Nem szép dolog tűzcsapokat nyitogatni

A hétfői ülésnapot Vona Gábor napirend előtti felszólalása nyitja. A cím alapján – "Belső Trianon" – Vona vallomásos lírájának egyik korai darabjára tippelünk, esetleg arra, hogy a Jobbik vezérének belső szerveit a nagyhatalmak részekre szakították, bár ez, rendőrségi szakszóval élve, az élettel összeegyeztethetetlennek tűnik.

A parlamenti közvetítések aktív követőinek biztos feltűnt, hogy az új ciklusban Gúr Nándor minden adandó alkalommal interpellálta a kormányt. A nagy sorozat egy év után megszakad, a szocialisták nyitó interpellációját Varju László mondhatja el, címe a lakonikus "Több ember, kevesebb pályázat, lassabb kifizetés?" A rejtélyeket ezután a jobbikos Lenhardt Balázs fokozza "Folytatódik a kész átverés show!" című felkiáltásával. Ezt követően két kormánypárti képviselő kérdez alá a honvédelmi miniszternek, Ágh Pétert az érdekli, hogy megszűnt-e már a korrupció a minisztériumban, ami, mint azt az őt követő kereszténydemokrata Kalmár Ferenc Andrástól megtudhatjuk, a szocialista kormány idején jellemezte.

Az öninterpellációkat követően Scheiring Gábor szólal fel, aki, korábbi állításainkkal szemben nem az LMP szélsőbaloldala, mert, mint megtudtuk, nézetei a párt hivatalos gazdaságpolitikáját jelentik. "Zárolások – mire nem jut pénz az elszámolt költségvetés miatt?" címmel kérdezi a fejlesztési minisztert. Utána két szocialista következik, akik közül Tukacs István "Pótköltségvetés vagy államháztartási törvénymódosítás" címen a szakmaiságot, Józsa István "Győztek a bankok?" címen a demagógiát használja fegyverként. A parlamenti rend szerint hét interpellációra szokott sor kerülni, így vagy jut idő két jobbikos felszólalásra, vagy nem. Ha jut, akkor Z. Kárpát Dániel viszi tovább Józsa fonalát "Mikor lesz a kormánynak elég bátorsága a devizahitel-károsultak (sic!) problémáinak tényleges megoldásához?" címmel, Németh Zsolt pedig arról kérdez, "Hogyan hagyhatja az úgynevezett rend kormánya, hogy egyes körzeti megbízott irodákban (sic!) kikapcsolják az áramot?"

A szokásos udvariassági késésnél udvariatlanul nagy késéssel kezdődött a parlament ülése, Kövér László házelnök 13 óra 14 perckor kongatta meg harangját. Elsőként Vona Gábor beszél a belső Trianonról.

Vona felszólalása előtt Kövér László rövid beszéddel, a képviselők egyperces néma felállással adóztak a május 29-én elhunyt Mádl Ferenc emléke előtt, akit napra pontosan 11 éve választott a parlament köztársasági elnöknek. Mádl "végtelenül közvetlen és szerény ember volt", mondta Kövér, ezért is szerették oly sokan.

Fotók: Huszti István

Tovább halasztódik Vona felszólalása, előbb Jámbor Nándor, a jogerős szabadságvesztése miatt lemondásra kényszerült Samu Tamás Gergő jobbikos képviselő utóda tette le a parlamenti esküt.

Most már tényleg Vona Gábor beszél, arról, hogy a hétvégén sokan emlékeztek Trianonra, ami örömteli dolog, de "sajnos a Trianon-szindróma, a gondolkodásunkban jelen levő belső Trianon felszámolására" még várni kell. Erről két dolog jutott eszébe, a kormány kommunikációja a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatban, illetve Alföldi Róbert. A kommunikációban azt kifogásolta, hogy a kormány szerint az összetartozás napja ünnep, nem pedig gyásznap. Nem tetszett neki, hogy míg a holokausztról megemlékeznek a parlamentben, Trianonról nem. Az ünneplésben "a torz továbbélését látom a kovácslászlói gondolatnak, hogy merjünk kicsik lenni". Az "Alföldi-ügy" pedig a "belső Trianon" állatorvosi lova, bár nem akarja megítélni Alföldi művészi munkásságát, de az, ami a Nemzeti Színházban történik, igenis politika, a politika pedig egy "sebzett, beteg lelkű embert" bízott meg a vezetésével. Hiányolja a nemzeti keresztények felszólalását, "hol van Makovecz Imre, hol van Eperjes Károly", kérdezte, majd "tökös gyereknek" minősítette Alföldit.

