Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
3 °C
8 °C

Megszűnik a 104-es hívószám

2011.06.15. 15:06
Egységes segélyhívórendszert vezetne be 2012 végéig a kormány, onnantól a 112-es számról lehetne hívni a rendőrséget, a tűzoltókat, a mentőket és katasztrófavédelmet. Az ötmilliárd forintból megvalósuló fejlesztések a már létező, egységes európai segélyhívót fejlesztenék tovább, és fokozatosan megszűnne 104-es, a 105-ös és a 107-es hívószám. Miskolcon és Szombathelyen lesz két központ, ahol nagyjából 200 diszpécser fogadja a hívásokat.

Veszélyhelyzetben minden perc számít, az új 112 pedig életeket fog menteni - mondta Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Teve utcai rendőrpalotában. A 2006 óta működő segélyhívószám most még csak részlegesen működik, a rendőrséghez befutó információkat ugyanis csak késéssel tudják továbbítani a mentőknek vagy a tűzoltóknak. A segélyszolgálatoknak nincs egységes   informatikai háttérrendszere, és egyelőre nem működik az adatkeresés és a helymeghatározás sem.

A kormány június hetedikén döntött úgy, hogy változtat a fennálló rendszeren, és ötmilliárd forintot szán annak fejlesztésére. Az átalakítással és bővítéssel járó folyamatot 2012. december 31-ig akarják lezárni.

Az új fejlesztés után a hívás egy fogadó központba érkezik majd, ahol az információkat digitális formában azonnal rögzítik egy egységes, elektronikus, intelligens adatlapba - mondta el Nyitrai.

A digitális adatlap az eset beazonosítása után különböző lehetőségeket kínál fel a diszpécsernek, aki ezeket a kérdéseket felteszi a telefonálónak is. A kapott válaszokat bejelöli a számítógépen, és ezek rögtön megjelennek az ügyben illetékes segélyszolgálatnál, például a mentőknél vagy a tűzoltóknál is. Ha a helyzet úgy kívánja, akár még konferenciahívás is létrejöhet köztük.

A rendszer képes lesz a helymeghatározásra, adatkeresésre és arra is, hogy megmondja, melyik a helyszínhez legközelebb lévő, riasztható mobilegység.

Két országos központ lesz

A munka betöltésére olyan embereket keresnek majd, akik széleskörű ismeretekkel rendelkeznek szinte minden témában. "Az elektronikus adatlap felkínálja majd a kérdéseket az adott eset kapcsán, de ezek közül már a diszpécsernek kell választania, ezért az elektronikus és számítástechnikai ismeretek mellett rendőrségi, egészségügyi és tűzvédelmi kérdésekben is jártasnak kell lennie a kollegáknak" - mondta Hatala József országos rendőrfőkapitány.

"Két központ lesz az ország két ellentétes felében, már meglévő rendőrségi épületekben: az egyik Miskolcon, a másik Szombathelyen, nagyjából 190-200 munkahellyel. A két központra azért van szükség, hogy ha üzemzavar lépne föl az egyikben, a másikban akkor is késlekedés nélkül tudják fogadni a hívásokat - mondta el Hatala József.

A jelenlegi százhetvennél is több rendőrségi ügyeleti központből csak a megyei központok maradnak meg. Ez jelentős költségcsökkenést jelent, az ügyeletekből felszabaduló rendőröket pedig közterületekre vezényelik át.

Megszűnik a 104-es hívószám

A tűzoltók eddigi 170 központjából szintén csak húsz marad meg. Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató szerint viszont a hatékonyság így is javulni fog. "Ha jelenleg befut egy hívás a tűzoltókhoz, plusz időt vesz el, míg értesítjük a mentőket. Az új rendszer viszont ezt kiküszöböli, hiszen egy időben értesülünk mindenről."

Mártai István, az OMSZ főigazgatója kiemelte, hogy a fejlesztés a mentők számára elsősorban egy egységes kapurendszer kialakítását jelenti. "Ha beteg valaki, akkor ne neki kelljen megmondani, hogy kivel akar beszélni, hanem ezt döntse el helyette a diszpécser. A mi szempontunkból ez úgy fog kinézni, hogy a befutó hívást azonnal továbbítják a mentőkhöz is, és majd ott döntik el, hogy rohamkocsit, mentőkocsit vagy az orvosi ügyeletet küldik-e ki a beteghez.

