Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Barbara, Borbála
-6 °C
4 °C

Mit kell kérdezni Pokol Bélától?

2011.06.21. 11:38
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) közös jelentésben véleményezi a koalíciós pártok alkotmánybíró-jelöltjeit, egyben kérdéseket javasol bizottsági meghallgatásukra. A meghallgatás kedd délelőtt kezdődött.

"Se nem támogatunk, se nem vetünk el jelölteket, ez a képviselők feladata. A mi feladatunk, hogy rávilágítsunk arra, mit tudunk a jelöltekről, és mit lenne szükséges még megtudni a megalapozott döntéshez" – idézi a jelentés Szigeti Tamást, a TASZ munkatársát. Vissy Beatrix az Ekinttől pedig azt hangsúlyozta, hogy a jelentés megalapozhatja a jelöltekről szóló érdemi vitát, mert a megválasztásuk "nem 258 képviselő magánügye, hanem közügy".

Megfelel Balsai, vagy nem?

A jelöltek közül a jelentés szerint Pokol Béla, Szívós Mária, Szalay Péter és Dienes-Oehm Egon felel meg a jelöléshez szükséges formai előírásoknak. Balsai István hivatalos önéletrajza szerint csak politikai szerepvállalása előtt, 1974-90 között volt ügyvéd, amivel nem teljesül az előírt 20 éves szakmai gyakorlat.

Balsai épp az Index hasonló, múlt heti kifogására reagálva közölte, hogy ügyvédi praxisát 1995 és 2007 között is folytatta, de ezt azóta sem sikerült a személyes honlapján, illetve a parlamentin kijavítani. A TASZ-tól emiatt helyreigazítást kért, amit a szervezet elutasított, mondván, a publikus életrajzaira támaszkodtak

"A törvény nem ügyvédi tagságot kíván meg, hanem szakmai gyakorlatot. Ha Önnek bokros képviselői tevékenysége mellett még (...) praktizálásra is volt ideje,akkor ezt az alkotmánybírákat jelölő bizottság, ill. az Alkotmányügyi Bizottság feladata ellenőrizni. (...) Szeretnénk nyomatékosan arra kérni, hogy tájékoztassa a választópolgárokat, milyen jelentős információkat nem tett közzé magáról hivatalos életrajzában, amik választópolgárait joggal érdekelhetik" – áll a TASZ válaszában.

Vállalhatatlan erkölcsi felfogás

A jelentés Pokol Béla közjogi és az alkotmányozással kapcsolatos nézeteit extrémnek, de védhetőnek nevezi, még ha világosan ki is derül, hogy az távol áll a két civilszervezetnek a hatalommegosztásról, az alkotmánybíróságról, az alapjogok védelméről alkotott felfogásától.
Vállalhatatlannak nevezik viszont politikai-erkölcsi felfogását egy, az esélyegyenlőségi törvényhez javasolt, az Index által is idézett módosító javaslata kapcsán, mellyel lényegében törvényesítené a romák elleni diszkriminációt.

A civilek szerint egyértelmű, hogy felfogásából következően – mely szerint az AB dolga nem az, hogy az alapjogok védelmében ellenőrizze a törvényhozást, hanem hogy törvényelőkészítő munkát végezzen – alkotmánybíróként Pokol passzív marad. Úgy vélik, még az olyan kirívó ügyekben is, mint a visszamenőleges hatályú szabályalkotás, enged majd a politikai érdekeknek, vagy megmagyarázza a szabály alkotmányosságát.

Néhány kérdés Pokol Bélához

  • Van-e olyan jog, amit a parlament nem vonhat meg az egyéntől (pl. lehet-e kivételt tenni a büntetőeljárási garanciák alól)?
  • Ha a kormányzat ellensúlya csak az ellenzék és a nyilvánosság / szabad sajtó, akkor hogyan ítéli meg az ellenzéki jogosítványok megnyirbálását, kiüresítését, az új médiaszabályozást, a média kormányzati ellenőrzésének kiterjesztését?
  • Milyen veszélyei vannak a „befolyásos üzleti körök” által támogatott „médiahatalomnak”, és milyenek a kormányzati nyomás alá helyezett médiának?

Korlátozott rálátás

Szívós Máriával, a Fővárosi Bíróság büntetőbírójával kapcsolatban a két szervezet azt emeli ki, hogy mivel az elmúlt tíz évben nyomozási bíróként dolgozott, a büntetőjog egy nagyon szűk szeletére volt csak rálátása, viszont a személyi szabadságot érintő fontos kérdésekben döntött.

