Mádl Ferenc minden politikai álma teljesült

2011.05.30. 19:13
Mádl Ferenc úgy halhatott meg vasárnap délután, hogy láthatta megvalósulni legfontosabb politikai terveit. A volt elnök nagyon fontos szervezője volt a 90-es években a magyar jobboldal összefogásának, és így az első Orbán-kormány megalakulásának. Később is támogatta Orbán Viktor visszatérését a hatalomba. Köztársasági elnökként évekig küzdött a határon túli magyarok kettős állampolgárságáért. Halála előtt egy évvel ennek a feltételei is megvalósultak. Mádl a magyar EU-csatlakozást is szívén viselte, az európai jog volt a tudományos szakterülete. Most épp Magyarország tölti be az unió soros elnökségét.

Mádl Ferenc sikeres ember volt. Egyrészt öt évig hazája elnöke lehetett, másrészt legfontosabb politikai törekvései életében beteljesültek.

Annak ellenére, hogy államfő és miniszter is volt, nem számított sem karizmatikus, sem feltűnő politikusnak. Legfontosabb tevékenységeit a háttérben végezte. Inkább volt remek szervező, mint jó szónok. A nyilvánosság előtt mindig visszafogott volt, de néha így is látszott, hogy elveiért hajlandó vállalni konfliktusokat.

D  FO20011201021

Schuman és Adenauer előadásain

Az első politikai összetűzését mindjárt az egyetemen, pécsi jogászhallgató korában vállalta, az 50-es évek elején. Szegényparaszti származása miatt nagyon kapacitálták, hogy vegyen részt a kommunista mozgalmi életben. Ettől mereven elzárkózott, ezért osztályellenségnek bélyegezték. Végül Budapesten fejezte be a tanulmányait.

Nyilvánvaló volt, hogy nem követte az ország hivatalos politikai irányát, mégis komoly tudományos karriert futhatott be jogtudósként a rendszerváltás előtt. Rövid ideig volt bírósági fogalmazó is, de 1956-tól elszakadt az ítélkezéstől, és egyetemi tanárként, illetve a tudományos akadémia munkatársaként dolgozott a rendszerváltásig.

Már a 60-as évek elején európai joggal foglalkozott (az EU-t akkor még EGK-nak hívták). Strasbourgban vendéghallgatóként az európai integráció legfontosabb kitalálói, Robert Schuman és Konrad Adenauer előadásait élvezhette.

Az európai integráció elkötelezettje volt. Csak egyszer fordult elő, hogy nem protokolláris alkalommal, kötelező feladatként kért szót a parlamentben: ez 2000. november 30-án történt, amikor a magyar EU-csatlakozásról szóló vita elkezdődött. Felszólalásában a belépés lehetőségének jelentőségét méltatta. 2004-ben elnökként üdvözölhette a magyar EU-tagságot, amire így készítette fel a lakosságot szilveszteri beszédében: „A tagsággal véglegessé válik Magyarország biztonsága, politikai és gazdasági helye Európában.”

Nyomta előre Orbánt

Mádl a rendszerváltásig nem foglalkozott politikával. 1990-ban Antall József tárca nélküli miniszternek nevezte ki, kapcsolattartás az EGK-val és tudománypolitika volt a területe. 1993 februárjától egy évig oktatási miniszter volt.

o02

Hiába volt kormányzati tapasztalata, mégis meglepetésnek számított, amikor az emlékezetes alakítást sohasem nyújtó, így a közvélemény előtt alig ismert Mádlt jelölte három ellenzéki párt (MDF, KDNP, Fidesz) köztársasági elnöknek 1995-ben. Benne volt a levegőben, hogy tudatosan súlytalan jelölttel állnak elő, mert a kétharmados többségű MSZP-SZDSZ koalíció jelöltjét, Göncz Árpádot lehetetlen lett volna megverni a parlamenti szavazáson.

