Ez a poszt a következő Percről percre része:

Sarkalják a törvényeket

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A sarkalatos törvényhozás hetei jönnek

    Törvényalkotási nagyüzem indul a héten a parlamentben, a kormány kérésére július 11-ig tartó rendkívüli ülésszakot hívtak össze. Ennek első ülésnapja máris négynapos lesz, ezeken az új alaptörvényhez kapcsolódóan öt új sarkalatos törvényt tárgyalnak a köztársasági elnök jogállásáról, a honvédelemről, az információs önrendelkezési jogról, az alapvető jogok biztosáról és az egyházakról. Ezen kívül megkezdik a teljesen új közbeszerzési törvény, illetve a közfoglalkoztatásról szóló törvény tárgyalását is. Egy sarkalatos törvényt pedig már hétfőn elfogadnak az Állami Számvevőszékről.

  • Az interpellációk sorát hagyományosan a szocialisták nyitják, ezúttal Nemény András - és Gúr Nándor, aki egy évig minden ülésen interpellált, de most három hétig hallgatott. Nemény azt feltételezi, hogy a kormány munka helyett munkaharcot akar. Nemény után következik Gyenes Géza a világ valószínűleg leghosszabb című interpellációjával, ami a poliósok rehabilitációját javasolja. Gyenest a hét egyetlen kormánypárti öninterpellációja követi, a fideszes Ékes József nem is álcázza kérdésnek mondandóját, egyszerűen kijelenti, hogy "a kormány teljesíti vállalását". A címzett belügyminiszter nyilván egyet fog érteni vele.

  • A vidám hangulatú alákérdezés után az elempés Szilágyi Péter is Pintér belügyminisztert interpellálja "többet és jobbat kevesebből" címen. Utána két szocialista köevtkezik, Simon Gábort az érdekli, hogy "megoldják, vagy a következő ciklusra tolják a devizahitelesek problémáját", míg Bárándy Gergelyt az érdekli, hogy "52 forint értékű horgász horog eltulajdonítása esetén valóban indokolt-e az elkövető őrizetbe vétele?". A végére két jobbikos marad, akik közül Z. Kárpát biztosan megkérdezheti, hogy "hogyan védekeznek a globális kor »biofegyverei« ellen?", míg Volner Jánosra nyolcadikként vagy sor kerül, vagy nem.

  • "Kereszténydemokrata-e a Kormány?" - kiáltja világba napirend előtt kérdését a jobbikos Dúró Dóra, akit az elempés Schiffer András követ "színvak esélyteremtés vagy megszorítások?" című felszólalásával. A kormánypártok nevében először a kereszténydemokrata Salamon László szólal fel, a szovjet csapatok húsz évvel ezelőtti kivonulására emlékezve. A szocialista Tóbiás József felszólalásának címe "álmaik és a valóság", gondoljuk a címben implicite belefoglalt "ők" a kormány lehet. Ők is megszólalnak, Lázár János fideszes frakcióvezető "tisztaság és gyorsaság" címen szólal fel, amiből akár egy intimbetétreklám is lehet még.

  • cikkünk a témában:

    Hoffmann Rózsa lemondó levelet írt Orbánnak

    Az oktatási államtitkárság hétfőn megerősítette: Hoffmann Rózsa államtitkár levélben jelezte a miniszterelnöknek, hogy támogatottság hiányában nem kívánja folytatni az oktatási terület irányítását. Hoffmann személyes találkozót is kért Orbán Viktortól. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő irodáján nem cáfolták értesülésünket, csupán annyit közöltek, hogy hétfőre nem terveznek ilyen megbeszélést.

  • Miközben a sajtóteremben még a szocialisták tartanak sajtótájékoztatót, Kövér László szokásaival ellentétben időben nyitotta meg a parlament ülését.

  • Dúró Dórának az jutott eszébe a hétvégi melegfelvonulásról, hogy a melegeket "hatalmas erővel védi az ÁVH Budapest utcáin", miközben a Magyar Gárda még csak nem is vonulhat. Kifogásolta, hogy a rendőrség közel egy órára kordonok közé zárta a szerinte békés ellentüntetőket, távozásra sem adva lehetőséget, s hozzátette, hogy a könnygáztól többen rosszul lettek.

