Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Alkotmánybírósághoz fordulna az ügyvédi kamara a Be.-javaslat miatt

2011.06.15. 15:11
A strasbourgi bíróság előtt elbukna, és számos uniós irányelvvel is szembe megy az őrizetbe vettek jogait csorbító fideszes törvényjavaslat a Magyar Helsinki Bizottság szerint. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is keményen bírálta a tervezetet, és közölte, hogy az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni, ha a parlament változatlan formában fogadja el.

A Magyar Helsinki Bizottság nevű jogvédő szervezet szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményébe és az uniós szabályozásba ütközik a büntetőeljárások gyorsítását célzó fideszes törvényjavaslat, amelyet hétfőn nyújtottak be a parlament elé. A jogvédő szervezet szerint számos kifogásolható pont van a tervezetben, közleményében hármat kritizált részletesen.

Az első problémás elem az, hogy a javaslat alapján a kiemelt ügyekben 72 óráról 120 órára növekedne az őrizetbe vétel - vagyis a bírói felülvizsgálat nélküli fogvatartás - lehetséges időtartama. A Helsinki Bizottság szerint ez ellentétes lenne az Emberi Jogok Európai Egyezményével, amely kimondja, hogy minden őrizetbe vett személyt haladéktalanul bíró elé kell állítani, és joguk van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyükben vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék őket. Napra, órára pontosan nem határozta meg a strasbourgi bíróság, hogy mennyi ideig tarthat a bírói döntés nélküli fogvatartás. Ugyanakkor egy konkrét ügyben a bíróság egyezménysértésnek nyilvánította a négy nap és hat óra hosszú fogvatartást, bár abban az ügyben terrorizmus gyanújával nyomoztak, emlékeztet a jogvédő szervezet. "Ebből kiindulva a tervezetben szereplő 120 órás időtartam nyilvánvalóan ellentétes az Egyezménnyel" – írják.

A második részletesen bírált eleme a javaslatnak, hogy a kiemelt ügyekben a gyanúsított az őrizet első negyvennyolc órájában egyáltalán nem találkozhatna védőjével, az ügyvéd ezalatt még a kihallgatáson sem jelenhetne meg. Ez a jogvédők szerint szembe megy a most készülő uniós büntetőeljárási irányelvvel, amely rögzíteni fogja, hogy a tagállamoknak garantálniuk kell a terhelt haladéktalan hozzáférését egy ügyvédhez. Az irányelv ki fogja mondani, hogy az ügyvédnek joga van jelen lenni a kihallgatáson. Az emberi jogi egyezményt is sértené a törvényjavaslatban szereplő korlátozás a Helsinki Bizottság szerint. Egy korábbi konkrét ügyben a strasbourgi bíróság kimondta: a tisztességes eljáráshoz való jog értelmében a főszabály, hogy a kihallgatás elejétől fogva legyen a terhelt mellett ügyvéd.

Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha az egyedi körülmények alapján kényszerítő oka van a korlátozásnak, de ilyenkor a védő nélkül tett terhelő vallomás nem szolgálhat az elítélés alapjául, rögzítette a strasbourgi bíróság. A Helsinki Bizottság felidézi azt is, hogy ennek a strasbourgi döntésnek a nyomán több európai ország - köztük Skócia, Franciaország, Belgium és Hollandia - megkezdte az olyan szabályozások módosítását, amelyek az eljárás kezdetén elzárták a terheltet védőjétől. "Ezzel az összeurópai trenddel is szembe megy a magyar jogalkotó, ha azt a jogi hátteret, amely eddig
megfelelt az Egyezmény követelményeinek, ellenkező előjellel módosítja" – áll a közleményben.

Szintén az Egyezménybe és egy uniós irányelv-tervezetbe is ütközik a jogvédők szerint a törvényjavaslatnak az az eleme, amely a fegyveregyenlőség elvét megsértve korlátozná a védőügyvéd hozzáférését azokhoz az iratokhoz, amelyekre ügyfele fogvatartását alapozzák. A Helsinki Bizottság emlékeztet arra, hogy a vonatkozó uniós irányelvtervezet elfogadását ráadásul a magyar uniós elnökség az egyik prioritásaként határozta meg.

Az ügyvédi kamara is tiltakozik

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János szerdán a nol.hu-nak azt mondta: a kamara az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a törvényjavaslat változatlan formában jogerőre emelkedik. A javaslat Bánáti szerint is szembe megy az Emberi Jogok Európai Egyezményével, szinte minden nemzetközi konvencióval, a hatályos alkotmánnyal és a már elfogadott új alaptörvénnyel is. „Belegondolni sem akarok, hogy mi végre akarják a tervezet készítői 48 órára elzárni a gyanúsítottakat a védőiktől? Mit akarnak tenni abban a 48 órában?" – fogalmazott Bánáti a nol.hu-nak.

A kamara elnöke abszurditásnak nevezte azt a tervet is, miszerint bizonyos esetekben az ügyész eldönthetné, melyik bíróság előtt emel vádat. A javaslat ezt az eljárás gyorsításával indokolta, az előterjesztők szerint ez lehetővé tenné, hogy a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel azon a bíróságon folytassák le az eljárást, ahol az ügy leggyorsabb befejezése várható. Bánáti viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak most is lehetősége van ügyek átcsoportosításra a leterheltséget figyelembe véve. Szerinte alapjaiban ingathatja meg az embereknek az igazságszolgáltatásba vetett hitét, ha azt látják, bizonyos ügyekben az ügyész válogathat a bíróságok között, mert arra gondolhatnak, hogy az ügyész azért választott egy bizonyos bíróságot, mert ott számára kedvező ítélet születhet.

Bánáti úgy fogalmazott, "a legkisebb rossznak" látja a javaslatban az őrizetben tölthető idő meghosszabbítását. Azt mondta, ha több idő áll az ügyészek rendelkezésére a bizonyítékok összegyűjtésére, akkor talán kevésbé születnek automatikus bírósági döntések az előzetes letartóztatások elrendeléséről, és előfordulhat, hogy ettől kevesebben kerülnek előzetesbe.