Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Nem nyúlnának a nyári szünethez

2011.06.29. 09:41
A pedagógus-szakszervezetek és a szülői egyesület nem tartja megvalósíthatónak Pokorni Zoltán ötletét a rövidebb nyári szünetről, a hosszabb tanévről és az évközi szünetek megnyújtásáról. A hosszabb tanév nagyobb kiadással járna, a meleg miatt már májusban sem könnyű tanítani, a gyerekek felügyeletét pedig a hosszabb téli vagy tavaszi szünetben még nehezebb lenne megoldani. Az oktatási államtitkárság nem akarja megrövidíteni a nyári vakációt, csak rövidebb őszi szünetet, és hosszabb karácsonyi és húsvéti pihenőt tervez.

A Fidesz oktatáspolitikusa a Magyar Nemzetnek adott keddi nyilatkozatában amellett érvelt, hogy érdemes lenne lerövidíteni (az Európában egyébként hosszúnak számító) június közepétől szeptember 1-ig tartó, tízhetes nyári szünet. Pokorni Zoltán szerint a hosszú nyári vakáció sok családnak jelent gondot, nem mindenki tudja ugyanis ilyenkor nyári táborokba, programokra küldeni gyermekét. A politikus azt javasolta, hogy tartson tovább a tanév, így rövidülne a nyári vakáció, a téli és tavaszi szünetek pedig hosszabbak lehetnének.

inx 03

A Nemzetierőforrás-minisztérium oktatási államtitkárságának tervei között a nyári szünet megkurtítása nem, csak a karácsonyi és a húsvéti szünet meghosszabbítása szerepel az őszi szünet rovására. „Azokban a régiókban, ahol sok hátrányos helyzetű gyermek él, a nyári szünet alatti intézményes gondoskodás komoly kihívást jelent. Az államtitkárság a helyi önkormányzatokkal, a kormány más tárcáival együttműködve meg fogja találni a mindenki számára megnyugtató megoldást” – közölte a tárca.

Gloviczki Zoltán, a közoktatásért felelős helyettes államtitkár egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a tanév hosszának növelésekor sok egyéb szempont mellett a költségvetési hatásokat is figyelembe kell venni, ezért is megfontolandó dolog. „A hátrányos helyzetű területeken nehéz nyáron mit csinálni a gyerekekkel, azt a fajta pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ami a magyar oktatás bioritmusát meghatározza, nem szeretnénk a közeljövőben felrúgni.”

Gesztus értékű kijelentés

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke nem tartja szükségesnek az iskolai szünetek átalakítását. A PDSZ elnöke szerint a rövidebb nyári szünet Európa északi országaiban működik, de idehaza jóformán lehetetlen lenne megvalósítani.

„Magyarországon a kánikula miatt május közepétől képtelenség tanítani az iskolákban. Hosszú évtizedek óta működik, hogy június közepéig van tanítás az intézményekben, az oktatást ennél tovább kitolni meggondolatlanság lenne, ráadásul minderről eddig az érdekvédelmi szervezetekkel sem egyeztettek” – jegyezte meg a PDSZ elnöke, Mendrey hozzátette, amennyiben Pokorni Zoltán javaslata a szülőknek szánt gesztus akart lenni, annak sem felel meg, hiszen a nyári szünetben a gyerekek elhelyezése húsz-harminc éve is megoldható volt.

„Hogy a nyári szünet rövidebb legyen, nehezen tudnám elképzelni. Az utóbbi években megváltozott az időjárás, kora nyáron a lakótelepi paneliskolában harminc fok van, a pedagógus nem tud tanítani, a gyerekek nem tudnak tanulni” – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

Gallóné szerint a nyári szünet megrövidítése és a téli, illetve tavaszi szünet meghosszabbítása nem oldaná meg a gyerekek felügyeletének problémáját sem. „Télen és tavasszal sokkal nehezebb a gyerekek elhelyezését megoldani. Ha meghosszabbodna a téli szünet, valószínű, hogy sok szülő beküldené gyerekét az iskolába. Nem biztos, hogy pihenést és kikapcsolódást jelentene nekik, ha ugyanott lennének, mint ahol év közben is tanulnak, csak most épp vigyáznának rájuk.”

Az önkormányzatok feladata lenne

Pokorni Zoltán kijelentése, miszerint a túl hosszú nyári szünet nem segíti elő a nevelési funkció erősítését, Galló Istvánné szerint megütközést keltő. A PSZ elnöke elmondta, hogy a mondat kisarkítva azt is jelentheti, hogy a gyerek minél kevesebb időt legyen a szüleivel, a nevelését át kell hárítani az oktatási intézményre.