    Mindeközben "a főleg külföldi homokosok szabadon garázdálkodhattak". A Jobbik garázdaság miatt feljelenti "a homokosokat", a rendőrséget meg a szabadság korlátozása miatt. Arról beszélt, hogy a rendőrség "cinkosan összejátszik a deviáns homokosokkal". Kifogásolta továbbá, hogy a melegek még mindig köthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot. Felidézte a KDNP honlapjáról azokat a sorokat, amelyek szerint a homoszexualitás "keresztényellenes provokáció".  Sajnálkozott, hogy a KDNP nem ilyen harcias kormányon.

  • A kormány nevében Rétvári Bence válaszolt. Morvay Krisztinát idézte, akinek egy korábbi nyilatkozata szerint az az óvoda az álma, ahol a gyerekek büszkén ugorhatnak fel, hogy nekik két anyjuk van. Morvay kilencvenes évekbeli jogvédő munkájából idézte még azt, amikor az azóta szélsőjobboldalivá vált politikus még a nemi jogegyenlőségért lépett fel.

    Szerinte a Jobbik politikai identitáskeresésben van. Azzal próbál tromfolni, hogy a Jobbik által leszavazott alaptörvényből idézget a jobboldalnak tetsző mondatokat, majd olyan kormányzati intézkedéseket sorol, amelyek bizonyítják, hogy a kormány igenis a konzervatív családkép híve. Bizonyos kérdésekben még a Jobbiknál is jobboldalibb a kormány, büszkélkedett, példaként a kettős állampolgárságot és a Trianon-emléknapot megemlítve.

    Fotók: Barakonyi Szabolcs
    Fotók: Barakonyi Szabolcs
  • Az elempés Schiffer András szerint "nagyjából teljes egyetértés van abban a házban, hogy ma Magyarországon a legnagyobb probléma a roma-nem roma együttélés". A probléma legfőbb okának a szocialista nagyipar húsz évvel ezelőtti összeomlását nevezte. Szerinte vannak kormányzati kezdeményezések, amelyek támogathatóak, mint például a helyi piacok védelme, vagy a keresztyén roma szakkolégiumok támogatása.

    Az Orbán-Farkas paktum azonban elfogadhatatlan, mert nem számolnak azzal, hogy a rászorulók többsége nem roma, a romák többsége dolgozó szegény. A cél tehát nem egy etnikai alapú felzárkóztatás, hanem az, hogy a segítség "színvak" legyen, azaz kizárólag rászorultsági alapon támogasson. Szerinte minden olyan politika, ami szakít a színvaksággal, csak a rasszizmust erősíti. Hibának nevezte, hogy a szociálpolitika szervezését kiadják a Lungo Dromnak.

    Ezután a "Széll Kálmánról elnevezett megszorító csomagot" bírálta, illetve az egykulcsos adórendszert, az adójóváírás kivezetését, illetve a tervezett közmunkaprogramot, ami "egész egyszerűen másodrendűvé degradálja azokat, akiket önök ide behajtanak".

    02
  • A kormány nevében válaszoló Balog Zoltán felzárkoztatási államtitkár szerint tévedés, hogy a felzárkoztatási programokban nem szabad külön romaprogramokat létrehozni, mert amikor ilyen kísérlet volt, az nem sikerült.

    Ezután arról beszélt, hogy a romáknak maguknak is felelősséget kell vállalniuk sorsuk alakításában, szerinte erről szól Farkas Flórián és Orbán Viktor megállapodása. Szociokulturális különbségekről beszél, mert szerinte más típusú fölzárkóztatás kell azoknak, "akik három-négy generáció óta nem láttak munkát". A szegénység kezelése tehát nem csak szociális és gazdasági, hanem kulturális és rendvédelmi kérdés is, mondta.

    03
  • A kereszténydemokrata Salamon László a szovjet csapatok kivonulásának évfordulója apropóján a kormány hivatalos történelemszemléletét tolmácsolja, ami szerint az ország 1944. március 19-én vesztette el a függetlenségét, amit aztán csak 1990-ben nyert vissza.