"Ha hozzájárultunk a szellemi jólétéhez azzal, hogy e heti epeömlését meghallgattuk, örülök", válaszolta Vonának Navracsics Tibor, aki szerint a Fidesz volt az, amelyik az előző ciklusokban képviselte Trianon ügyét, lásd határon túliak állampolgársága. Nem csodálja, hogy a Jobbiknak nem tetszik a nemzeti összetartozás, hiszen a Jobbiknak a határon belüli összetartozás sem tetszik, "mindenhol határokat húznak fel, magyarok és cigányok, jobboldal és baloldal között", mondta. Ekkor Novák Előd bekiabálta, hogy "Alföldi". "Bár biztos vagyok benne, hogy Novák Előd sokat foglalkozik Alföldi művészetével, de én mégis inkább Blaskó Péternek hinnék", felelte Navracsics.

"Sokat beszélünk a vidék válságáról", csilingelte az LMP vezérszónoka, Szabó Rebeka. Megdicsérte a kormányt, hogy a vidékstratégiájában látszik az a paradigmaváltás, amit az LMP is szorgalmaz. De a fenntartható fejlődés beindításához teljes kormányzati összhangra lenne szükség, ez pedig nincs meg, mert az adórendszer módosítása az alacsony jövedelmű parasztokat sújtja, a munkanélküli segély lerövidítése pedig a mezőgazdasági idénymunkásokat. A kormány szerinte "a GDP-növekedést fetisizálja", ami mindig az alacsony jövedelműek kárára történik. Fenntartható, szociális szemléletű tanácsadásra van szükség, mondta még.

A kormány nevében Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár köszönte a dicsérő szavakat. Külön örült, hogy Szabó Rebeka szerint is akkor képes fejlődni a kistermelőkre épülő mezőgazdaság, ha szövetkezik. Kár, hogy a szocialisták kirabolták az országot, mondta, mert így sajnos nem lehet elég nagy tempóban végrehajtani a változásokat. Mindezt egy hajós allegoriával fejezte ki, ahol a hajó viharba került, és ha túl gyorsan halad, megbomolhat az egyensúlya. A képzavartól szabadulva arról beszélt, hogy meg kell akadályozni a spekulánstőkét a földszerzésben, a várost és a vidéket pedig "össze kell építeni". Akármit is jelentsen ez, vannak ebbe az irányba ható lépések, tudtuk meg. "Alapvető a helyi gazdaság erősítése, és ha a helyi gazdaság erősödik, abból következik minden egyéb", nagyolta el kissé válaszát. A lényeg, hogy a föld "ne tőkés társaságokat gazdagítson, hanem a közjót szolgálja". A kormány "éppen abba az irányba megy, amit a képviselő asszony is képvisel", zárta felszólalását.

Szekeres Imre szocialista jolly joker négy filmcímmel jellemezte a kormány egyéves gazdasági teljesítményét: Robin Hood, Rambo, Tulipános Fanfan, Rózsaszín Párduc. De még ebben is csavar van, mert a kormány nem Robin Hood, hanem "fordított Robin Hood", mert a szegényektől vesz el, és a gazdagoknak ad. Az elronott adóemelés miatt kell "Rogán Antalnak Rambóként bérkommandókat vezetnie". "A kormány egyébként Tulipános Fanfanként viselkedik, mindenkin segíteni akar, de valójában mindenhol fosztogat" - tette mégzavarosabbá saját hasonlatrendszerét. A kormány végül úgy viselkedett, mint az ügyetlen felügyelő a Rózsaszín Párducban, belekényszerült mindabba, ami ellen az elmúlt nyolc évben küzdött. Cserébe az MSZP most mindezt ugyanúgy támadja, mint a Fidesz, ez lehet a parlamenti váltógazdaság. Szekeres idézte Orbánt, aki szerint a kormány teljesítményével nem lehetünk elégedettek, ebben szerinte is igaza van. Új költségvetést és új adótörvényeket követelt.