A 2006-os zavargások során indult büntetőeljárások idején az általa vezetett tanács az első fokon eljáró bírósági döntések döntő többségét megváltoztatva szabadlábra helyezte az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket, és ezt az ügyeket vizsgáló parlamenti albizottság elnöke is méltatta.

A Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsvezetőjeként ugyanakkor kulcsfontosságú szerepet tölt be a bűnösség és ártatlanság kérdésében hozott döntést megelőző és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések – különös tekintettel az előzetes letartóztatás – hazai gyakorlatának alakításában – fogalmaz a jelentés.

A civilek szerint az ilyen határozatokra jellemző egyfajta automatizmus, a bíróságok előszeretettel rendelik el az előzetes letartóztatást, és Strasbourgban 12-szer ítéltek Magyarország ellen az ilyen ügyekben.

Néhány kérdés Szívós Máriához

  • Mi lehet annak a magyarázata, hogy Magyarországot 12 alkalommal marasztalta el a strasbourgi bíróság a szabadsághoz és a biztonsághoz való jog megsértése miatt? Ez a feltűnően magas szám a magyar jogszabályokra vagy egyedi jogalkalmazási hibákra vezethető-e vissza?
  • Sérti-e a bizonyítási eljárások megalapozatlanságának a semmisségi törvényben való kimondása a a bírói függetlenséget?

Ha a civileken múlik, az ellenzéki képviselők nehéz perceket okozhatnak a fideszes politikusok sajtóügyvédjeként ismertté vált Szalay Péternek is. Szalayval kapcsolatban a fő kérdés az, hogy politikailag pártatlannak tekinthető-e.

Egy ügyvéd nézeteit nem lehet az ügyfeleiével azonosítani, ám az jogosan felmerülő szempont, hogy kiknek a képviseletét vállalja. A kormánypárt politikusai és a jelölt között ugyanis nem eseti, hanem több évtizedes bizalmi viszony állt fenn, ami felveti, hogy egzisztenciálisan nem lekötelezett-e Szalay azokkal szemben, akiket alkotmánybíróként az alkotmány betartatására kell majd köteleznie – veti fel a jelentés.

"Azok a mai kormánypárti honatyák, akik igennel kívánnak szavazni a jelöltre, egyúttal azt is állítják, hogy politikai ellenfeleik, Gyurcsány Ferenc vagy Demszky Gábor személyes ügyvédjei is pártatlanoknak minősülnének egy bíróválasztási eljárásban, és megválasztásuk nem sértené az Alkotmánybíróság függetlenségét" - fogalmaz a TASZ és az EKINT. A civilek szerint ugyanakkor alkotmányjogi írásai alapján nem lehet következtetni Szalay jogfelfogására, alkotmánybírói szerepvállalására.

Néhány kérdés Szalay Péterhez

  • Következik-e az Alkotmány sajtószabadságról rendelkező klauzulájából, hogy az újságíróknak joguk van forrásaik védelméhez, azaz hogy hatóság ne kényszeríthesse őket azok felfedésére?
  • A magyar alkotmány alapján alkotmányos lenne-e egy olyan sajtószabályozás, amely a közfeladatot ellátó személyeket sértő véleményekre válaszlehetőséget biztosítana?
  • Az új Alaptörvény értelmében a magzat élete fogamzásától kezdve védelemben részesül. Következik-e ebből, hogy a törvényhozó a nő önrendelkezési jogát a jelenlegi szintnél nagyobb mértékben korlátozza (vagyis az abortuszszabályozás szigorítása)?

Egy elfogadható jelölt, 3,5 évre

Dienes-Oehm Egon nemcsak mindkét formális szakmai követelménynek tesz eleget, de pártpolitikai függetlenségével kapcsolatban sem merül fel kétely, és a jelentésből kiolvasható, hogy az ő alkalmasságával kapcsolatban van a legkevesebb kételye a két szervezetnek. A jelölt az európai integráció, az uniós intézmények, az európai kereskedelmi jog szakértője.

A civilek szerint publikációiból az derül ki, hogy szerinte erősödni fog az integrációs folyamat, tovább bővülnek az EU hatáskörei, folytatódik a föderalizálódás, ami Magyarországon is felveti a nemzeti szuverenitás transzferének kérdését. Ezen túl az uniós jogszabályoknak a magyar alkotmány szemszögéből való megítélése is olyan téma, amely az Alkotmánybíróság elé kerülhet.