    Salamon szomorúnak nevezte, hogy mind a nácik, mind a kommunisták megtalálták a maguk szövetségeseit Magyarországon. A vazallusok felelőssége vetekszik a megszállókéval, mondta.

    04
  • A kormány valamiért úgy érezte, hogy válaszolni kíván Salamon felszólalására, és ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter tette meg. Szerinte a szovjet megszállás arról szólt, hogy megszűnt a magyar szabadság. Beszélt az 1986-os gyulafirátóti esetről, amikor három szovjet katona egy kocsmai nézeteltérést egy T72-es tankkal torolt meg, agyontaposva Radics Gyula kőművest. Szerinte ez a megszállás. Megemlékezett Antall Józsefről, aki miniszterelnökként kezdeményezte a Varsói Szerződés feloszlatását, és Für Lajosról, aki miniszterként levezényelte a szovjet kivonulást.

    05
  • "Van egy ország, ahol sajnos nem csak az álmomban jártam" - kezdte felszólalását a szocialista Tóbiás József. Ez az ország a Fidesz Magyarországa, ahol a kormányzat sajátos rémálma uralkodik, egy kettéhasított ország, ahol már a holnap is bizonytalan, és néha már azt se tudni, tegnap mi történt.

    Szerinte a Fidesz úgy tartja, hogy egy kiszámítható hatalom gyenge, háborúban legyőzhető. "Magyarország kettéhasadt, pedig kettéhasadt országban nincs közbiztonság, létbiztonság, sőt, jogbiztonság sem" - mondta.

    Beszélt a nyugdíjak elvonásáról, a média korlátozásáról, az alkotmányozás folyamatáról, a magánnyugdíjpénztári einstandról. Szerinte az emberek most tanulnak védekezni, ezt mutatják a sztrájkok, tüntetések.

    Az utca szerinte a hatalommal szemben nem arrogáns, mert csak azt mondja, "nem így". A Fidesz világában szerinte nincs esélyegyenlőség, hanem kedvezményezettek és kitaszítottak vannak, és a kormány a kitaszítottakat próbálja kijátszani egymás ellen.

    Szerinte a kormány azt gondolja, hogy az emberek önzőek, de ebben téved, mert a bányász is kiáll a rendőr mellett, a dolgozó is a munkanélküli mellett. A kormánynak azzal kéne foglalkozni, hogy hogyan legyen Magyarország az első a startvonalnál a gazdasági válság után újrainduló versenyben.

    06
  • A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán államtitkár nem értette, hogy mire hasadt szét az ország, csak azt hallotta, hogy széthasadt. "Ha jól értem, a hatalomra meg a népre gondolt" - mondta. Ha a szabadságra gondolt Tóbiás, akkor Cséfalvay szerint az elmúlt nyolc évben sem volt az, már ha a szabadságot az egyén államtól való függésének fordított arányában értelmezzük.

    Merthogy a szocialisták adót emeltek, a Fidesz pedig adót csökkentett, azaz csökkentette a függést az államtól, azaz növelte az individuális szabadságot. Ezt még hosszasan ragozta.

    07
  • Kik és mennyiért világították át a Honvédelmi Minisztérium gazdasági társaságait? címmel intézett írásbeli kérdést a szocialista Harangozó Tamás a honvédelmi miniszterhez.

    Hende Csaba miniszter - az országgyűlési honlapra hétfőn felkerült - válaszában azt írta, hogy valamennyi gazdasági társaságot az Ancro Könyvelő és Gazdasági Tanácsadó Kft. világította át.

    A tárca az említett céggel hét gazdasági társaság (HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., HM Arzenál Elektrotechnikai Zrt., HM Currus Harcjármű-technikai Zrt., HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt., HM Zrínyi Nkft., HM Térképészeti Nkft., HM Rekreációs Nkft.) átvilágítására kötött szerződést, egyenként 7,9 millió forint plusz áfa díjazással - olvasható a miniszteri válaszban. (MTI)

  • "Tisztaság és gyorsítás" - adta címűl napirend előtti felszólalásának Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint még mindig sokan nem értik, hogy szerezhetett a Fidesz kétharmados többséget. Merthogy az emberekben "kialakult az érzés, hogy aki hatalmon van, az lophat, csalhat, hazudhat".