A mentőközpontok száma is csökkenni fog: 26 helyett csak 20 helyen fogadják majd a hívásokat, a tervek között pedig szerepel a 104-es segélyhívó megszüntetése is. " A távlati terv az, hogy csak a 112 maradjon meg a mostani hívószámok helyett, és amint ez átment a köztudatba, a többi szám megszűnik" - tette hozzá Mártai.

A Teve utca gyomrában

A sajtótájékoztató végén bemutatták a Teve utcai rendőrpalotában működő, budapesti és Pest megyei hívásokat fogadó központot. Az alagsori helységben tíz diszpécser fogadta a hívásokat plexifalakkal elválasztott íróasztaloknál, miközben a falakon biztonsági kamerák képei cikáztak szünet nélkül.

Az ügyeletvezető és a központot irányító Ádám Tibor szerint 2 millió 400 ezer hívást fogadtak tavaly.  "Ez csak a megyei átlag, mert az országos ötmilliónál is több volt - magyarázta, majd hozzátette: napi szintre lebontva öt-hatezer hívást kezelnek kollegáival. - Az új rendszerben már nem kell több emberrel beszélnie a hívónak, végig egyetlen ember fog vele foglalkozni, az esetet pedig egészen addig kezeli majd, míg az valamilyen intézkedéssel le nem zárul" - mondta Ádám, aki szerint a jövőben csökkenni fog a hívások száma.

Az ombudsman nem volt elégedett

A 112-es, egységes segélyhívószámot 1991-ben vezették be az Európai Unió tagállamaiban, hogy a segélyszolgálatokat - főként az utazók számára - könnyebben hozzáférhetővé tegyék. A hívások Magyarországon a megyei, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság ügyeletére futnak be, majd innen attól függően továbbítják őket, hogy az adott hívásra melyik szerv bevetése szükséges.

2002 óta az országgyűlési biztosok ötször vizsgálták a segélyhívók működését, és több alapvető joggal összefüggő visszásságot tártak fel. Az ombudsman legutóbbi, 2011. áprilisában publikált vizsgálata szerint a 112-es segélyhívó egyelőre nem több, mint telefonközpont, mivel a beérkező hívásokat a kialakult gyakorlat szerint anélkül kapcsolják tovább, hogy a hívó fél problémájáról részletes tájékoztatást kérnének.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országggyűlési biztosa egy 2010-es júliusi napon vizsgálta a Somogy megyei segélyhívóhoz beérkező hívásokat. A legkirívóbb problémák véleménye szerint a következők voltak: a hangfelvételek és a hívásnaplók összehasonlítása nem egyezett meg; a rendőrségtől átvett hívásoknál a mentőszolgálat nem kapta meg a hívó fél telefonszámát - emiatt sokszor nem tudták, hova kell menniük; a híváskezelő a beérkező ügyekkel jellemzően nem foglalkozottt, a hívó félt csupán továbbkapcsolta; idegen nyelvű ügyintéző pedig szinte alig volt a vonalban.

Nagy hiba volt az is, hogy az ügyelet nem tudta, milyen intézkedéssel zárultak az általuk fogadott hívások, a vonalakat pedig sok esetben magánbeszélgetésre használták a rendőrök. Ebben az ügyben jelenleg belső vizsgálat folyik.

A 112 egyelőre csak lassítja az ügyintézés menetét

A vizsgálat feltárta: rendszeresen fordult elő, hogy a mentősök a rendőrség ügyeletesénél érdeklődtek a bejelentő lakcíméről, ám a rendőr nem tudott segíteni, mert nem ellenőrizte a hívó fél adatait.

A legextrémebb esetek közé tartozott azé a nőé, aki hajnali negyed egykor telefonált, hogy bejelentse: kirabolták őket, párja épp üldözi az elkövetőt. Az ügyeletes azonban intézkedés helyett egyszerűen átkapcsolta a hívást Siófokra. Szintén aznap éjszaka egy bejelentő mentőt kért, a hívást fogadó rendőr azonban intézkedés helyett közölte vele, hívja a mentőket.

"Mindezeket tekintetbe véve a 112-es egységes európai segélyhívó jelen formában történő működtetése nemhogy nem mozdítja elő az egységes szemléletű segítségnyújtás megszervezését, hanem – esetenként – kifejezetten megnehezíti azt" - írta jelentésében az ombudsman, aki szerint a visszáságok az élethez és testi épséghez, illetve a lehető legmagasabb szintű testi, és lelki egészséghez való joggal összefüggően okoz gondokat.