Szekeres a bankbetétek befagyasztásáról szóló pletykát is emlegette, erre válaszolva Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár megjegyezte, a rémhírterjesztést a törvény bünteti. Aztán 12 pontban kezdte ismertetni a kormány tetteit. Az IMF-fel való szakítást a kormányzati kommunikáció mantrája alapján sikernek minősítette, mert ezért lehetett különadókat kivetni, amivel szerinte a szocialisták ütötte költségvetési lyukat tömhették be. Dicsérte a Széll Kálmán-tervet, az Orbán-kormány sikereként mutatta fel a kecskeméti Mercedes-gyárat, bár arra még Bajnaiék szerződtek. Az új alkotmányt is gazdasági sikerként jellemezte, és az EU-s elnökséget is, ami "nagyon sok gazdasági lehetőséget teremthet". Eredményként mutatta fel a 4,2 százalékos hiányt, ami csak kicsivel lett több a tervezetnél. 2011 első negyedévében 4,2 százalékkal nőtt a GDP. Azt állította, hogy éves szinten 28 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

"Hősi halottaink emléktáblája újra méltó helyen a Parlament folyosóján! Ez még csak a kezdet?" című felszólalásában Varga István annak örvend, hogy június 25. a hősök napja lehet újra az Orbán-kormánynak köszönhetően. Még jobban örült annak, hogy újra felavatták azt az emléktáblát a parlamentben, amelyen az I. világháborúban hősi halált halt parlamenti képviselőknek állítottak emléket. Felvetette, hogy Tisza István és a Szamuely Tibor Lenin-fiújai által meggyilkolt Návay Lajos emléktábláját is újra ki kéne tenni. "Návayt kiszedték, beolvasztották, szovjet emlékművet öntöttek belőle", mesélt egy érdekes sztorit a volt parlamenti elnök makói szobráról.

A kormány nevében Hende Csaba válaszolt. Szerinte a kommunizmus alatt még az I. világháborús hősi halottak emlékét is próbálták eltörölni, nemhogy a II. világháborúsokét. Állítása szerint "a nemzeti kormányok" sokat tettek az elmúlt két évtizedben a hősi halottak emlékéért, bár például az oroszországi magyar temetők gondozásáról Medgyessy Péter állapodott meg az akkori orosz miniszterelnökkel 2002-ben. Megdicsérte Kövér Lászlót, aki a múlt héten Doberdónál emlékezett a hősi halottakra.

"Privilégiumok és monopóliumok, avagy hogyan készülnek a nemzetközi jelentések" címmel szólalt fel a kereszténydemokrata Lukács Tamás, aki kiborult, hogy a sajtószabadság ügyében vizsgálódó ENSZ-megbízott képes volt kezdeményezni, hogy bizonyos civil szervezetek részt vegyenek az egyeztetéseken. Azon külön felidegesítette magát, hogy a CEU egyik meg nem nevezett oktatója, akit ő nem hívott meg, eljött a tárgyalásra, pedig volt parlamenti képviselőként igazán ismerhetné az illemet. Lukács szerint az ENSZ megbízott csupa budapesti szervezetet hívott meg, "mintha vidék nem is létezne", olyanokat, amelyeknek amúgy is ismert a véleménye. Abból, hogy az ENSZ különmegbízottja szerint kerülendő a véleménymonopóliumok kialakulása, arra következtetett, hogy nem szabadna a civil szervezeteket odaengedni, mert azoknak mind ugyanaz a véleményük. "Aki a nemzetére támad, a nemzet által vész el", zárta felszólalását, amire a kormány sem akart reagálni.

A Fidesz kreatívan nyúlt az elmúlt egy évben a jogalkotáshoz, de most minden eddigit felülmúló húzással a képviselők javadalmazásáról szóló hárommondatos törvényjavaslathoz nyújtott be a zárószavazás előtt egy 12 oldalas módosító indítványt, amelyben újraszabályozzák például a kapcsolt áramár-támogatási rendszert is. A rossz nyelvek szerint az egésznek végül is lehet köze a képviselők javadalmazásához.