    Ezután arról a törvényjavaslatról beszélt, amely eredeti szándéka szerint 48 órára elzárta volna a gyanúsítottakat az ügyvédjüktől, vagy 120 órára növelte volna a bírói határozat nélküli elzárás idejét, vagy lehetővé tette volna, hogy az ügyészek maguk vállasszanak maguknak bírót.

    Lázár szerint ez egy bátor javaslat, amely arról szól, hogy vajon a politikusoknak van-e elég bátorsága kivételt tenni a politikusokkal, szigorúbb szabályokat hozva rájuk. "Akik a mi javaslatunkat támogatják, azok azt támogatják, hogy a Tocsik-ügy, a Kulcsár-ügy, a Postabank-ügy ne ismétlődhessen meg. Persze lesznek, akik Tocsik és Kulcsár mellé állnak" - démonizálta előre azokat, akik netán kifogásolnák az európai emberi jogi normákat legalábbis kikezdő javaslatot.

    Démonizálta a védőügyvédeket is, akik szerinte "azon dolgoznak, hogy a politikusbűnözők megússzák". (A közbekiabálásokra Kövér László közölte, hogy "szeretném, ha akiket még nem érint a probléma, mellőznék a bekiabálásokat".) Lázár segítséget kért "a politikusbűnözők" megrendszabályozásához. A kormány nem kívánt reagálni a felszólalásra.

    08
  • A szocialista Nemény András "munka helyett munkaharc elérése a kormány célja" című felszólalásában az Országos Érdekegyeztető Tanács feloszlatását kifogásolta, eközben bírálta az alkotmánybírósági jogkörök megnyirbálását, és az Állami Számvevőszék élére történt kinevezéseket. Érdeklődött, hogy hogyan képzeli a kormány az érdekegyeztetés jövőjét.

    09
  • A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt Nemény kérdésére. Kezdésként felidézte, hogy 2001-ben az OÉT még csak 110 millió forintot kapott, 2010-ben pedig már több mint egymilliárdot, de ennek ellenére sem működött hatékonyan. Ezért nyújtott be a kormány törvényjavaslatot, hogy "a széttagolt érdekegyeztetés helyett konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre". Ebben részt vehetnének például a történelmi egyházak is, így az a jelenleginél "sokkal szélesebb bázison", így "nagyobb legitimitással" működhet az érdekegyeztetés.

    A partnerség biztosítéka pedig az, hogy "jelentést kell írni arról, hogyan hasznosultak a tanács állásfoglalásai a kormány ténykedésében". Nemény nem fogadta el a választ, a parlament igen.

    10
  • A jobbikos Gyenes Géza interpellációjának a címét nem fogjuk ideidézni, mert 592 karakterből áll. Kövér László is azzal viccelte el a cím felolvasását, hogy ha még ezután is maradt mondanivalója Gyenesnek, akkor megadja a szót. A felszólalás amúgy a gyermekbénulásosok nehéz sorsáról szól.

    A poliósokkal ugyanis a Szabin-cseppek feltalálása óta alig foglalkoznak, elsorvadt az az intézményrendszer, ami a betegségben szenvedők utógondozását megoldhatta volna. És bár 2001-ben Hévizen nyílt egy utógondozó, de az nem elég a ma még élő 8-10 ezer poliós gondozására. A szerencsésebb túlélők családban élhetnek, de akiknek nincs családjuk, azok, bár szellemileg épek, kénytelenek szellemi fogyatékosokat ápoló otthonokba költözni.

    11
  • A kormány nevében Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszolt. Mint mondta, a legsúlyosabb, légzésbénult poliósok ellátását az egészségpénztár pluszfinanszírozással támogatja. Maga is elismerte, hogy jelenleg 12 ágyon évi 120-144 beteget tudnak ellátni. Szócska szerint a poszt-poliós betegek ellátását nem szükséges elválasztani az egyébb mozgásszervi betegektől. Gyenest részben örömmel töltötte el a válasz, ezért "előlegezett bizalommal" elfogadta azt.

    12
  • A fideszes képviselő még csak kérdőjelet se rakott interpellációja címébe, ami az, hogy "a kormány teljesítette vállalását".

