Norbert, Cintia
13 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Jászladány: a csatákat elvesztették, a háborút megnyerték

2011.06.29. 22:06
Kilenc év jogvédelmi küzdelmét minősítette megalapozottnak a Legfelsőbb Bíróság, amikor kimondta, hogy az ország talán legsúlyosabb iskolai szegregációs ügyében jogellenesen járt el Jászladány önkormányzata és megsértette a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jogait.

Dankó István jászladányi polgármester arcán semmilyen érzelem sem látszott, hajdani általános iskolai padtársa, Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSZ) vezetőjének viszont elfutotta a könny a szemét. A Legfelsőbb Bíróság tárgyalótermében egymással szemben hallgatták az ítéletet, ami a kilencéves ügy összes korábbi bírósági határozatával szembe menve kimondta: a város jogellenesen különítette el a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.

Állatorvosi ló

Kállai László a  Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke
Kállai László a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke

A felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány (CFCF) jogi képviselője, Farkas Lilla az ítélethirdetés előtt a jászladányi iskolaügyet a magyar közoktatás állatorvosi lovának nevezte. Mint mondta, a hatósági vizsgálatok és perek ellenére az állam kilenc éve nem tudja megállítani Jászladányban a cigány és a mélyszegénységben élő gyerekek kiszorítását.

A jászladányi az eddig egyetlen olyan ismertté vált iskolai szegregációs ügy, ahol az önkormányzat nem pusztán adminisztratív vagy egyéb segítséget nyújtott egy spontán folyamathoz, hanem aktív, kezdeményező része volt a jogellenes, diszkriminatív állapot létrejöttében.

A történet 2000 novemberére nyúlik vissza. Ekkor az iskolában már évek óta külön osztályokban tanították a roma, és a mélyszegénységben élő, illetve a többségi, jobb módú családok gyerekeit. Miután mégis egyre több többségi gyereket irattak át másik település iskolájába, a polgármester javaslatot tett egy alapítványi iskola létrehozására, amit a két iskolaépület közül az akkoriban közpénzből felújított, lényegesen jobban felszereltben intézményben képzelt megvalósítani. A terv szerint az új intézményben tandíjat kellett fizetni.

A polgármester indítványa nem volt mentes a faji megfontolásoktól,  2000 novemberi előterjesztésében így érvelt az új iskola létrehozása mellett: "A cigányság demográfiai robbanása következtében, a mesterségesen gerjesztett intolerancia csírái felerősödtek, amelyek egy olyan településen, ahol egy intézményi háló működik (egy iskola, egy óvoda), azon belül törnek a felszínre. A jászladányi társadalomban a cigány-magyar törésvonal felerősödik, ha egybeesik a szegény-gazdag törésvonallal. Ezen társadalmi konfrontációt mindenáron el kell kerülni."

Különös fordulatok

A kezdeményezés Magyarországon ritkán tapasztalható, egységes tiltakozásra sarkallta a jászladányi romákat, melynek keretében még éhségsztrájkot is tartottak, mindhiába. Az Antal Mihály Alapítványi Iskola 2001-ben papíron létrejött, az önkormányzat pedig 2002 tavaszán szerződést kötött a Jókai utcai épület 1700 négyzetméterének bérbeadására az iskolát fenntartó Zana Sándor Alapítvánnyal.

Dankó István, Jászladány polgármestere
Dankó István, Jászladány polgármestere

Az iskolaügy legabszurdabb fordulata 2002 őszén történt. Mivel félő volt, hogy az addig Kállaiék vezette cigány önkormányzat a vétójogával élve megakadályozza a kisebbségi oktatást is érintő bérbeadást, az őszi önkormányzati választáson, hogy letörjék Kállaiékat, a többségi szavazók a kisebbségi önkormányzati jelöltekre is szavaztak. A romák jelöltjei kiestek, cigány képviselő lett viszont például Dankó polgármester ügyvéd felesége, Makai Gabriella, aki most az alperes önkormányzat jogi képviselőjeként a civilek keresetének elutasítását kérte a LB-n.

Az oktatási tárca igyekezett keresztbe tenni a szegregációs törekvéseknek, de a regisztráció megtagadása miatt indult közigazgatási perekben a bíróságok rendre az önkormányzatnak adtak igazat. A jogi akadályok elhárulása után az alapítványi iskola a 2003-2004-es tanévben indult el a jobb állapotban lévő épületben, az önkormányzati iskola taneszközeivel.