Szétverte a kormány a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, állítja interpellációjában a szocialista Varju László, aki szerint ami eredményt még fel tud mutatni a kormány az uniós támogatások terén, az a Bajnai-kormány nemzeti fejlesztési tervéből maradt vissza. A rosszabb munkát ráadásul nagyobb hivatali aparátussal végzik. "Magyarország megint elszalaszt egy lehetőséget a felzárkózásra", zárta felszólalását.

A jobbikos Lenhardt Balázs "Folytatódik a kész átverés show!" című felszólasának a témája a lakáshitelesek mentőcsomagja. Szerinte a kormány valójában csak "pillanatokra rántja ki a habokból" a lakáshiteleseket, hogy aztán "kövekkel megpakolva lökje őket vissza a hullámok közé". Azért bírálja a kormányt, hogy nem elengedte a hitelesek tartozásait, csak halasztott fizetést harcolt ki. Szerinte annál a másfél milliárd forintnál, amit a kormány a költségvetésben a lakáshitelek kamattámogatására elkülönített, több pénzt adnak a Videotonnak az állami és "kormányközeli" cégek. Ráadásul "a feketelevest megint az emberekkel akarják megitatni".

A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán nem értette a kérdést Lenhardt felszólalásában, de azt érezte, hogy a Jobbik képviselőjének valami nagyon nem tetszik. Emlékeztette a parlamentben lefolytatott vitára, amely során megállapodtak, hogy nem lehet úgy megoldani a lakáshitelesek problémáját, hogy abból a hitelesek ne vállaljanak terheket, nem szabad kockáztatni a bankok működését sem, mert akkor bedőlne a gazdaság. Ezután azt magyarázta, hogy az árfolyamok befagyasztásával kiszámítható lesz a hiteltörlesztés, majd ismertette a program további részeit. A kész átverés a Jobbik javaslata volt, hogy a szerződéskötéskori árfolyamon forintosítsák a devizahiteleket. Lenhardt "természetesen" nem tudta elfogadni a választ. "Nem lehet az emberek lakhatását kockára tenni", érvelt. A parlamentet nem hatotta meg, elfogadták Cséfalvay válaszát.

Ezeket szokás szerint hanyagoljuk, mert biztosak vagyunk benne, hogy a nemzeti együttműködés honvédelmi minisztériuma már nem korrupt, ellenben a szocialista honvédelmi minisztérium még az volt.

Az elempés Scheiring Gábor tájékoztatása szerint Matolcsy György még mindig nem tudja, miként érintik minisztériumát a megszorítások, ezért segített neki, és felsorolta. 9,6 milliárdot vonnak el például az útfenntartástól, ami nagyon nagy baj, mert ha a már meglévő infrastruktúra fenntartására se jut pénz, akkor a helyzet romlik. "Ha az út járhatatlan vagy tönkreteszi a járműveket, az a munkába járást lehetetleníti el", vonta le a nyilvánvaló következtetést. Ezután meglepetésre nehezményezte, hogy bezzeg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére jut pénz. Az energiaimport csökkentése számításai szerint 130 ezer új munkahelyet teremthetett volna. Nem árulta el, hogyan.

Fónagy János államtitkár szerint azért kellett stratégiai tartalékot létrehozni, hogy ne hitelhez kelljen nyúlni. (Valójában azért kellett, mert Matolcsy György 250 milliárd forinttal számolta el a költségvetést.) Azért a közútfenntartástól vontak el pénzt, mert a kormány itt a legszükségesebb feladatokat látja el, és "minden megtakarított fillérnek helye van". Abban egyetértett Scheiringgel, hogy a panelprogram fontos. A lényeg, hogy persze lehetne több pénzt költeni, de a legszükségesebb programokra van pénz. Scheiring nem fogadta el a választ, de örült, hogy néhány alapelvben egyetértenek, például az energetikai célú épületfelújjítások építésére. A kormánytöbbség viszont az államtitkárral értett egyet, elfogadta a választ.