  • "Többet és jobbat kevesebből" - jelentette ki interpellációja címében az elempés Szilágyi Péter. Mint kiderült, a fizetésképtelenné vált önkormányzatokról, illetve azon belül is az iskolai közétkeztetésről beszélt.

    Szerinte egyre gyakoribb, hogy az önkormányzatok kiszervezik a közétkeztetést, "gyakran többszörös áron, mint amennyibe a helyben előállított élelmiszerek kerülnének", amiből amúgy akár egészséges ételt is lehetne biztosítani az iskolásoknak.

    Példaként Ináncsot hozta fel, ahol helyben termelik a zöldséget, ezzel "négymillió forintot spórol évente". Az LMP szerinte ilyen programokat támogat, amelyek megteremtik az "élelmiszer-önrendelkezést".

    A felszólalása címe egy finn nemzeti program címe amúgy, tudtuk meg. Ez pont arról szól, hogy helyben termelt élelmiszer-alapanyagok jussanak az iskolákba. Milyen támogatást nyújtanak ahhoz, hogy hasonló programok elterjedjenek? - kérdezte.

    13
  • Tállai András önkormányzati államtitkár szerint Szilágyi interpellációja rámutatott, hogy a régi közfoglalkoztatási programok fenntarthatatlanok, fűnyírás és szemétszedés helyett olyan programokat kell megteremteni, amilyenekkel Szilágyi is példálózott. "Mi teljesen azonosan gondolkozunk, hiszen az ezévi közétkeztetési program is azon a szellemben került kiírásra, amit éppen ön is említ" - mondta. Végül csak kimondta, hogy arról beszél, hogy helyben termelik meg az élelmiszereket, amit aztán helyi emberek is főznek meg. Szerinte ehhez az is fontos, hogy a szociális földalapból földhöz juttassák az önkormányzatokat. Fontos, hogy mindezt kistérségi szinten is meg lehessen szervezni, mert "az erőforrások koncentrálásával nagyon sok pénz takarítható meg".

    Szilágyi szerint konkrét erőforrásokra lenne szüksége az önkormányzatoknak, és az is baj, hogy sok önkormányzat hosszútávú szerződéseket kötött az étkeztetőkkel, ezért most "ösztönzőleg" nem fogadja el a választ. A parlament nem ösztönöz, elfogadta a választ.

    14
  • A szocialista Simon Gábor először is megdícsérte Orbánt, hogy negyven évre is előrelát, legalábbis tíz kormány kezét is meg akarja kötni gazdasági kérdésekben. Kár, hogy a devizahitelesek ügyében még három évre sem lát előre, legalábbis szerinte erre utal, hogy a kormány mentőcsomagja valójában akár 30 százalékkal is növelheti a devizahitelesek hátralékát. Ezt azzal érik el, hogy a befagyasztott árfolyam különbözetét külön számlán gyűjtik, és hogy azt majd 2015-től meg kell téríteni. Simon szerint a forintárfolyam összeomlásáról a Fidesz tehet. Miért tolják át a devizahitelesek problémáját a következő ciklusra? - kérdezte.

    15
  • A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán első körben azt utasította vissza, hogy a magyar politikusoknak közvetlen hatása lett volna a devizaárfolyamok alakulására. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizaárfolyamok kedvező alakulásakor elhallgatják azt, hogy akkor meg jól járnak a devizahitelesek, akiknek amúgy is könnyebb volt, mint a forinthiteleseknek.

    És bár az elején tagadta, hogy a politikusoknak hatása lenne az árfolyamra, mégis a kormány sikereként értékelte, hogy a forint-euró árfolyam viszont kedvezően alakult. A frankhiteleseken majd az segíthet, ha az eurózóna válsága megoldódik, addig is az árfolyam rögzítésével a kormány megoldotta az árfolyamingadozásból adódó nehézségeket.

    "Természetesen nem látunk negyven évre előre, de a múltba, az elmúlt nyolc esztendőre vissza tudunk tekinteni" - mondta, hozzátéve, hogy emiatt a tapasztalat miatt kell megkötni a kormányok kezét, hogy ne tudják eladósítani az országot. Simon nem tudta elfogadni a választ, a parlament viszont igen.

