Marokra fogta a kultúrát a kormány

Médiatörvény. Az új médiatörvény hivatalosan is a sajtószabadságot veszélyeztető, a kormány túlhatalmát segítő törvényként említhető, miután Európa több országa kormányszinten is elítélte azt, majd az Európai Bizottság a legaggályosabb részek megváltoztatására szólított fel. Bár Orbán Viktor nyilatkozatban szögezte le, nem enged beleszólást a médiatörvénybe, márciusban mégis eleget tettek a felszólításnak. Kikerültek a törvényből azok a részek, amelyek szerint a blogoknak és videószolgáltatóknak is a kormány által meghatározott sztenderdek szerint kell hiteles tájékoztatást nyújtaniuk. Ez már csak minden egyéb, akár magánkézben lévő médiára vonatkozik. A magyar kormány nem bírságolhatja meg a külföldről működő, de Magyarországra dolgozó médiákat. Kivették azt a részt is, amely a magánblogok regisztrációját is kötelezővé tette volna.

A törvény hazai és nemzetközi bírálói azonban állítják, a magyar médiatörvény szellemisége ezek után is változatlan, célja továbbra is az, hogy állami kontroll alatt tartsa a médiát. Továbbra is bizonytalan, hogy milyen netes tartalmakat tekint a kormány a blognak, és melyek esetében nem lenne ilyen megengedő. A kormány a külföldön bejegyzett médiák termékeinek terjesztését 180 napra felfüggesztheti. A médiának a hatályos törvény szerint is az állam által meghatározott kvóták szerint kell felépítenie műsorait.

A törvény szerint a médiatanács Közszolgálati Kódexet fogad el, amely a közszolgálati médiumok számára iránymutatást ad a médiaszolgáltatás megfelelő elveire vonatkozóan. A médiatanácsban csak jobboldali tagok ülnek.

Makovecz Imre magánszervezete az alkotmányban. A megszűnések és zárolások ellensúlyozására a kulturális építkezés jele, hogy a jobboldali kurzus által favorizált építész magánszervezetét beleírják az alkotmányba, és a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) egyenlő súlyú szervezetté teszik. A döntést nem előzi meg szakmai és politikai előkészítés, a terv véletlenül derül ki. Az MTA hivatalos művészeti szervezete, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA), sőt a Makovecz-alapítvány vezetői sem tudnak róla.

Egyedül Makovecz Imre, a Fidesz-székházat és az Orbán Viktornak fociakadémiát tervező építész jól informált. A minisztérium nem ad magyarázatot arra, miért van szükség a Makovecz-akadémia felkarolására, amikor ugyanilyen céllal, de politikától függetlenül 1992 óta működik az MTA akadémiája. Válasz helyett Makoveczék kapnak 100 millió forint támogatást, és székhelyet a hamarosan elkészülő Vigadóban. Az alkotmányban nevesített Magyar Művészeti Akadémia feladata a magyar művészet irányvonalainak kijelölése lesz.

A hivatalos állami akadémia, a SZIMA vezetői időközben lemondanak. Viszont Makovecz Imre tanítványát és egykori munkatársát, a szintén organikus építészetet képviselő Nagy Ervint kinevezik országos főépítésznek. Nagy Ervin is tagja a Makovecz-akadémiának.

Központosítják a közszolgálati médiát. Elvesztette függetlenségét a Duna Tv, az MTV, a Magyar Rádió és az MTI. A közmédiumokat egyetlen szervezetbe vonták össze, a munkatársak ennek a szervezetnek, a Műsorszolgáltató Támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) lettek az alkalmazottai. Ez a központi szervezet készít minden műsort, a reklámidőt is az alap értékesíti. Az MTVA négy televízió, hét rádió, hat weboldal, két teletext és két print felületei felett rendelkezik, de ők kezelik a médiák tárgyi eszközeit, az archívumot és ingatlanokat is.