Ezeknek a területeknek Dienes-Oehm lehet a testületben a fő szakértője, de csak 3,5 évig, mert akkor eléri a 70 éves korhatárt. A civilek szerint Dienes-Oehm munkásságából semmilyen alkotmányértelmezési elvre nem lehet következtetni, ezért mindenre a nyilvános meghallgatáson kell fényt deríteni.

Néhány kérdés Dienes-Oehm Egonhoz

  • A hatályos alkotmányban a népszavazás tiltott tárgykörei között szerepelnek a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek. Az új Alaptörvény vonatkozó részéből kikerült a „hatályos” szó. Következik-e a változásból, hogy a nép a jövőben nem dönthet nemzetközi szerződés megerősítéséről sem, mint történt az például a NATO-csatlakozás esetében?
  • 2012. január elsejétől továbbra is kötelező erejűek lesznek-e az eddig követett alkotmánybírósági határozatok, az AB-t a továbbiakban is kötni fogják-e ítélkezése során?
  • Az új Alaptörvény szerint alapjog alkotmányos érték védelme érdekében korlátozható. A jelölt szerint melyek ezek az alkotmányos értékek?

Politikai és morális összeférhetetlenség

A jelentés az öt jelölt közül Balsai Istvánnal kapcsolatban fogalmaz a legkeményebben. Jelölését politikai és morális szempontból is összeférhetetlennek tartják. Az előbbire politikai karrierjének alakulása a fő bizonyíték, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy Orbán Viktor bizalmasa. Balsainak az alkotmányosság őreként "szembe kellene helyezkednie azzal a pártpolitikával, amelynek alakítója és meghatározó képviselője volt az elmúlt időkben" – fogalmaznak a civilek, valószínútlennek nevezve, hogy a jelölt a szükséges mértékben függetlenedni tudjon a múltjától és Orbán Viktortól.

Alkotmánybíróként Balsainak a hatalommegosztás és a pártatlanság követelménye miatt távol kellene maradnia az összes olyan jogszabály megvitatásától, amelynek megalkotásában részt vett. Mivel viszont képviselőként az elmúlt húsz év összes törvényénél segédkezett,  e téren nem sok munkája lenne. Nem lesz sokkal jobb a helyzet az új jogintézmény, az egyedi jogviták elbírálásának lehetőségét megteremtő úgynevezett alkotmányjogi panasz alapján sem, ahol (elvileg) a résztvevők is kérhetik majd az elfogultnak vélt alkotmánybíró kizárását: Balsai a jelentés szerint gyakran számíthatna ilyen, a kizárására irányuló indítványra.

A TASZ és Az EKINT ennél is tovább megy, szerintük a Balsai által jegyzett semmisségi törvény és az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése "a rendszerváltással megtagadott, az Országgyűlés mindenhatóságát elismerő sztálinista alkotmánykoncepciót" idézik. Nincsenek jó véleménnyel az alkotmányos büntetőjoggal és a szólásszabadság határaival kapcsolatos munkásságáról sem: a dokumentum a három dobás elvét, a gyűlöletbeszéd tiltásának szigorítását, a kiemelt bűncselekmények terheltjei őrizetének 5 napra növelt maximális időtartamát súlyosan alapjog-korlátozónak tekinti.

Néhány kérdés Balsai Istvánhoz

  • Várható-e, hogy alkotmánybíróként tartózkodni fog az eljárásban
    való részvételtől mindazon jogszabályok alkotmányos felülvizsgálata során, amelyek megalkotásában valamilyen formában szerepet játszott?
  • A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság a vörös csillag viseléséért elítélt Vajnai Attila ügyében elmarasztalta Magyarországot, de a jogalkotó ennek ellenére sem helyezte hatályon kívül a tiltott önkényuralmi jelképek viselésére vonatkozó Btk.-cikkelyt (amelyet korábban a magyar AB is összeegyeztethetőnek vélt az Alkotmánnyal). Milyen döntést hozna, ha alkotmányjogi panasz-eljárásban olyan bírósági ítéletet kéne felülvizsgálnia, amely a terhelt bűnösségét Vajnai esetéhez hasonlóan állapítja meg?
  • Az Alaptörvény N. szakaszának egyik bekezdése szerint az Alkotmánybíróság köteles tiszteletben tartani a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét. Ezek az elvek megelőzik az alkotmányosság követelményét, azzal egyenrangúak, vagy csak kisegítő elvként értelmezendők?