Színlelt szerződés

Ekkorra az iskolát irányító alapítvány kuratóriumában többségbe kerültek az önkormányzati képviselők. Ez a panaszosok szerint egyértelművé tette, hogy a bérleti szerződés színlelt volt, az iskola fenntartója valójában az önkormányzat, és mindvégig a helyi közoktatás szegregációs célú átalakítása volt a cél. Az önkormányzat minden évben egyre növekvő összeggel támogatta az alapítványi iskolát, a 2010-11-es tanévben már 11 millió forint volt az apanázs.

A jászladányi önkormányzati és alapítványi iskola
A jászladányi önkormányzati és alapítványi iskola

Az alapítványi iskola tanulóinak az önkormányzat a rászorultság vizsgálata nélkül biztosít ingyenes étkeztetést, a bérbe adott épületrész rezsijét is az önkormányzat fedezi. Az önkormányzati iskolában viszont még a mélyszegénységben élő gyerekeknek is csak akkor jut ingyen tankönyv a keretből, ha az alapítványiak már mind kaptak. Amikor a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) felajánlotta, hogy kifizeti az alapítványi iskolába jelentkező hátrányos helyzetű gyerekek tandíját, az iskola azzal utasította el őket, hogy lekésték a határidőt.

Az önkormányzati iskolában gyengébb tárgyi és személyi feltételek mellett oktatják a gyerekeket. Hogy teljes legyen a fizikai elszigetelés, a két épületrész közötti ajtót hat éve kulcsra zárták. Az alapítványi iskolában 200, az önkormányzatiban több mint 300 gyerek tanul.

Nem kell Strasbourgba menni

A CFCF és a JRPSZ 2007-ben nyújtott be keresetet az alapítványi iskola fenntartója és az önkormányzat ellen, kérve, hogy a bíróság állapítsa meg a létrejött helyzet jogellenességét és az esélyegyenlőségről szóló törvény alapján az érintett gyerekek jogainak megsértését. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, majd a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla azonban elutasította a keresetet: nem vizsgálták érdemben az önkormányzati intézkedések mögötti valós szándékot és a létrejött helyzetet, hanem – a korábbi közigazgatási ítéletekre alapozva – megelégedtek az egyes lépések jogszerűségének a megállapításával.

Ezt az állapotot orvosolta mai ítéletében a Legfelsőbb Bíróság, kimondva, hogy az alapítványi iskola létrehozása és az épületbérleti szerződés a roma és hátrányos helyzetű gyerekek jogellenes elkülönítését eredményezte, mellyel sérült az egyenlő bánásmódhoz fűződő joguk.

A mai, fizikai elkülönítésben is megnyilvánuló állapot nyilvánvalóan a gyerekek etnikai és vagyoni helyzete alapján jött létre – jelentette ki az ítélet szóbeli indoklásában Mészáros Mátyás tanácsvezető bíró, kétségtelennek nevezve, hogy a cigány és hátrányos helyzetű gyerekek számára a tandíjas alapítványi iskola elérhetetlen.

Még két év

Mohácsi Erzsébet, az  Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatója (b) és a szervezet jogi képviselője, Farkas Lilla
Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatója (b) és a szervezet jogi képviselője, Farkas Lilla

Az LB csak részítéletet hozott: kimondta az önkormányzat által megteremtett állapot jogellenességét, és kötelezte a fenntartó önkormányzatot a fizikai elkülönítés megszüntetésére (a két iskolarész közötti, lakattal lezárt ajtó megnyitására). Ugyanakkor a szegregált oktatás megszüntetésére a felperes civileknek részletes pedagógiai programot kell kidolgozniuk, amit újabb polgári perben kényszeríthetnek majd ki. Az LB ítéletével a kezükben azonban erre minden esélyük meg lesz.

Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója két évre teszi, amíg sikerül megszüntetni a jogsértő állapotot Jászladányban. Az LB ítéletét nagy győzelemnek nevezte, és mint mondta, külön elégtétel, hogy a jászladányi önkormányzat lépéseit nem a strasbourgi bíróság, hanem a magyar igazságszolgáltatás minősítette jogellenesnek. Dankó István az ítéletet nem kívánta kommentálni. Mint mondta, még tanulmányozniuk kell a határozatot, de eleget tesznek az abban foglaltaknak.

Az elmúlt kilenc évét a helyi romák érdekvédelmének szentelő Kállai László az ítélethirdetés után azt mondta, hogy még túl sok minden kavarog benne, hogy értékelje a történteket. Hiába vesztettük el a csatákat, a háborút a végén csak megnyertük –  mondta végül.