Hatóságot bíznak meg a média felügyeletével. A kilenc évre kinevezett Szalai Annamária vezetésével megalakul az ORTT utóda, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely elődjénél szélesebb jogkörrel, hatóságként felügyeli a médiát. Az NMHH akár jogszabályokat is hozhat a kormányhoz szorosan kötődő szervezet döntéseinek érvényesítésére. A médiahatóság a Tilos Rádió elleni támadással mutatkozott be.

Szalai Annamária egy rapszám miatt indított vizsgálatot a marginális hallgatottságú rádió ellen. A hatóság érvei nem álltak meg, egy ideig magyarázták az ügyet, majd kihátráltak. Az NMHH jelenleg a Való Világ és utódműsorainak megbírságolásával foglalkozik.

Emellett az NMHH jobboldali többségű médiatanácsa dolgozik a Közszolgálati Kódexen, amely nyári kihirdetése után a média munkáját fogja keretek közé szorítani.

Lecserélik a kulturális élet vezetőit. A közmédiumok, állami pénzosztó szervezetek és nagyobb kulturális intézetek élére új, kormányközeli vezető kerül. Csak a legjelentősebbeket sorolva, lecserélik az MTI, az MTV, a Duna Tv, a Kossuth rádió, a Petőfi rádió, a Nemzeti Kulturális Alap vezetését. Új igazgatókat neveznek ki nyolc külföldi kulturális intézet élére. Igazgatócsere-hullám fut végig a vidéki színházakon is: változik a vezetés a győri, pécsi, tatabányai, egri színházban.

A reformok miatt leáll a filmgyártás. A Fidesz alapjaiban szervezné újjá a magyar filmtámogatási struktúrát. A kormány a filmtámogatásokért eddig felelős szervezet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) megszüntetését javasolta. Az alapítvány idei keretét zárolták, így elindított produkciók álltak le, újak nem indultak.

A Fidesz az MMKA-t május végével szüntetné meg, munkáját az NGM alá tartozó Magyar Nemzeti Filmalap látná el Andrew Vajna vezetésével, akit filmipari kormánybiztosnak neveztek ki januárban. Ők 1,6 milliárd forintot költhetnek el. Velük párhuzamosan a Nefmiben is foglalkoznak filmmel: Szőcs Géza kulturális államtitkár és a filmfőosztályvezető Bokor Attila rendelkezésére 800 millió forint áll.

A reformok megbénítják a képzőművészeti életet. Feloszlatják a hétmilliárdos, jelentős részben ingatlanban álló vagyon felett rendelkező Magyar Alkotóművészek Közalapítványt. Az ösztöndíjakért, nyugdíjakért, műtermekért felelős közalapítvány megszüntetését azonban nem követte egy másik szervezet megalapítása, ezért leállt a nyugdíjak folyósítása. A MAK állítja, az általa kezelt vagyon, például az ingatlanok nem tekinthetők állami tulajdonnak, így valójában államosítás zajlott.

A kormány a szerződések vizsgálatára hivatkozva leállította az Universitas programot, amelyben képzőművészek a beruházások költségvetésének egy százalékából szobrokat, installációkat hoztak létre frissen épült egyetemeken és közintézményekben. Az évek óta az EU támogatásával folyó programban visszaéléseket még nem találtak. A döntés kátvallottai nem a beruházók, hanem a költségeiket maguk álló képzőművészek és építészek, akik öt hónapja nem jutnak pénzükhöz.

Lefújják a Szépművészeti bővítését. Bár már biztos volt a 3,7 milliárdos EU-támogatás, és tavasszal megkezdték volna a munkát is, a kormány minden előzmény nélkül lefújta az utóbbi évek egyetlen látványos és turisztikai szempontból is fontos beruházását.

A Szépművészeti így hosszú időre program nélkül maradt, miközben nem tudni, mire fordítanák az EU-s pénzt, amit ha nem használunk fel, el is veszíthetünk. Szó van ugyan egy új múzeumi negyed kialakításáról, de annak költségei 100 milliárdos nagyságrendűek, és a most elvett támogatás ebben a viszonylatban nem oszt, nem szoroz.