben, a magunk módján mindannyian az ország javát akarjuk", nyújtott békejobbot az ellenzéknek.

Navracsics Tibor

Papcsák Ferenc, a Fidesz parlamenti képviselője beszélgetett a Parlament előtt tüntető rendőrökkel a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének demonstrációján.

Papcsák Ferenc vuvuzelák árnyékában (Fotó: Máthé Zoltán)

Pálffy István helyett Harrach Péter beszél a sarkalatos kérdésekről. Azzal indokolta a kétharmados törvények légjogosultságát, hogy nem jó, ha ezek négyévente változnak. Ilyen például a családtámogatás rendszere. Megtudjuk, hogy Harrach számára megdöbbentő élmény volt, amikor gyerekkorában a színházban találkozott a súgóval. A külföldi bírálatokról is azt gondolja, azokat valaki súgja. Tovább távolodva témájától arról beszélt, hogy a kommunisták bebörtönözték vagy emigrációba kényszerítették a kereszténydemokraták elődpártjának, a Demokrata Néppártnak a politikusait. Témájáról szólva azt mondta, a családtámogatásról szóló sarkalatos törvényükről ki fogják kérni a szakma véleményét is. Sarkalatos törvényt akarnak az egyházakról is, ennek "világos alapelveken kell alapulnia". Ennek egyrészt az egyház és az állam szétválasztásán, másrészt viszont az együttműködésén kell alapulnia. Meglepetésre Horn Gyulával példálózott, mondván, az ő javaslatuk sem fogja meghaladni Horn egyházpolitikáját.

Harrach Péter

A kormány nevében Czene Attila államtitkár válaszolt, illetve, mint mondta, kiegészítést tett. Lényege, hogy a kormány "megalapozott ismeretek" alapján centralizálta a sporttámogatások szétosztását.

Czene Attila

Bár a menetrend szerint Pálffy István következett volna, mégis a fideszes Bánki Erik kapott szót, aki a sportfinanszírozás új rendszeréről beszélt. Azzal kezdte, hogy az új kormány visszaadta azt az egymilliárdot a sporttámogatásra, amit Bajnai kormánya vett el. "A nemzeti együttműködés kormányának valóban szívügye a sport", jelentette ki. A sportélet elindult a társadalmasítás útján, tudtuk meg. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy az olimpiai bizottságnál központosították a források elosztását, amelynek élén Schmitt Pált a fideszes Borkai Zsolt követte. Ezt Bánki "civil szférának" nevezte. Megtudtuk, a pekingi olimpia előtt a parlament sportbizottsága segített azzal, hogy vészharangokat kongatott.

Bánki Erik

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt. Szerinte egyetérthetünk abban, hogy az alacsony foglalkoztatotti létszám mellett a szociális juttatások mai szintje fenntartathatatlan. Diagnózisa szerint azért van baj, mert magasak az adók, ami miatt nehéz munkahelyeket létesíteni, ami miatt kevés az adóbevétel, ami miatt emelik az adókat. Ezt nevezik tőlünk nyugatra szocializmusnak, mondta, és ez az az ördögi kör, amiből ki kell törni. Ennek része a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele is, amitől pont nem az elbocsátások száma fog növekedni, hanem inkább megnyitja a visszatérés lehetőségét a munkaképes inaktívak számára is. Segély helyett munkát akarnak adni, ezt szolgálja a közfoglalkoztatás, illetve a duális szakképzés rendszerének a kiépítése. Végül ő is idézett statisztikákat, neki tetszőket. Például azt, hogy ötvenezerrel növekedett a versenyszférában a foglalkoztatottak száma.

