17 törvényről határoz ma az országgyűlés

Szócska Miklós államtitkár szerint az orvosok elvándorlása régi probléma, az ő 1989-es évfolyamának tíz százalékával 1998-ban egy New Jersey-i házibuliban találkozott. A lényeg, hogy megoldják a problémát, vagyis emelik a fizetéseket. Kifogásolta viszont, hogy a rezidensszövetség honlapján nincs kiírva, hogy hol keresnek hiányszakmában rezidenseket, hogy hol vannak álláshelyek. "Ezt most vegyék önkritikának, de az elmúlt időszak hibáit kell kijavítanunk" - mondta.

Az orvosok elvándorlása amúgy nem növekedett szignifikánsan, az elvándorlási vágyat a riogatás fokozza szerinte. Garai nem fogadta el a választ, bár "emberszabású politikusként nincs okom kételkedni jószándékában". A parlament viszont elfogadta a választ.

A szocialista Garai István Leventét az érdekli, hogy lesz-e gyógyír a magyar orvostársadalom számára. Felidézte azt a felmérést, amit a rezidensek körében végeztek, és amely szerint a rezidensek nagy része elhagyná az országot. Beteg- és orvosbarát jogszabályokat, valamint európai szintű fizetéseket követelt.

Felidézte, hogy választási programjában a Fidesz még az orvosok itthontartását ígérte. "Önök a választási kampányban nem jelezték, hogy az elmúlt négy, nyolc, száz, ezer év problémái miatt semmit nem kívánnak tenni" - mondta, megjegyezve, hogy örül, hogy most nem Halász "elmúltnyolcév" János államtitkár válaszol majd a kérdésére. Kíván-e tenni valamit a kormány az orvosok anyagi helyzetének javítására, kérdezte.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. Szerinte a munkaerőpiacon az az igazán kiszolgáltatott, aki dolgozik, csak szürkén. Egymillió ember kap most zsebbe fizetést, rájuk nem terjed ki semmilyen jogi védelem. "Ez az az egymillió ember, aki valóban kiszolgáltatott" - mondta. Ennek oka az, hogy nagy a járulék- és az adminisztrációs teher a vállalkozásokon. Másrészt az is oka, hogy rugalmatlanok és életidegenek a foglalkoztatási szabályok, túl sok jogi és adminisztrációs teherrel jár új alkalmazottak felvétele, régiek elbocsátása.

Elismerte, hogy a Munkaterv szerint kevésbé lesz korlátozott a kkv-k esetén a munkavállalók elbocsátása, de ez részben a szürke foglalkoztatás visszaszorítását szolgálja. "Marx Károly már több mint száz éve halott, a marxizmus pedig húsz éve megbukott Magyarországon" - mondta. Gúr nem fogadta el a választ, mert a rugalmasságnak biztonsággal kéne párosulnia, bár példaként pont olyan dolgokat sorolt fel - kollektív szerződéseket  - amelyek csökkentik a rugalmasságot. Jobban ült az az ütése, amivel a bérkommandókat bírálta.

A parlament elfogadta az államtitkár válaszát.

Az elempések visszavonulása miatt máris Gúr Nándor (MSZP), az első parlamenti év legaktívabb interpellálója beszél arról, hogy "jaj a kizsákmányoltaknak". Szerinte a kormánynak arra kéne használnia az erejét, hogy a rászorulókat felemelje, de a tények nem ezt igazolják.

"Magyarországon soha nem látott az az arány, hogy a létminimum alatt él a lakosság 37 százaléka" - jelentette ki. A munkanélküliek 42 százaléka nem kap semmilyen ellátást. "Elvenni képesek, áthárítani képesek, elkobozni is képesek, de mindemellett újabb megszorításokat is hoznak" - jelentette ki. Példaként hozta fel, hogy a mikrovállalkozások szerinte a jövőben indoklás nélkül is kirúghatják alkalmazottaikat. "Hogyan akarják megakadályozni, hogy a munkavállalók jogai ne sérüljenek?" - tette fel a kérdést.

Közölte az elnöklést átvevő Ujhelyi István indoklás nélkül, a két LMP-s politikus döntését.

Ezeket nem közvetítjük.

A kormány nevében válaszoló Fónagy János szerint minden privatizációs szerződést felül fognak vizsgálni. Felülvizsgálják a PPP-szerződéseket is, ezeket Fónagy pípípí-szerződésnek ejti. "A kormány hamarosan döntést hoz arról, hogy milyen megállapodásokkal váltsa ki a PPP-szerződéseket" - jelentette be. "Ezek a tények, és nem az érzelmek és az indulatok" - zárta felszólalását. Lenhardt nem tudta elfogadni a választ, mert a kormány "nagyon keveset tett ezen a területen". A parlament viszont elfogadta a választ.

