Nem szép dolog tűzcsapokat nyitogatni

Két azonnali kérdést is a miniszterelnöknek címeztek a hétfői ülésen, a sorrendben hatodikat Gyenes Géza jobbikos, a hetediket Ertsey Katalin elempés képviselő teheti fel. Orbánnak a határozott névelőktől valamiért irtózó Gyenes kérdésére, hogy "mikor és hogyan kívánja miniszterelnök úr kormányával beváltani az egészségügy megmentésére tett ígéretét, hogy megálljanak az országban zajló, népírtással azonos hatású folyamatok?", feltétlenül válaszolnia kell, mivel azt a képviselő négy hete nyújtotta be. Ertsey kérdése a héten először hangzik el, erre nem feltétlenül kell válaszolnia.

A szünetnek vége, Bertha Szilvia jobbikos képviselő kérdezi arról a belügyminisztert, hogy "felkészült-e a kormány learatni a vihart, amelyet a Széllel vet?". A téma a rendvédelmisek nyugdíja. Orbán Viktor úgy húsz perc múlva válaszol Gyenes Géza kérdésére, a kérdés-válasz-viszontválasz-viszontválasz kört élőben közvetítjük, ha a többi kérdés-válasz között lesz érdekes, arról is beszámolunk.

Bár annyira nem volt érdekes Bertha és a belügyminiszter helyett válaszoló Kontrát Károly államtitkár párbaja, mivel ma először került szóba a nap sztártémája, a rendvédelmi dolgozók nyugdíjának elvonása, közvetítjük. Kontrát szerint "megengedhetetlen, hogy a tűzoltók tűzcsapokat nyitogassanak", különben is, a kormány fő célja, hogy még több ember dolgozzon. Bertha szerint akad az országban elég munkanélküli, akinek lehetne munkát adni, miért pont már nyugdíjasokat kéne visszavezényelni a munkába. Kontrát erre frappánsan azt felelte, reméli, hogy Berthának nem lesz igaza, különben pedig ha nem kéne nyugdíjat fizetni, nyolcvanezer forinttal többet kereshetnének a rendőrök.

Orbán Viktor az eredeti forgatókönyvvel szemben Ertsey Katalin elempés képviselő kérdésére is személyesen válaszol. Ertseyt az érdekli, hogy valójában mit tesz a kormány a magyar nőkért, mert az adatok szerint soha ilyen kevés nő nem szült, és a kormány nem tesz semmit a nők foglalkoztatásának növeléséért, sőt a gyes meghosszabbításával további tétlenségre kárhoztatja a gyermekes anyákat. Pedig szerinte a nemzetközi kutatások azt bizonyítják, hogy a gyerekvállalási hajlam arányosan növekszik a foglalkoztatási esélyekkel. "Mikor fog intézkedni arról, hogy miniszteri biztost nevezzenek ki erre a témára, és végre nekikezdjenek a munkának?"

Fotók: Beliczay László

Orbán válaszában hivatkozott arra, hogy régóta ismeri a Fidesz-alapító Ertseyt, így tudja, hogy komolyan gondolja a kérdését, nemcsak politikai okokból tette fel. A kormány komolyan gondolja a családpolitikai intézkedéseit, nyugtatta meg Ertseyt, majd példaként a hároméves gyes visszaállítását, a gyermekek után járó adókedvezményt, illetve a részmunkaidőben visszafoglalkoztatott kismamák után járó állami támogatását emelte ki, illetve még a családi napközik létrehozásának egyszerűsítését. Megígérte, hogy sarkalatos törvényt alkotnak a családok védelméről.

Ertsey szerint ezt a választ Orbán átengedhette volna Soltész Miklós államtitkárnak is, aki pont ugyanezt szokta mondani. Szerinte a problémát nem a pénzbeli támogatások, hanem a munkalehetőség biztosítása nyújtaná. A részmunkaidős foglalkoztatás hétszázalékos támogatása szerinte semmit sem ér.

Orbán is elégedetlen, jobban örülne, ha kétszer vagy háromszor annyit tehetett volna, de szerinte a kormány tevékenységét "nem az abszolútummal, hanem elődeinkkel kell összevetni". Hozzájuk képest pedig jónak ítélte a teljesítményt.

A jobbikos Gyenes Géza szerint minden tisztelet megillette Orbánt, amikor a választások előtt azt mondta, hogy meg kell változtatni a helyzetet, hogy az alulfizetett ápolók az ország elhagyására kényszerülnek. Akkor is tisztelet illette Orbánt, amikor az egészségügy megmentéséről és a fiatal orvosok praxishoz jutásának támogatásáról beszélt. Ehhez képest nem ez történik, reálértéken és GDP-arányosan is csökkent az egészségügyre fordított pénz, továbbra is menekülnek az orvosok, Orbán pedig elutasította az orvosok béremelését. "A betartatlan ígéretek tragikus következményekkel járnak", mondta.

