Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

Remegve várja az ELTE a miniszterelnököt

2011.06.24. 12:45
A gazdaságinál is fontosabb lehet a kínai miniszterelnök látogatásának kulturális hozadéka. Ha jó benyomást tesz rá az ELTE Konfuciusz Intézete, Magyarország fontos szem lehet a világot behálózó láncban. Az egyetem ezért semmit sem bízott a véletlenre, a díszelőadás nézőit úgy toborozták.
TRHkg3324372

Ven Csia-pao magyarországi utazása rendkívül szigorú biztonsági előírások mellett zajlik, így programja részleteiről sem lehet sokat tudni. Ami biztos, hogy pénteken az ELTE Konfuciusz Intézete által rendezett díszelőadásra megy el, szombaton pedig a Parlamentben tárgyal Orbán Viktorral, akivel körülbelül egy tucat gazdasági megállapodást is aláírnak.

Később a Magyar Tudományos Akadémián rendezett gazdasági fórumon is részt vesz, ahova kétszáz kínai üzletember kíséri, majd fogadja őt Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László parlamenti elnök is.

Emailben toboroztak egyetemistának látszó személyeket

Az előrelátó szervezők a jó benyomás érdekében megfelelő számú és kinézetű közönséget is szerveztek. Egy, az ELTE-n még június elején körbeküldött e-mail szerint mindenkit várnak, aki „egyetemistának kinéző, viselkedni tudó és hajlandó”, mivel „mindenki számára rendkívül tanulságos lehet egy ilyen magas rangú vezető fogadása”.

Akiket az invitálás megihletett, azoknak külön e-mailre kellett elküldeniük személyes adataikat és mobilszámukat, később újabb levélben értesítették őket, mikor és hova kell menniük. Az elvárt dress-code a fekete-fehér, ünnepélyes öltözet és a zárt cipő.

A levélben külön kiemelik, hogy a látogatást kiemelt biztonsági szinten kezelik, és az rendkívül fontos „mind az ELTE BTK, mind a Távol-keleti Intézet, mind a Konfuciusz Intézet, mind a Kínai Tanszék számára, többek között hallgatóinknak adható ösztöndíj-lehetőségek ezen múlhatnak. Ezért kérjük, minél nagyobb számban jelenjenek meg az eseményen.”

Puha erő a világpolitikában

Az események kulcsszereplője az egész világot behálózó Konfuciusz Intézet-lánc. Az ókori kínai bölcsről elnevezett intézménylánc valójában a kínai nyelv és kultúra terjesztésére szolgál. A kínai kormány a hálózat kiépítését központi kérdésnek tekinti, így az elmúlt 5-6 évben sorra jöttek létre a világ minden részén a jelentős anyagi és politikai támogatásban részesülő intézetek.

Hosszú távon az intézetek létrehozása és támogatása a kínai politika „puha erőnek” is nevezett irányának egyik eleme, mely azon dolgozik, hogy az ország, a nyelv, a kultúra és a gondolkodásmód megismertetésével minél több emberrel fogadtassa el és szerettesse meg Kínát.

A puha erő fogalmát az 1990-es évek óta használják a nemzetközi politikában, Kína pedig igen hamar felfigyelt rá, mivel ez a politikai irány nem más, mint az a befolyás, tekintély, vonzerő, amellyel egy ország anélkül tudja érvényesíteni az akaratát a külvilágban, hogy gazdasági vagy katonai erőt alkalmazna. Kínában évszázadokra visszamenő, nagy hagyománya van ennek a politikának, de az utóbbi évszázadban ez az erő megkopott. A kormányzat épp ezért tudatosan próbálja visszaállítani régi fényét.

Erre számtalan mód kínálkozik: a gazdasági fejlődés mellett a sportsikerek, a márkaépítés, a nyelv és kultúra terjesztése, a nagy nemzetközi események megszervezése, a filmek, popsztárok exportja és számos egyéb eszköz is azt a célt szolgálja, hogy Kína vonzerejét – ezzel láthatatlan befolyását – növelje.

Konfuciusz minden mennyiségben

Az első, kísérleti Konfuciusz Intézetet 2004-ben alapították meg Üzbegisztánban, de nem kellett sokat várni a hivatalos alapításra sem: alig pár hónappal az üzbég után Szöulban is nyitottak egyet, azóta a világ hatvannégy országában 322 Konfuciusz Intézetet és 369 kisebb fiókintézményt, úgynevezett Konfuciusz Tantermet létesítettek.

A magyarországi intézetre 2006-ig kellett várni, amikor is az ELTE és a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem együttműködésével létrejöhetett a kínai tanszéken kialakított központ. A Kínai Nyelvoktatási Tanács, a Pekingben található Hanban rendkívül bőkezű támogatást adott a kezdetekkor: a kínai állam százezer dolláros támogatása mellett 3000 kötetnyi könyvet és egyéb tananyagot adott az intézetnek, ahova képzett, anyanyelvi tanárokat is delegált. A magyar központ azóta országos szinten is megkezdte a regionális központok kialakítását, elsőként Kecskeméten.

Az intézet elsődleges célja, hogy nyelvtanfolyamokkal, kulturális és tudományos programokkal, könyvek, tananyagok kiadásával népszerűsítsék a nyelvet és kultúrát. Nem véletlen tehát, hogy a nyelvtanfolyamok nagy része ingyenes, vagy csak jelképes összegbe kerülnek. Sokszor emlegetik az intézetek hídszerepét is, amihez hozzájárulhat, hogy nemcsak kínai nyelvet oktatnak, magyar nyelvórákat is vehetnek az itt élő kínaiak.

A Hanban általában évente szervez többnapos tanácskozást a Konfuciusz Intézetek képviselőinek. A múlt héten tartott, 2011-es konferencia szervezési jogát idén a Magyarország kapta meg, az eseményen pedig a kínai parlament volt alelnöke és a Hanban igazgatója is részt vett.

A látogatás és a helyszínválasztás jelképértékű, mivel a Hanban távlati tervei közt szerepel, hogy a magyar fővárosban jöjjön létre a Közép- és Kelet-európai Konfuciusz Intézetek Központja, és bár a kérdés még nem dőlt el. Ha a kínai kormány végül Magyarországot választja központnak, ez a diplomáciai siker mellett gazdasági fejlődést is hozhat. Erre Hudecz Ferenc egykori rektor, egyben a Konfuciusz Intézetek Központi Igazgatótanácsának tagja erre már 2010-es kínai látogatása során is célzást tett, vagyis a magyar fél részéről előreláthatólag nem lesz kifogás.