Valójában azonban az alakuló polgári szövetségi oldalon Mádl nem volt súlytalan szereplő. A háttérben gondosan egyengette azt az együttműködést, amiből az 1998-as Fidesz-kisgazda-MDF koalíció lett. Illetve támogatta azt a mozgást, ami az éppen széteső KDNP politikusainak többségét (MKDSZ néven) a Fidesz-frakcióba vezette.

Több értelmiségi szervezet (Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, Professzorok Batthyány Köre, Nemzeti Kör) vezetőségi tagjaként fáradozott azon, hogy az Antall-kormányhoz kötődő jobbközép értelmiség elfogadja Orbán Viktort vezetőnek.

Pedig 1994-ben a Fidesznek volt a legkisebb frakciója a parlamentben (1998-ra viszont az övé lett a legnépesebb ellenzéki csoport a kilépések és átülések miatt). Mádl persze nem egyedül igyekezett a nemrégiben még radikális-liberális Fideszt a polgári oldal élén elfogadtatni. A mostani külügyminiszter Martonyi János, a volt millenniumi kormánybiztos Nemeskürty István, illetve Antall egykori főtanácsadója, O'sváth György voltak ebben fontos szövetségesei.

Lenyomták őt Torgyán torkán

Hogy 2000-ben hogyan lett elnök Mádl Ferencből, máig rejtély. Az államfő jelölésének jogát ugyanis az 1998-as koalíciós szerződés értelmében a kisgazdák kapták, és az akkori kormánypártok közül nekik volt a legkevesebb közül Mádlhoz. Ez annyira így volt, hogy 1995-ben a kisgazdák egyetlen ellenzéki pártként nem támogatták Mádl elnökké választását.

Az, hogy Torgyán József minden várakozás ellenére őt jelölte a posztra, az első erős jele volt annak, hogy Orbán fel tudja törölni a kisgazdákkal a padlót. (A 2001-ben bekövetkezett nyílt szakítás már Torgyán politikai végét jelentette.)

Elkaszálta a sajtóregulát

Mádlt az általa is összerakott polgári koalíció tette államfővé, de közel sem volt olyan alázatos kiszolgálója az első Orbán-kormánynak, mint Schmitt Pál a másodiknak. Ha nagy ritkán úgy érezte, hogy az alkotmányosságon túlmerészkedik a hatalom, kész volt visszaküldenivagy az Alkotmánybíróság elé vinni törvényeket az Orbán-kormány idején is. Például így vérzett el a hatalmas közéleti vitákat gerjesztő, „lex Répássy” néven elhíresült törvény, amely a sajtót súlyos kártérítésekre és a vélemények után is helyreigazításokra kötelezhette volna.

Finoman tudott bírálni

Mádl Ferenc elnöksége nagyobbik felében baloldali kormány alatt működött. Ekkoriban érezhetően többször kaszált el törvényeket, de egyszer sem tévedett: az Alkotmánybíróság döntései mindig visszaigazolták, igaza volt abban, hogy nem írta alá az adott törvényt.

Míg azonban első rendszerváltás utáni elnöknek, Göncz Árpádnak már-már hisztérikusan ellenséges volt a viszonya a vele politikailag szembenálló kormánnyal, addig Mádlnak csak kevés látványos összezördülése volt a Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinetekkel.

Ebben bizonyára szerepet játszott rendkívül visszafogott stílusa is. Amikor bírált, a legtöbbször mondott valami dicsérőt is. Például amikor Medgyessy Péter 2004 elején felvetette, hogy az összes parlamenti párt közös listát állítson az EP-választáson, egyszerre nevezte tisztességesnek a kormányfő szándékát, és jelezte közben, nem biztos benne, hogy az ötlet összhangban áll az uniós normákkal.

Talán túlzottan kimért stílusa miatt tűntek beszédei sokszor közhelyesnek, unalmasnak. Nyilvános szereplésein tovább rontott, hogy szeretett hosszú gondolatokba belebonyolódni, és szabálytalan fogsora miatt is sokat élcelődtek rajta.