A PSZ elnöke elismerte, hogy azoknál a családoknál, ahol nincs mód arra, hogy a gyereket fizetős táborba küldjék, valóban nagy szervezést igényel a gyerek elhelyezése. Az önkormányzatok kötelező feladata, hogy gondoskodjanak azokról a gyerekekről, akiket a szüleik nem tudnak elhelyezni, ugyanakkor a legtöbb önkormányzat pénzhiány miatt nem tud nyári táborokat szervezni.

A nyári szünet megrövidítésével nem ért egyet a Szülők Egyesülete a Gyermekekért sem. „Inkább január végén kellene egy szünetet bevezetni az őszi szünet helyett, ugyanis sok intézményben, januárban a félév lezárása miatt nagy a hajtás, a gyerekek elfáradnak. Az egyesület már az őszi szünet bevezetésével sem értett egyet, mivel túl hamar jön a nyári szünet után. Ezzel a dolgozó szülőket hozták nehéz helyzetbe, mert ismét szabadságot kellett kivenniük, hogy a gyermek napközbeni felügyelete megoldódjon” – hangsúlyozta Simonné Toldi Ágnes, az egyesület elnöke.

Simonné elmondta, hogy az oktatási intézmény fenntartójának döntésén múlik, hogy hány iskolaotthonos, napközis csoportot, valamint tanulószobát engedélyez. „A helyi önkormányzatnak kötelező feladata a gyermekek nyári napközbeni ellátása. Ha ezt a közoktatási normatíva nem fedezi, a szociális normatívából kell átcsoportosítani. Az önkormányzatok a kötelező feladatot áthárítják a szülőkre, és azt mondják, nincs pénz." A dolgozó szülőknek írásban kell kérniük a fenntartónál, hogy a nyári szünetben mikor igénylik a gyermek napközbeni ellátását. Az egyesület szerint a költségvetésnek több milliárd forint kiadást jelentene az iskolai szünetek megrövidítése, amit a jelenlegi gazdasági helyzetbe nem lenne célszerű bevezetni.

Nyári szünetek az egyes országokban

  • Romániában tizenkét hét, június 13-tól szeptember 13-ig tart a szünet
  • Csehországban, Szlovákiában nyolc hét, július 1-től kezdődik a nyári szünet
  • Ausztriában kilenc hét
  • Olaszországban 12-13 hét, június 15-től szeptember közepéig
  • Nagy-Britanniában hat hetes a vakáció
  • Németországban tartományonként eltérő a szünet hossza, de általában hat-nyolc hét
  • Portugáliában tíz hét, június 22-től szeptember 8-ig
  • Franciaországban kilenc hét
  • Görögországban tizenkét hét
  • Az Amerikai Egyesült Államokban is tagállamonként eltér, de két és fél hónap, május végétől szeptember elejéig
  • Ausztráliában hat és fél hét

Iskola egész nap

Pokorni Zoltán megfontolandónak tartja az egész napos és a nevelő iskola bevezetését is. A politikus szerint a nyári szünetre is úgy kellene tekinteni mint „nevelési színtérre”. Pokorni szerint a harminchét hetes tanévben az állam összesen hatszáz órát finanszíroz, míg ez a szám az Egyesült Államokban majdnem a kétszerese a magyarországinak, csaknem 1100 tanóra.

Simonné Toldi Ágnes nem érti, miért most került elő az egész napos iskola gondolata. „Az egész napos iskola modellje nem új dolog: az általános iskola 1–4. évfolyamán évek óta működik az iskolaotthonos oktatás, az 1–6. évfolyamokon a napközis, a 7–10. évfolyamig a tanulószobák felelnek meg az egész napos oktatásnak.”

Mendrey László az egész napos iskola bevezetését nem tartja „ördögtől való” modellnek, amely az Amerikai Egyesült Államokon kívül több európai országban is működik. A PDSZ elnöke szerint azonban mindez a pedagógusok fizetésének rendezése nélkül nem lenne megoldható.

Az egész napos iskolát Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke is megfontolandónak tartja: „Egy napközi a délelőtti oktató munka hatékonyságát segít, ehhez azonban a feltételeket is meg kellene teremteni a ma még sok helyen szegényes felszereltségű, gyerekmegőrzőként működő napköziknek.”

Pokorni Zoltán a téli és tavaszi szünet átnevezését is javasolta, karácsonyi és a húsvéti szünetre.