A szocialista Tukacs István a magánnyugdíjpénztárak vagyonáról szeretne beszélni. Mint mondta, udvarias megfogalmazás, hogy a kormány "megnyitotta a lehetőséget a magányugdíj-pénztári tagok számára a visszalépés lehetőségét az állami rendszerbe", hiszen valójában megzsarolták a pénztártagokat. Hazudtak akkor is, amikor azt állították, hogy a pénztárak eltőzsdézték a vagyont, nincs hozam, merthogy van, háromszáz milliárd forint. Kérdés az is, hogy mit kezdenek a visszaszedett pénzzel, mert az EU nem engedi, hogy a visszaszerzett vagyont több év alatt számolják el. Ez pedig problémákat okoz, például pótköltségvetést kell elfogadni. Az is kérdés, hogy mire való az alap, és az is, hogy a miniszter tisztességesnek tartja-e az einstandot.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolta, hogy nem menne bele minden részletébe a vitának, de arra azért válaszol, hogy mi lesz a pénzzel. "Ezek az államadósságot csökkentik", mondta. Cséfalvay szerint nincs szükség pótköltségvetésre, mert pont azért hozták létre az adóságcsökkentő alapot, hogy átlátható legyen a pénz útja. Az igaz, hogy a maastrichti kritériumok szerint a GDP 7,2 százalékát kitevő bevételt idén kéne elszámolni, de a nemzeti elszámolásban azt csinálnak, amit akarnak, mondta. Tukacs több okból nem fogadta el a választ, például mert a kormány nem tájékoztatta több részletről a parlamentet. Például arról, hogy hosszú távon a magánnyugdíjrendszer pont hogy tehermentesítette volna a költségvetést. A parlament mindezek ellenére elfogadta a választ.

Józsa István a jobbikos Lenhardt Balázshoz hasonlóan azt vélelmezte, hogy a lakáshitelesek mentőcsomagjának valójában a bankok lesznek a nyertesei. Például mert a kormány részlegesen feloldja a kilakoltatási és árverezési tilalmat, így a bankok hozzájuthatnak a fizetésképtelenné vált hitelesek hitelfedezetéhez. Beszélt még a nyugdíjvédelemről is, amely keretében 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjat államosítottak, hogy aztán ötvenezer nyugdíjas nyugdíját csökkentsék. Tervezik-e tényleg segíteni a hiteleseket, kérdezte.

Fotók: Huszti István

"Hol voltak önök 2002–2010 között" – kérdezett vissza a kormány nevében Cséfalvay Zoltán, majd két számot mondott. 2002-ben 216 milliárd forintnyi devizahitel volt az országban, 2010-ben 7000 milliárd. A hiteleseket segítő csomag lényege pedig az, hogy a hitelesek, a hitelezők és a költségvetés közösen vállalja a terheket. A bankok sem jártak annyira jól, ők fizetik a garanciadíját a kézfizető kezességnek, amit a kormány vállalt az átmeneti számlán gyűlő árfolyamkülönbözetre. Ráadásul a bankok az elárverezett ingatlanokat diszkontáron adják el a nemzeti eszközkezelőnek, azaz nem akkora biznisz a bankoknak az adósmentés, persze nagyobb, mintha hagynák elúszni az egész kintlévő hitelállományt. "A megállapodás nem arról szól, hogy ki kit győz le, hanem hogy hogyan lehet piackomform módon kezelni a problémát, amit önök hagytak ránk" – zárta felszólalását. Józsa nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Lejárt az interpellációkra szánt idő, két jobbikos képviselő nem mondhatja el az interpellációját. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője tárgyalási szünetet kezdeményezett, amit az elnöklő Balczó Zoltán el is rendelt 16 óra 30 percig. Egyes hírek szerint azért szünetelnek, mert Orbán Viktor miniszterelnök. a rendvédelmi szakszervezetekkel egyeztet. Ez akár Lázár János és Balsai István alkotmánymódosító javaslatát is érintheti. Más kérdés, hogy a miniszterelnök nemrég még Gödöllőn volt, ahol villámcsapás miatt szakadt félbe a beszéde.

A Fidesz frakcióvezetéséhez közeli forrásaink máris cáfolták korábbi értesüléseinket, szó sincs róla, hogy Orbán tárgyalna a rendvédelmisekkel. Valójában technikai oka van a szünetnek, a miniszterelnök még nem ért vissza Gödöllőről, így nem tudna válaszolni a neki címzett azonnali kérdésre, amire tehát a szünet után válaszolni fog. Az eseményt közvetítjük, ahogy a nyugdíjakkal kapcsolatos alkotmánymódosítás zárszóját és zárószavazását is. Az MSZP kérésére amúgy név szerint szavaznak a képviselők Lázár és Balsai javaslatáról.