Károlyitól pár sarokra áll majd Tisza szobra

2011.06.06. 15:33
A tervek szerint október 31-én, meggyilkolásának 93. évfordulóján avatják fel Tisza István egykori miniszterelnök szobrát a Jászai Mari téren. Egy Tisza-szobor állt már Budapesten, annak helyére került a sors pikantériájaként Károlyi Mihály szobra.
Gróf Tisza István 1934-es emlékműve (forrás: Sila / szoborlap.hu)
Gróf Tisza István 1934-es emlékműve (forrás: Sila / szoborlap.hu)

„Ő világosan látta, hogy a megsemmisítésünkre törő ellenségekkel való leszámolás órája késhetik, de el nem maradhat. S nekünk akkorra készeknek és erőseknek kell lennünk” – mondta Gömbös Gyula miniszterelnök 1934. április 22-én, azon a napon, amikor felavatták Tisza István emlékművét.

Tisza István, az első világháború előtti és alatti jobboldali kurzus miniszterelnöke, a Nemzeti Munkapárt megalapítója ekkor már több mint 15 éve halott volt. Az őszirózsás forradalom győzelmének, Károlyi Mihály kormányalakításának napján saját otthonában gyilkolták meg. Emlékét a kor divatjának megfelelően monumentális alkotásban örökítette meg Zala György.

A szoborcsoportot a második világháború után, szintén a kor divatjának megfelelően, ledöntötték. Azaz, csak a főalakot, Tisza Istvánt, a többi még évekig a helyén maradt, majd újrahasznosították. A szoborlap.hu szedte össze, mi lett ezeknek a sorsa: a kőoroszlánból Honvédsírok emlékműve lett a Tabánban, a Magyar bőség nevet viselő jobb oldali szoborcsoportból Munka, majd Magvető lett Esztergomban, a bal oldali szoborcsoportból pedig Búcsúzó katona lett a Hűvösvölgyi úti laktanya udvarán, jelenleg Kecelen van.

Teltek az évek, a Tisza halálának napján miniszterelnökké kinevezett Károlyi Mihály Franciaországban halt meg 1955-ben, rá hét évre meg a Kádár-rendszer díszes újratemetést rendezett a vörös grófnak a konszolidáció jegyében. 1975-ben pedig az egykori Tisza-szoborcsoport helyén állították fel Károlyi szobrát, amit az elmúlt években hol vörös festékkel öntöttek le, hol hurkot kötöttek a nyakára, hol pedig táblát akasztottak rá, miszerint „Én vagyok felelős Trianonért”.

Itt állt Tisza szobra 1945-ig, most Károlyié a platz (Fotók: Barakonyi Szabolcs)

A fentiekből is látszik, hogy a Magyarországhoz hasonlóan lezáratlan, illetve máig kísértő múltú országokban nem pusztán városrendezési kérdés egy-egy szobor felállítása vagy eltávolítása.

A kérdés azért aktuális, mert a Tisza István Baráti Társaság a politikus születésének százötvenedik évfordulójára akar szobrot állítani a politikusnak. A helyszínek között, mondta Maruzsa Zoltán elnök, fölmerült, hogy a szobrot eredeti helyén, a Parlament egykori Felsőháza mellett állítsák fel. Ezzel csak egy hiba volt: ott áll jelenleg is a Károlyi-szobor. (Hogy meddig, azt nem tudni, Kövér László házelnök tavaly azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha 2014-ben már nem állna ott.)

A  nyertes pályamű (forrás: tiszaistvan.hu)
A nyertes pályamű (forrás: tiszaistvan.hu)

Arra is volt egy áthidaló megoldás, hogy Tisza szobrához ne kelljen elbontani Károlyiét: nézhettek volna egymással farkasszemet. Az ötlet elvi és gyakorlati okokból nem valósult meg. Huszadik századi, ellentétes politikai valló politikusokat nem divat ilyen módon kibékíteni, inkább büntetésjellege lett volna az ilyen módon való összezártságnak. De ami ennél is lényegesebb: félő lett volna, hogy október 31-én a vérmesebb balosok és jobbosok egyszerre akartak volna tüntetni a szűk téren, egyszerre az egyik szobor mellett, a másik ellen. (Ha már itt tartunk: a szoborállítást kezdeményezők szerint Tisza 1910-ben alapított Nemzeti Munkapártja és a Károlyi előtti Szociáldemokrata Párt alkalmas lehetett volna arra, hogy mérsékelt jobb- és baloldali erőként brit példára egymást váltsák a hatalomban – csakhogy közbeszólt a világháború, és az ebből sarjadt vörös- és fehérterror.)

A Tisza-szobor helyszínéül fölmerült még a Szabadság tér (túl sűrű a terület, ezért tettek le róla), valamint a Sándor-palota előtti tér. A befutó végül a Jászai Mari tér V. kerületi oldala lett.
Index nagyobb térképen való megjelenítése

Arra a fölvetésünkre, hogy nem lesz-e így túlságosan eldugva a szobor egy viszonylag gondozatlan parkban a Margit híd pesti hídfőjénél, Maruzsa Zoltán azt mondta: Tisza a parlamentet tekintette a politika központjának, így a Kossuth tér közelében, a képviselői irodaház mellett méltó helyen lesz a szobor, és a szoborállításhoz a park is fel lesz újítva.

