A Magyar Bírói Egyesület a törvényes bíróhoz való jogot félti

A Magyar Bírói Egyesület álláspontja szerint az eljáró bíróság ügyész általi "kiválasztása" sérti a törvényes bíróhoz való jogot, ezért a törvénymódosító javaslat rendelkezéseinek felülvizsgálatát indítványozza. Az érdekképviselet közleménye szerint az egyesület szakmai egyeztetés hiányában a sajtóból értesült az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról.

Mint az egyesület emlékeztetett, a törvénytervezet az "eljárás ésszerű határidőn belül való, illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása érdekében" az ügyésznek lehetőséget biztosít arra, hogy az általános illetékességi szabályoktól eltérően bármelyik bíróság előtt vádat emelhessen.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az eljárás gyorsítását szolgáló hasonló rendelkezést tartalmaz egy  március 1-től hatályos törvénymódosítás, amely szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének előterjesztésére a Legfelsőbb Bíróság az eljárásra illetékes – de nagyobb munkateherrel küzdő - bíróság helyett kevésbé leterhelt bíróságot jelölhet ki.

A bírói egyesület szerint ez utóbbi rendelkezés a lényegét tekintve ugyanazt a célt szolgálja, mint a parlament előtt lévő törvényjavaslat, mégis azzal az eltéréssel, hogy nem az ítélkezéstől elkülönülő vádhatóság, hanem a bírósági szervezet maga dönti el, melyik bíróságon biztosított az ügy gyorsabb befejezése. "Az pedig nem kíván külön indokolást, hogy a bíróságok eltérő munkaterhéről a bíróságoknak mélyebb ismereteik vannak, így az eljáró bíróság kijelöléséről megalapozottabb döntést tudnak hozni, mint az ügyészség. Adott esetben a két rendelkezés konkurálhat egymással, ami az eljárás elhúzódásához vezethet" - írták. Az egyesület álláspontja szerint az eljáró bíróság ügyész általi kiválasztása éppen ezért sérti a törvényes bíróhoz való jogot.

Az érdekképviselet – egyéb szakmai fenntartásai mellett - kifogásolja, hogy a javaslat a büntető- és a polgári eljárások gyorsítását célzó határidők esetleges elmulasztásához olyan szigorú jogkövetkezményt fűz, ami önmagában meghatározza a bíró minősítését. Az eljárási határidők betartása mindig is lényeges eleme volt a bírói munka értékelésének, emellett azonban számtalan, ugyanilyen fontos szempontot kell figyelembe venni a bírói munka vizsgálatánál, írják a közleményben. A Magyar Bírói Egyesület ezért a módosító javaslat rendelkezéseinek felülvizsgálatát indítványozza.

Az alkotmányügyi bizottság a büntetőeljárások és a polgári peres eljárások gyorsítása érdekében törvényjavaslatot nyújtott be június közepén. Az indítvány alapján bizonyos ügyekben az ügyész dönthetné el, melyik bíróságon emel vádat. A bizottság javaslata értelmében létrejönne egy új kategória, a kiemelt jelentőségű ügyek csoportja, amelyek esetében megváltozna az eljárási rend.

Kiemelt jelentőségű ügy lehet a hivatali visszaélés, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények - ha azok gyanúsítottja önkormányzati képviselő, polgármester, országgyűlési képviselő, állami vezető, költségvetési, illetve közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója -, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmények, a pénzmosás és a különösen nagy, 50 millió forintot meghaladó bevételcsökkenést okozó, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás. Ugyancsak kiemelt jelentőségű ügy lenne a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.

Az egyik eljárási következmény ezek esetében az lenne, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznának az illetékességi szabályok, és az ügyész maga dönthetné el, melyik bíróságon emel vádat.