Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Elhunyt Mádl Ferenc

2011.05.29. 13:42 Módosítva: 2011-05-29 16:58:24
Elhunyt vasárnap Mádl Ferenc, a harmadik magyar köztársaság második köztársasági elnöke. A Széchenyi-díjas magyar jogtudós, a nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog kutatója nyolcvanéves volt.

A hírt Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője közölte az MTI-vel: "Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtért teremtőjéhez".

A Sándor-palota bejárata előtt a volt köztársasági elnök gyászkeretes fényképét tették ki egy asztalra, mellette két gyertyát, a nemzeti lobogót és egy csokor virágot helyeztek el, Schmitt Pál államfő pedig csendes tiszteletadással emlékezett a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) előtt elhelyezett fényképnél. Erre egyébként a gyászolók bármelyikének lehetősége lesz vasárnap este kilenc óráig és hétfőn reggel nyolctól ugyancsak este kilenc óráig a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt.

"Nemcsak elődöm, hanem barátom és példaképem is volt Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök" - mondta Schmitt azt követően, hogy a Sándor-palotánál felállított emlékezési helyen gyászszalagot kötött a nemzeti lobogóra, és lerótta kegyeletét a vasárnap elhunyt köztársasági elnök fényképe előtt.

Schmitt gyertyát is gyújtott Mádl Ferenc emlékére, majd beírt abba az emlékkönyvbe, amelyet a részvétnyilvánítók üzenetének közvetítésére helyeztek ki a Sándor-palota előtt, a Mádl családnak pedig még a mai napon személyesen nyilvánítja részvétét.

2000-2005

Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán.

Mádl Ferenc és Göncz Árpád leköszönő köztársasági elnök 2000. június 22-én (Fotó: Kovács Attila)
Mádl Ferenc és Göncz Árpád leköszönő köztársasági elnök 2000. június 22-én (Fotó: Kovács Attila)

1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője volt. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja. 1985-ben a Harvard Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia, 1988-ban az Európai Akadémia, 1989-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai közé.

Az Antall-kormány megalakulásakor, 1990. május 23-án tárca nélküli miniszteri posztot kapott. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992. január 23-tól - a Vagyonügynökségtől megválva - a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett. 1993 és 1994 között kultuszminiszter volt.

Mádl Ferenc 2001. decemberében (Fotó: Földi Imre)
Mádl Ferenc 2001. decemberében (Fotó: Földi Imre)

Ezután két fontos közéleti tisztségre is sikertelenül pályázott: a jobboldal által támogatott köztársasági elnök-jelöltségét elutasította az MSZP-SZDSZ többségű parlament. 1995. június 19-én a parlamenti szavazásban Göncz Árpád elnök 259 szavazatot kapott, a Fidesz, az MDF és a KDNP által támogatott Mádl Ferenc 76-ot.

Később a Magyar Tudományos Akadémia elnökségét pályázta meg Mádl, de itt nála több szavazatot kapott Glatz Ferenc (szintén korábbi művelődésügyi miniszter) és Vízi E. Szilveszter orvos professzor is.

Mádl már korábban is nagy szerepet játszott a jobboldali pártok összefogásában. Az 1998-as választások előtt ő is aláírta a Professzorok Batthyány Körének "Polgári értékrendet és felelős kormányzást akarunk" című nyilatkozatát.

Az Orbán-kormány 1998-as megalakulása után Martonyi János külügyminiszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulójára Nemzeti Bizottságot alakítsanak meg hazánkban. Az ideiglenes testület élére Mádl Ferenc került. Emellett a jogász professzor 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja is lett.

Mádl Ferenc és felesége Mádl Dalma, mellettük Schmitt Pál (Fotó: Földes András)
Mádl Ferenc és felesége Mádl Dalma, mellettük Schmitt Pál (Fotó: Földes András)

1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.

1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként tevékenykedett. Ők kérték fel először a kormányfőt 1999-ben arra, hogy nyilvánosan értékelje az ország helyzetét. A kezdeményezés azóta hagyománnyá vált.

2000-ben a Független Kisgazda Párt Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak.

Nyolcvanéves volt

Mádl Ferenc januárban ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, ez alkalomból telefonon köszöntötte őt Schmitt Pál, jelenlegi köztársasági elnök. 80. születésnapja alkalmából interjút készített vele a Magyar Nemzet, az egykori államfő mesélt gyermekkoráról, egyetemi éveinek tapasztalatairól, arról, hogyan élte meg a forradalmat, valamint államfői éveiről is.