Orbán köszönetét fejezte ki, amiért Gyenes "az ügy súlyához méltó hangon beszélt a kormány célkitűzéseiről". Megköszönte, hogy az egészségügyi bizottság annak idején meghallgatta Réthelyi minisztert, és köszönte azt is, hogy a Jobbik szerint is nemzeti ügy az egészségügy. De nehéz a gazdasági helyzet, van két ellenség, az adósság és a munkanélküliség, ezeket kell elsőként legyőzni. "Minden befizetett tíz forint adónkból hét adósságszolgálatra megy el. Szívesen költenénk ezt a hét forintot másra", mondta, és azt kérte, hogy ha segíteni szeretnének az egészségügyön, akkor támogassák a kormány programját.

Gyenes szerint az egészségügy nemzeti ügy, ezért konszenzust kell találni. Ő maga elsősorban orvos, csak másodsorban politikus, ezért is szakmai alapon nyúl a témához. "Eddigi tapasztalataim szerint azonban önök a politikai megfontolásokat a szakmaiak fölé helyezik, szakítsanak ezzel a gyakorlattal", zárta felszólalását.

Orbán Viktor nagy híve a konzultációnak, és szívesen megfogadja Gyenes zárótanácsát. Arra kérte, hogy szakmai tudását kamatoztassa a vitában. Ezután a gyógyszergyártók extraprofitjáról beszélt.

Orbán Viktor válaszain, illetve Bertha és Kontrát mérsékelten izgalmas párbaján kívül különösebb izgalmak nem voltak az azonnali kérdések alatt. Most kérdések következnek, amiket nem közvetítünk. Utána, számításaink szerint hat-negyed hét körül tartják Lázár János és Balsai István alkotmánymódosításának név szerinti zárószavazását. Az eredményről, és ha lesz, az előterjesztői zárszóról tudósítunk.

Bár a hagyományos menetrend szerint most hétfőn még csak a módosító indítványokról szavaznak, de az előterjesztők kezdeményezték, hogy lehetőség szerint a zárószavazását is tartsák meg a Lázár-Balsai féle, a nyugdíjt az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötő - tehát a szolgálati és korkedvezményes nyugdíjak, illetve a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát és elvonását is lehetővé tevő - alkotmánymodosításról. Ennek feltétele, hogy a javaslathoz ne érkezzen kapcsolt módosító indítvány, ilyen pedig nem érkezett, így a négy, nem támogatott módosító indítvány leszavazása után a kormánypártok megszavazhatják az alkotmánymódosítást. A javaslatról az MSZP kérdésére név szerint szavaznak - értelemszerűen ezt nem tudósítjuk végig, csak a végeredményről számolunk be. A javaslat zárszavát előterjesztőként Balsai István mondhatja el, ezt tudósítjuk.

Sürgös tárgyalásokról és részletes vitákra bocsátásokról szavaz a parlament, ahogy az a határozathozatalok kezdetén szokásos. Ezután egyből az első napirendi pont az alkotmánymódosítás lesz, perceken belül.

Nem kívántak hozzászolni a korábbi vitákhoz a nyugdíjas alkotmánymódosítás előterjesztői, így egyből a szavazásokra ugrottak. Az alkotmánymódosításhoz négy módosító indítvány érkezett, az előterjesztők egyiket sem támogatták, de a Jobbik mindhárom módosítójáról külön szavazást kért. Ezek közül egyet ugyan a Jobbik mellett az MSZP és az LMP is támogatott, ám a kormánypártok egységesen leszavazták. Elfogadott módosító indítványok hiányában jöhet a név szerinti zárószavazás. A javaslat elfogadásához 257 igen szavazat kell, az ülésteremben jelenleg 259 kormánypárti képviselő van jelen.

Meglepetések nélkül zajlott az alkotmánymódosítás zárószavazása, a javaslatot a Fidesz és a KDNP képviselőin kívül - akik, ha jól követtük az eseményeket, végül mind megjelentek - egyedül az ex-jobbikos független, Pősze Lajos támogatta. A javaslat így a szükséges 259 helyett számításaink szerint 263 szavazattal átment, kihirdetés után hatályosul. Az ellenzéki képviselők közül többen hiányoztak, a jelenlévők mind nemmel szavaztak.

A javaslatban a nyugdíjkérdés mellett az Alkotmánybíróság létszámáról is rendelkeztek, mert azt az új alaptörvényben 15 fősre bővítették, így átmenetileg a még hatályos alkotmányban is átvezették a változást. Az elfogadott javaslat szerint az Alkotmánybíróság négy új tagját 2011. július 31-ig választja meg a parlament. Következő napirendi pontként ehhez kapcsolódóan módosítják az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is, ezt azonban már nem közvetítjük. A parlament ma még felállít két vizsgálóbizottságot, illetve egy ügyes trükkel, a képviselők javadalmazásáról szóló törvénymódosításhoz - ez csak arról rendelkezik, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, miniszterelnöki biztosok és kormánymegbízottak csak a képviselői alapjuttatásra jogosultak - a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvánnyal változtatnak egyes energetikai jogszabályokon, többek között a kapcsolt áramár-támogatási rendszer szabályain is. Kedden a Széll Kálmán Terv egészségügyet érintő részeit kezdik törvénybe foglalni, a javaslat általános vitájára hat órás időkeret áll a képviselők rendelkezésére. A héten szerdán is lesz ülés, több új törvényjavaslat általános vitáját folytatják le, köztük a sporttámogatásról szóló, az EU álláspontjához igazított javaslatét is.