A kórháztörvényt kivéreztette

Mádl Ferencnek két igazán látványos csörtéje volt a baloldali kormányokkal. 2003 nyarán egészen felfokozott hangulatban fogadta el a parlament a kórháztörvényt, ami lehetőséget adott volna az egészségügyi intézmények privatizációjára. Mádl egy finom trükkel tört borsot Medgyessyék orra alá: a rendelkezésére álló utolsó pillanatban küldte vissza a törvényt a parlamentnek, amikor már nyári szünetre indultak a képviselők. Ezzel őszig húzódhatott volna az elfogadás, ami ellen az akkori ellenzék népszavazási kezdeményezést is tervezett (majd 2004-ben tartatott is).

Szili Katalin akkori MSZP-s házelnök visszavágott Mádlnak. Gyorsan rendkívüli ülést hívott össze, ahol vita nélkül újra elfogadták a törvényt, és az ülésre nem küldtek meghívót az elnöknek (minden parlamenti ülésre kell meghívót küldeni az államfőnek). Mádl ekkor Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, annak elfogadási körülményei miatt (nem hívták meg, nem volt vita róla). Az AB szokás szerint igazat adott az elnöknek, és ezzel a kórházprivatizáció terve lassan elhalt. A kegyelemdöfést a 2004. decemberi népszavazás adta meg neki.

Nagyot küzdött a határon túliak állampolgárságáért

Ugyanaz a népszavazás volt, amelyen Mádl politikai pályafutása legkeményebb vereségét szenvedte el. Itt ugyanis az érdeketlelenség miatt elbukott a határon túli magyarok kettős állampolgársága. Mádlnak ez nagyon fontos ügye volt. Ez volt az egyetlen, ami mellett köztársasági elnökként kezdeményezőként állt ki.

Már a státustörvény meghozatala után bizottságot hozott létre, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne állampolgársággá fejleszteni a magyarigazolványosok jogállását. Közvetlenül és nyilvánosan csak ebben az ügyben lobbizott a mindenkori kormányoknál, de javaslata lepattant a külügyminisztériumról.

Amikor a Magyarok Világszövetsége népszavazást kezdeményezett az ügyben, tőle szokatlan egyértelműséggel „igen” szavazatokra kérte (hatástalanul) a lakosságot. A kórháztörvény mellett ez volt a második nagy összeütközése a baloldallal, az MSZP és az SZDSZ szerint ugyanis kiállása bőven túlmutatott azon, amit az alkotmány előírt.

Sólyomot ajánlotta maga helyett

A 2005-ös elnökválasztás előtt már jelezte, nem vállal újabb ciklust. Az akkori MSZP-SZDSZ többség miatt esélytelennek tartotta magát a győzelemre, és idősnek is érezte a munka folytatásához. A Fidesz ugyan szerepeltette közvélemény-kutatási listáján (nemzeti konzultációval szavaztatták meg a jelöltjüket), és Mádl megnyerte ezt a szimpátiaszavazást, de így sem indult. Maga helyett a felmérésen második helyen végzett, szintén jogász Sólyom Lászlót ajánlotta.

Kitartott Orbán mellett

Mádl Ferenc köztársasági elnökként utoljára Orbán Viktort, az akkori ellenzék vezetőjét fogadta hivatalában. Elkötelezettsége később is kitartott, a 2010-es Fidesz-kampány több rendezvényén megjelent. 2005 óta egyébként is általában ott volt a nézőtéren, amikor Orbán Viktor jelentősebb beszédet mondott.

D  TT20010903017

Mádl Ferencnek egy gyermeke és három unokája van. Felesége, Mádl Dalma több jótékonysági szervezet vezetésében vesz részt.

Halála után nemcsak a kormány-, az ellenzéki pártok is siettek részvétüket nyilvánítani.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Bankszámla