Cséfalvay Zoltán

Az LMP szélsőbalszárnya, Scheiring Gábor szerint megbukott a kormány munkaerő-piaci sokkterápiája, ezt bizonyítja a GKI ipari bizalmi indexe is, amely kilenc pontot zuhant, a lakosság pedig fél a munkanélküliségtől. Scheiring szerint az embereknek elegük van a megszorításokból. Kiverte a biztosítékot az iskolák bezárása is, a rendőrök haragját pedig a nyugdíjuk elvétele. A "takaritónői fizetésű" fiatal orvosok lázadása is egyértelmű szerinte. Ezután ismertette a kormány terveit a munkanélküli segély időtartamának csökkentésétől az elbocsátások megkönnyítéséig. Scheiring szerint a vállalkozók bizalma azért csökken, mert tudják, hogy éhséglázadások közepette nem lehet vállalkozni, ahogy jogbizonytalanságban sem. Szerinte a kormány nem a munkanélküliség, hanem a munkanélküliek ellen indított harcot. Az OECD adatai szerint a magyarok dolgozzák a legtöbbet, már akinek jut munka. És nem a munkakedvvel, hanem az álláshelyek számával van probléma, száz munkanélkülire két álláshely jut. "A kormány egész egyszerűen, nem túlzás ezt mondani, rabszolgaként adja el a magyar munkaerőt" - jelentette ki, azt meg be, hogy népszavazást kezdeményeztek.

Tudósítónk jelentése szerint mintegy ötszáz ember vesz részt a Parlament előtt a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet által szervezett tüntetésen. A Kossuth szobornál álló tüntetők sípokkal, kereplőkkel, trombitákkal és vuvuzelákkal tiltakoznak a korkedvezményes nyugdíj megvonása ellen. Szima Judit főtitkár vérforraló beszédet tartott, amelyben arról beszélt, hogy céljuk a kormány jobb belátásra bírása, vagy ha ez nem sikerül, akkor az elkergetése.

A környező utcákban sok rendőr van készenlétben, és egy rabszállító autót is lehet látni, jelentette tudósítónk. A szakszervezet külön felhívta tagjai figyelmét arra, hogy aki bemegy a Parlament elzárt parkolójába, az ellen a rendőrség szabálysértési eljárást kezdeményez. Május 6-án a tüntető fegyveres és rendvédelmi dolgozók tömegesen mentek be a Parlament elkerített parkolójába, egészen az Országház főlépcsőjéig, és füstbe borították a Kossuth teret és a Belügyminisztérium környékét.

Fotó: Huszti István

A kormány nevében válaszoló Soltész Miklós köszönte Vonának a problémafelvetést. "A struccok önök mellett ülnek", utalt az MSZP-re és az elmúlt nyolc évre, majd a kormány családpolitikáját dicsőítette. Megtudtuk, a bankadót is azért vezették be, hogy ne a családokat kelljen terhelni. A családpolitikát szolgálta a gáz- és távhőtámogatás, illetve a kilakoltatási moratórium fenntartása is. Az EU egyes tagállamai pedig direkt megköszönték, hogy a magyar kormány hozzá mert nyúlni a családtámogatási rendszerhez. A cigányozós felvetésre nem reagált.

Vona Gábor szerint van abban valami szimbolikus, hogy ma osztották ki a képviselőknek Pokol Béla Európa végnapjai című, a demográfiai krízisről szóló könyvét, mert pont ő is a demográfiai krízisről szeretne beszélni. Megmagyarázta hozzászólása címét is, ami "Struccok, ki a fejjel!", mármint a homokból, ahova bedugták, ha nem lett volna egyértelmű. Vona szerint a kormány családbarátpolitikája "halottnak a csók", a népesedéspolitika pedig biztonságpolitikia, kulturpolitikai kérdés is, "egy nagyon nagy csepben a tenger". Azt szerinte már egy általános iskolás is ismeri, hogy fogy a magyar. Felvetette, hogy a gyermeknevelés nyugdíjszerző tevékenység lehetne. Ha jól értjük, azért van kevesebb gyerek az országban, mert Alekosz feleséget keres, Alföldi Róbert pedig rendez. Végül eljutottunk a Vona szerinti lényegig, hogy több lesz a cigány az országban, mint a magyar. A másik nagy problémája a magyar fiatalok elvándorlása, amivel szerinte egy betelepítést készítenek elő.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

"Hogy lesz", teszi fel ötödikként és hatodikként a kérdést két szocialista. A döbbenetes szótagszámmal beszélő Garai István Leventét a nemzeti felemelkedés, az állandó interpelláló Gúr Nándort az egymillió munkahely sorsa érdekli. Hetedikként a jobbikos Z. Kárpát Dániel a multikat ekézi, nyolcadikként, ha sor kerülhet rá, párttársa, Hegedűs Tamás rehabilitálná Hóman Bálintot.