Megvonnák a pénzt a fusizó nyugdíjasoktól

2011.05.25. 13:21 Módosítva: 2011.05.25. 13:25
Megvonnák a járandóságot azoktól a korkedvezményes nyugdíjas rendőröktől, akik nem mennének vissza legálisan dolgozni, de feketén munkát vállalnak, tartalmazza a Belügyminisztérium új javaslata. A nyugdíjból önkéntes döntés alapján magáncéghez, a közszférába vagy a testülethez is vissza lehetne térni könnyített szolgálatba. A szakszervezeti vezető szerint sok kallódó rendvédelmi nyugdíjas van, akik magasabb fizetést ugyan nem kapnának a nyugdíj helyett, de az egyéb juttatások újra vonzóvá tehetik számukra a pályát.

A keddi kormányülés után sem a kormány, sem a hetek óta tüntető  rendvédelmi szakszervezetk képviselői nem árultak el részleteket arról, milyen javaslattal állt elő Pintér Sándor a korkedvezményes nyugdíjak tervezett megszüntetéséről. A szakszervezeti vezetők csak annyit mondtak, hogy közeledtek az álláspontok, és a korkedvezményes nyugdíjban lévő, 57 évnél fiatalabb egykori rendőrök, tűzoltók, vámosok és más rendvédelmi dolgozók önkéntesen dönthetnek a munkába való visszatérésről.

Egy az Index birtokába került feljegyzés ugyanakkor részletesen ismerteti Pintér Sándor belügyminiszter kompromisszumos javaslatát. A dokumentum a Rendvédelmi Érdekegyeztető Fórum május 24-i ülésén elhangzottakat rögzíti, illetve azt a keddi kormányülés utáni informális találkozót, amelyen Pintér Sándor tájékoztatta a szakszervezeteket az új javaslatról.

Aki feketén dolgozik, nem kap nyugdíjat

A dokumentum szerint az általános nyugdíjkorhatár a rendvédelmi dolgozóknál is 65 év lesz. A korkedvezményes nyugdíj megszüntetése nem vonatkozna azokra, akik idén töltik be 57 évüket.

Akik idén még nincsenek 57 évesek, azokat több kategóriába sorolnák. Azok a nyugállományban lévők, akik nem dolgoznak és nem is vállalnak munkát, maguk dönthetik el, vissza akarnak-e térni dolgozni. Ha azonban nem mennek vissza dolgozni, de kiderül róluk, hogy nyugdíjuk mellett bejelentés nélkül munkát vállalnak vagy feketén dolgoznak, megvonhatják tőlük a szolgálati nyugdíjat az öregségi korhatár betöltéséig.

A nyugállományban maradó egykori rendőröket, katonákat, tűzoltókat a jövőben csak 65 éves koruk fölött illetné meg a teljes nyugdíj. Addig az általános szabályok szerint a nyugdíjból 16 százalék adót kell fizetniük, azonban a levonással terhelt nyugdíj összege nem lehet kevesebb a mindenkori bruttó minimálbér 1,5-szeresénél, javasolja a Belügyminisztérium.

Könnyített szolgálatra mehetnek vissza

Több utat választhatnak azok, akik már nyugdíjasok, de vissza akarnak térni dolgozni. Pintér javaslata szerint ha a magánszektorban helyezkednek el, jövedelmük és a nyugdíjuk együttesen adózik. Aki az állami szektorban vállal munkát kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közalkalmazottként, alkalmazása idejére nem kap nyugdíjat.

Aki a nyugdíjból visszatér a testülethez és a Hszt., illetve Hjt. visszavételre vonatkozó szabályai szerint nincs lehetőség állományba vételére, a fegyveres és rendvédelmi szervek különleges foglalkoztatási állományába kerül. Ezeknek az embereknek korábbi nyugdíjuknak megfelelő nettó illetmény járna, amely nem lehet kevesebb a mindenkori bruttó minimálbér másfelszeresénél.

Ezek az emberek könnyített szolgálatra oszthatók be: a heti munkaidőt 35 órában állapítanák meg, nem kellene túlmunkát végezniük, de kihirdetett veszélyhelyzet esetén őket is be lehetne vetni rendes szolgálatra.