Schmitt Pál és Mádl Ferenc a trianoni békeszerződés aláírásának 90.évfordulója alkalmából tartott katolikus emlékmisén, 2010. június 4-én (Fotó: Szigetváry Zsolt)
Schmitt Pál és Mádl Ferenc a trianoni békeszerződés aláírásának 90.évfordulója alkalmából tartott katolikus emlékmisén, 2010. június 4-én (Fotó: Szigetváry Zsolt)

Arra a kérdésre, hogy melyek voltak életében azok a kulcsszavak, amelyek mentén igyekezett „közlekedni”, a következőt válaszolta: „Isten, gondviselés, emberi méltóság, erkölcs, szabadság, szeretet, szolidaritás. Olyan szavak, amelyeknek komoly értékbeli jelentésük van. És valószínű, hogy ezek mind „útjelzők” voltak a számomra, és energiaforrások is egyben.”

Az interjú végén továbbá elmondta: „úgy vélem, hogy a nemzetközi politikai erővonalak, a gazdasági különbözőségek, a kultúrák és a vallások területén, az etikai értékrendszerek tekintetében egyfajta közelítés várható. Az ellentétek helyett inkább az együttműködés világa fog eljönni. (...) Eljön az idő, amikor majd komoly kataklizmák fogják jelezni, hogy nagyobb együttműködésre, egyetértése és harmóniára van szükség az emberhez méltó élethez.”

Részvét

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elsőként fejezte ki közleményében őszinte részvétét a gyászoló családnak, barátainak, tisztelőinek.

"Megrendülten állunk a hír hallatán. Nyugodjék békében!" - írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon, Göncz Árpád volt köztársasági elnök pedig közleményében úgy fogalmazott: Mádl Ferenc sokat tett azért, hogy a Magyar Köztársaságnak barátai legyenek az egész világon.

Semjén Zsolt (KDNP) vasárnap azt mondta: "Tiszteletre méltó életmű volt az övé, keresztény emberként a jog tudományában való kiemelkedő jártasságával szolgálta hazáját. Emléke segít bennünket abban, hogy hazánkat mindenekfelett, minden magyar ember érdekében szolgáljuk."

Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szerint Mádl Ferenc tudós emberként, miniszterként és köztársasági elnökként is hazáját szolgálta, távozása súlyos veszteség a magyar demokrácia számára. "Emlékét megőrzöm" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Az MSZP részvétnyilvánítása Mádl Ferenc köztársasági elnök halálára. "A legfőbb emberi értékek, mint a szabadság tisztelete, a szolidaritás, szeretet, egyetértés és harmónia - mentén képviselte azt a politikát, amely méltóságot adott egy egész nemzet számára" - fogalmazott a párt nevében Mesterházy Attila.

A Lehet Más a Politika (LMP) is megrendülten fogadta a halálhírt. "A III. Köztársaság második elnökeként következetesen érvényesítette az alkotmányos szempontokat az őt elnöki székbe segítő parlamenti többséggel szemben is" - írta részvétközleményében Schiffer András frakcióvezető.

A Fidesz a korábbi államfő családjának és hozzátartozóinak őszinte részvétét fejezi ki. "Fájdalmukban és gyászukban osztozunk, hiszen Mádl Ferenc élete és munkája, a nemzetért és az országért tett szolgálata példa volt mindannyiunk számára. Nyugodjék békében."

Tarlós István főpolgármester megdöbbenéssel értesült arról, hogy meghalt Mádl Ferenc, aki a múlt héten lett Budapest díszpolgára. A főpolgármester őszinte részvétét nyilvánítja a családnak.

A Szabad Demokraták Szövetsége jelentős közéleti személyiséget, tudóst és politikust gyászol Mádl Ferenc akadémikus, egykori miniszter és köztársasági elnök személyében. "Különösen nagyra becsüljük a polgári gazdaság kialakításáért, a nemzeti vagyon jelentős hányadának a privatizálásáért, a kapitalista gazdasági rend létrejöttéért kifejtett tevékenységét."

"Megrendülten értesültem Mádl Ferenc Elnök Úr haláláról. Személyében tudós és igaz embert tisztelünk, aki hosszú éveken át népünk méltó jelképe volt. Különös hálával tartozom neki, atyai barátságának számos jeléért" - írta Erdő Péter bíboros, prímás, az MKPK elnöke Schmitt Pál köztársasági elnöknek.