Itt áll majd a Tisza-szobor

A szobornak az eredeti tervek szerint már több mint egy hónapja állnia kellene, szerették volna ugyanis Tisza István születésének százötvenedik évfordulójára felavatni. (Ha azt vesszük, hogy a Margit híd még mindig nincs kész, nem is olyan nagy baj a szoboravatás elmaradása.) Az első pályázat azonban sikertelen volt. A felállításra javasolt mű gránittalapzata egyben az alak teste, a kiírók viszont egy hagyományos egészalakos szobrot láttak volna szívesen.

A második pályázat már sikeres volt, Harmath István pályaműve nyert, amely szándékosan emlékeztet a második világháború után leromboltra.

Kissé meglepő, hogy a szoborállítás ügye a tavalyi kormányváltással nem lett gördülékenyebb. A szoborbizottság tagjai között ott találjuk a kormány több tagját is (Balog Zoltán, Rétvári Bence), jobboldali városvezetőket (Papcsák Ferenc, Tarlós István) vagy a jobboldal szellemi holdudvarához tartozókat (Pálinkás József, Tőkéczki László, Makovecz Imre), valamint köztudott: Orbán Viktor egyik kedvenc miniszterelnöke éppen Tisza István.

Orbán  leleplezi a Tisza István szobrot a Debreceni Egyetem Orvostudományi Kara előtti téren 2000-ben. (Fotó: Oláh Tibor)
Orbán leleplezi a Tisza István szobrot a Debreceni Egyetem Orvostudományi Kara előtti téren 2000-ben. (Fotó: Oláh Tibor)

Tisza debreceni szobrának 2000-es újraavatásán is ő tartott beszédet. „Tisza István miniszterelnök úr a sorsnak kiszemeltje volt, de nem kegyeltje. Modern gazdaságot akart és maradisággal vádolták meg. Igazi, korszerű, a törvénykezésen és az önkormányzatokon nyugvó szabadságeszméje volt és a szabadság korlátozását vetették a szemére. Mélyen hívő református ember volt és sokan a hittársak közül nem bocsátották meg neki a korát megelőző ökumenikus gondolatot” – mondta akkor Orbán, aki várhatóan a budapesti szoboravatón is beszélni fog.

Ennek ellenére még nem gyűlt össze teljesen a szoborállításhoz szükséges húszmillió forint. Eddig ennek hatvanöt százaléka van meg, ígéret pedig a nyolcvan százalékára van.

Tisza Istvánról mondták a parlamentben

„Csak ezután kezdődhetett a forradalom, hogy a kőszikla leomlott, hogy Tisza István halott volt. Ma már tény, hogy Tisza István volt az egyetlen, aki a közös miniszter- és koronatanácsokon körömszakadtáig tiltakozott a hadüzenet és a háború ellen. Mégis az ő markáns személyében látták megtestesülni a királyhű, feudális, nacionalista magyar szellemiséget, és ezért az úgynevezett szocialista történetírás feketelistájára került.” (Varga István, MDF, 1998. november 24.)

„Ami Károlyi Mihályt illeti, szeretném legalábbis azzal árnyalni a képet, mely szerint Tisza István ravatalán volt egy koszorú a következő felirattal: Legnagyobb ellenfelemnek az emberi kiengesztelődés jegyében - Károlyi Mihály.” (Várhegyi Attila, Fidesz, 1998. november 24.)

„Azt a Tisza Istvánt vállalja a jelenlegi miniszterelnök, akinek állítólagos korszerű szabadságeszméjébe nem fért bele az általános választójog, aki elutasította a földreformot, a nemzetiségi kérdés demokratikus megoldását, aki vállalta az értelmetlen első világháborút.” (Bauer Tamás, SZDSZ, 2000. november 9.)

„Ady Endrének személyes elszámolnivalója volt, mint tudjuk, Tisza Istvánnal. Ön talán nem tudja, de felvilágosítom, hogy Tisza István elég erős szavakkal ítélte meg Ady Endre költészetét, és egy alkalommal - tisztesség ne essék szólván, mi tagadás - a magyar kultúra fáján élősködő hernyónak nevezte, ha jól emlékezem. Természetes, hogy ezek után a kor vagy minden kor szokásainak megfelelően Ady sem fukarkodott a különféle jelzőkkel illetni Tisza Istvánt.” (Hende Csaba, igazságügyi államtitkár, 2000. november 9.)

„Képviselő úr talán emlékszik arra, hogy hogyan végződött Tisza István élete. Nem gondolom, hogy képviselő úr ezt szeretné, nem gondolom, hogy képviselő úr erre törekedne, de mégiscsak ez is eszembe jut. Rendben van, ön nem szereti a miniszterelnök urat [Gyurcsány Ferencet], ezt elfogadom, ezt el tudom képzelni, hiszen képviselő úr azon az oldalon ül, ez ellenzéki képviselőknél előfordul. (Arató Gergely, MSZP, 2007. március 13., válasz a KDNP-s Lukács Tamásnak)

„Most Tisza-év lesz, Tisza István, lehetne egy Tisza István szobrot is. (Taps a Jobbik soraiban.) Az én - hogy is mondjam - politikai hinterlandom és indíttatásom miatt én Andrássy Gyulára szavaznék, de ezen lehet vitatkozni, talán Andrássy Gyulának sem ártana már, hogy legyen egy szobra végül is Budapesten.” (Varga István, Fidesz, 2010. november 16.)

„Onnan kezdtem ugye, hogy ez az őszirózsás forradalom; Tisza István meggyilkolására is azért volt a vörös terroristáknak feltétlenül szükségük, hogy félretegyék az útból még azt az államférfit, aki tevékenyen tehetett volna ennek a rendszernek a kifejlődése ellen.” (Lenhardt Balázs, Jobbik, 2011. március 21.)



  • Tippek
  • Hírek