ENSZ-megbízott: Nincs elég adat a kisebbségekről

Magyarország az elmúlt tíz évben jelentős előrelépést tett a faji alapú megkülönböztetés, az idegengyűlölet és ezekkel kapcsolatos intolerancia elleni küzdelemben, de még sok tennivaló van, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások gyakorlattá váljanak, összegezte e heti magyarországi látogatásának tapasztalatait az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottja Budapesten.

Githu Muigai, a világszervezet rasszizmussal, etnikai diszkriminációval és idegengyűlölettel foglalkozó jelentéstevője többnapos vidéki látogatást tett, helyi civil szervezetekkel, polgármesterekkel, a rendőrség, illetve az ügyészség képviselőivel találkozott, megbeszéléseket folytatott kormányzati tisztviselőkkel, politikai pártok tagjaival, akadémikusokkal és magánszemélyekkel.

A különmegbízott szerint kulcsfontosságú jogalkotási és jogalkalmazási lépések történtek, és azt mondta, elégedett azzal a nyitottsággal, ahogy a kormány a romák felzárkóztatásának és integrációjának kérdését kezeli. A világszervezet jelentéstevője szerint a roma kisebbség is felelősséggel tartozik saját sorsa alakulásáért, neki is cselekednie kell, a szülőknek például gondoskodniuk kell gyerekeik iskoláztatásáról, a kormányzat ezt nem tudja megtenni helyettük.

Githu Muigai kifogásolta, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmében szakadék van a kinyilatkoztatott nemzetközi vállalások, valamint a megyei és helyi lehetőségek, gyakorlat között. Ezért arra van szükség, hogy a központi kormányzat és a regionális, helyi kormányzatok koordinált programok segítségével érvényesítsék a vállalásokat, mondta.

Azt is megjegyezte, úgy látja, Magyarország nem tanúsít kellően nyitott hozzáállást a bevándorlókkal és a menekültstátuszért folyamodókkal szemben. Javasolta, hogy a kormány vizsgálja felül a bevándorlók és menekültek státusának elbírálásával kapcsolatos szabályozást.

Arra is kitért, hogy növekszik a szélsőséges nézeteket valló politikai pártok és mozgalmak száma, néhányukat fajgyűlölő megközelítés jellemez. Azt mondta, meggyőződése, hogy Magyarország fiatal és dinamikus demokráciaként elkötelezett a vélemények pluralitásának biztosítása mellett, de a faji és etnikai alapú izgatás nem megengedhető.

Arról is beszélt, hogy néhány esemény Gyöngyöspatán komoly aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, meddig terjedhet a véleményszabadság. Kedvező benyomást tett rá, hogy lépések történtek a lakosság biztonságérzetének helyreállítására, "de úgy gondolom, hosszú távú megoldást kell találni, nemcsak ezen a településen, hanem az egész országban". Azt mondta, a kormánynak együtt kell működnie a politikai pártokkal, a civil társadalommal, a vallási szervezetekkel, valamint a médiával a diszkrimináció felszámolásáért.

A különmegbízott arra is kitért, bárhol járt, nem volt lehetősége pontosan felmérni a különböző etnikai kisebbségek helyzetét, mivel nincsen ilyen adatgyűjtés. Ezért arra kérte a kormányt, gondolja át ezt a kérdést, ugyanis "nehéz megfelelő döntéseket hozni, ha nem vagyunk tisztában a számokkal" akár az igazságszolgáltatásban, akár az oktatásban vagy az egészségügyben. Azt mondta, tisztában van a személyes adatok védelmének fontosságával, de úgy véli, a komoly problémák komoly megoldást igényelnek, a bevett formák sokszor nem vezetnek eredményre.