A tervek szerint az aktív állomány a mindenkori (jelenleg 65 éves) nyugdíjkorhatárhoz képest 5 évvel korábban vonulhatna nyugdíjba. Ehhez azonban legalább 30 éves szolgálati idő kell.

Munkában tartanák őket

A készülő hivatásos életpályamodell elismerné a hosszabb szolgálati időt. Aki 50 éves elmúlt, annak az illetménye progresszíven emelkedne. A nyugdíjrögzítéssel rendelkezők szerzett jogai megmaradnak, azonban a vonzó illetmény rendszerrel a szolgálati életpályán történő megőrzésük a cél, olvasható a dokumentumban. Ezen kívül a kormánytisztviselőkre vonatkozó elvárások az e kategóriába tartozó állományra is vonatkoznak.

A hivatásos állományú 25 év (MH állományánáI 15 év) tényleges szolgálat és betöltött 52. életév után a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig kérheti könnyített szolgáIatba helyezését. A 60. életév elérésekor a hivatásos szolgálatot teljesítő választhatna, hogy a nyugdíjba vonulást vagy a továbbfoglalkoztatást választja.

A tárgyalásokon felmerült, hogy amennyiben a jelenlegi hivatásos állományú, aki legalább 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, és a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válik, a munkáltató köteles más - állapotának megfelelő - jogviszonyban továbbfoglalkoztatni.

Jelenleg körülbelül 29 ezer rendőr, illetve 10 ezer katona van korkedvezményes nyugdíjban. Egyharmaduk 40-50 év között van, kétharmaduk 50-57 éves. Az átlagos nyugdíj összege 150 ezer forint. A közel harmincezer rendőr nyugdíjának kifizetésére az állam 50 milliárd forintot költ.

Sok kallódó ember van

Kérdésünkre, hogy miért választanák önkéntesen a munkába való visszatérést, Kónya Péter a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, a sztrájkbizottság vezetője azt mondta:sokféle motivációja lehet a most nyugállományban lévőhivatásosoknak. Sokan nem egészségügyi okok miatt hagyták el a pályát, hanem azért, mert nem tudtak nekik megfelelő beosztást adni. Sokan közülük kallódnak, esetleg biztonsági cégeknél szolgálnak.Ha megfelelő feltételeket kínálnak nekik, közülük sokan ismét visszatérnének a szolgálatba, mondta Kónya Péter.Ha fizetésük nem is lesz magasabb mostani nyugdíjuknál, az egyéb juttatások, a könnyített szolgálat vonzóvá teheti számukra újra a pályát.

Ezen a héten Pintér Sándor újabb konzultációt folytat a rendvédelmi szakszervezetekkel, jövő héten pedig Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter együtt fog tárgyalni velük és a parancsnoki kar vezetőivel.

Az MSZP szerint ha a kormány igazat mondott a rendvédelmi szakszervezeteknek, akkor a Fidesz vissza kell, hogy vonja a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatára vonatkozó alkotmánymódosító indítványát, a kabinetnek pedig módosítania kell a konvergenciaprogramot.

Át kell írni a konvergenciaprogramot?

A korkedvezményes nyugdíjak felülvizsgálatát és megszüntetése ugyanis a Széll Kálmán-tervben és a konvergencia programban is szerepel. A kormány – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével – meg akar szüntetni minden olyan jogcímet és legfőképpen kiadást, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek. (A korkedvezményes nyugdíjak mellett ide tartozik a rokkantnyugdíjak teljes felülvizsgálata is).

A korkedvezményes nyugdíjak elvonásához Lázár János és Balsai István alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be. Eszerint csak annak járna a nyugdíj, aki betöltötte az általános nyugdíjkorhatárt. A javaslat szerint a korhatár előtti nyugdíjasok járandósága csökkenthető és szociális ellátássá alakítható. Azok a korhatár előtti nyugdíjasok, akik még munkaképesek, teljesen elveszíthetik a nyugdíjukat.

Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a következő napokban kiderül, a kabinet valóban meghátrált-e, vagy "ismét becsapta" a rendvédelmi szakszervezeteket. Előbbi esetben vissza kell vonni a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosító javaslatot, és a kormánynak módosítania kell a konvergenciaprogramot, amely szerint a korhatár alatti nyugdíjak kikerülnek a nyugdíjrendszerből.



  • Hírek
  • Hírek