  • A szocialista Bárándy Gergely a kormány büntetőpolitikai túlkapásait példázta azzal a történettel, hogy egy embert azért vettek őrizetbe, mert eltulajdonított egy 52 forint értékű horgászhorgot. Mindezt azért, mert a szabálysértési törvény szerint értékhatár nélkül is elzárható az elkövető, legyen akár fiatalkorú. Ez Bárándy szerint aránytalanul súlyos szankció.

    Bárándy szerint gyorsított eljárásra eleve csak őrizetben lévőket visznek, a gyorsított eljárások 54 százalékában a kárérték nem éri el a háromezer forintot. Az elzárásra ítéltek szabálysértéseinél általában már helyben megtérült a kár. Valóban ez a megfelelő eljárás? - kérdezte Bárándy.

    16
  • Kontrát Károly belügyi államtitkár arra emlékeztette Bárándyt, hogy a közbiztonság központi eleme volt a 2010-es választási kampánynak, és hogy 2008-ban Sajóbábony polgármestere kérte a tulajdon biztonságának szigorú törvényekkel való garantálását. Igaz, ezt a terménylopások miatt tették, nem a bolti szarkák ellen.

    Mégis, Kontrát szerint a kormány csak azt tette, amit a Fidesz ígért. Amúgy is, a lopásokról is a szocialisták meg az elmúltnyolcév tehet, mondta. A konkrét kérdésekre nem válaszolt. De azt megtudtuk, hogy 3260 gyorsított eljárást folytattak le, és mindössze 237 fiatalkorút vettek őrizetbe. Ez szerinte hozzájárult ahhoz, hogy "ma Magyarországon nagyobb biztonság van". Bárándy szerint "elképesztő, hogy államtitkár úr ezt a gyakorlatot jónak tartja". Azzal példálózott, hogy ha húsz év járna a gyorshajtásért, akkor ugyan mindenki negyvennel menne, de kicsit aránytalan lenne a büntetés. Nem fogadta el a választ. A parlament viszont igen.

    17
  • A jobbikos Z. Kárpát Dániel "a globális kor »biofegyvereiről«" beszél az uborkapánik kapcsán. Arról beszélt, hogy Magyarország a silány élelmiszerek lerakata lett és olyan paradicsomot árulnak az áruházakban, ami nem látott termőföldet, meg arról is, hogy az akciós élelmiszereket kéne vizsgálni.

  • Válaszában Cséfalvay Zoltán államtitkár előbb elmagyarázta, hogy a magyar élelmiszerellenőrzés nem talált egyetlen EHEC-baktériummal szennyezett élelmiszert sem, Z. Kárpát pedig "antiglobalista mázzal leöntött felszólalásában" próbálta egymásnak ugrasztani a termelőket és a kereskedőket. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a parlament igen.

  • A nyolcadik interpellációra már nem kerül sor, eggyel kevesebb jobbikost élvezhettünk ma. Most a kérdések és az azonnali kérdések következnek, majd a rendes napirend tárgyalása.

    Elsőként a választási törvény módosításáról szóló javaslat általános vitája következik, ezt ma, a házszabálytól eltérve tűzték napirendre az előterjesztő Kósa Lajos javaslatára. A javaslat eltörölné az érvényességi küszöböt az időközi választásnál abban az esetben, ha az egyik jelölt legalább ötven százaléknyi szavazatot szerez. Ma szavazzák meg az első új sarkalatos törvényt, ez az Állami Számvevőszékről szól, és nagy újdonságot nem tartalmaz. Ha minden igaz, ma tárgyalhatják a Fidesz javaslatát a büntetőeljárási törvény módosításáról, amely alapján a "kiemelt ügyek" vádlottjai letartóztatásuk első 24 órájában nem találkozhatnának ügyvédjükkel, ügyüket pedig az a bíróság tárgyalhatná, amit az ügyészség választ. A javaslat Lázár János szerint a "politikusbűnözők" ellen irányul, és aki ellenzi, "az a Tocsikok és Kulcsárok pártján áll". A parlament a héten négy napig ülésezik, kedden és szerdán egy-egy, csütörtökön három sarkalatos törvényt tárgyalnak.