A jobbikos Lenhardt Balázs interpellációjában "privatizációs rablásról" beszél, amit szerinte ki kéne vizsgálni. A Fidesz szerinte "futni hagyta a tolvajokat". Ha jól értjük, Lenhardt úgy általában tartja rablásnak a privatizációt. A PPP-szerződésekről meg nem egyezkedni kéne, hanem azokat úgy ahogy vannak, felmondani. "Az egész PPP-konstrukció egy nagy lopás" - mondta. "Ne nézzék teljesen hülyének az embereket" - mondta még.

A kormány nevében Martonyi János válaszolt. "Mi nem látunk és nem is keresünk ellenséget. Önt sem tekintjük ellenségnek, önt politikai ellenfélnek tekintjük" - mondta Szabó Vilmosnak. A külföldi baloldali politikusokkal vitatkoznak, érzése szerint sikerrel. A külügyminiszter szerint "nem új dolog", hogy a baloldal veszélyben látja a demokráciát, ha nincs kormányon. Amit igazán sajnál, hogy Szabónak az elnökségről is ez jut eszébe, pedig akár össze is zárhatott volna az ország, "büszkék lehetnénk arra, hogy magyarok vagyunk", hiszen az ország évek-évtizedek óta vágyik a sikerre.

"Na ez most sikerült, minden külföldi visszajelzés szerint ez volt évtizedek óta az egyik legjobb elnökség" - jelentette ki. Martonyi szerint nehéz kérdés, hogy a nyugat vagy kelet felé akarunk-e menni, hiszen "a nyugat része vagyunk". Szabó nem fogadta el a választ, a parlament igen.

"Véget ért a magyar EU-elnökség időszaka" - közölte interpellációja kezdetén, 11 nappal az esemény után a szocialista Szabó Vilmos, aki egyrészt megdícsérte a szakemberek munkáját és a roma stratégia elfogadását, másrészt szidta az Orbán-kormányt, amiért szégyent hozott az országra. "A külföldet nem a Jókai utcából irányítják" - jegyezte meg, utalva az MSZP székház címére.

Majd arról beszélt, hogy külfödön "újra rossz magyarnak lenni", például azért, mert az Európai Parlament az alkotmányt és a médiatörvényt is határozatban bírálta. "Európában megkérdőjeleződött a hit a magyar kormány demokratikus elkötelezettségével kapcsolatban" - mondta, majd megkérdezte, hogy Orbán "a nyugat vagy a kelet felé kívánja-e kormányozni az országot".

Pálffy István helyett végül Harrach Péter értékeli a kereszténydemokraták nevében a tavaszi parlamenti ciklust. Úgy vélte, hogy a kereszténydemokratáknak "hiteles a társadalomképe". A kormány munkáját értékelve úgy vélte, hogy az képviselte a nemzeti érdeket.

Valamiért beszélt az állampolgársági törvényről is, bár azt a tavaly nyári ülésszakon fogadták el, nem idén tavasszal. Beszélt a lakáshitelesek mentőcsomagjáról. A bankadóval szerinte lehetőséget adtak a bankoknak és a nagy nyereségű cégeknek arra, hogy gesztust gyakorolhassanak. "A Gyurcsány-időszakban az embereket manipulálták, és ezzel veszélyeztették, különösen azzal, hogy a manipuláció hazugságon alapult" - mondta.

"Az oktatás világát rövidesen megszabadítjuk a liberális kártevéstől" - jelentette még ki. Az elmúlt fél évben elléptünk a szakadék széléről, zárta felszólalását. A kormány nem kívánt válaszolni.

Navracsics azt hitte, Mesterházy azért adta azt a címet a felszólalásának, amit, mert valóban csak marginális szerepet játszottak a parlamentben. A szocialisták szerint az igazi párbeszéd az, ha ők mondják meg, hogy mit kéne csinálni, mondta. A szocialisták 8 év alatt egy jó helyzetben lévő országot majdnem csődbe vittek, mondta. Nem érti, mit mondott Mesterházy a gazdaságról, lehet, hogy két évvel ezelőtti gazdasági statisztikákat olvasott, mondta.

A közmédiában zajló leépítés apropóján a BBC-nél kezdődő leépítésekről beszélt, mondván nyilván a Fidesz beszélte rá David Cameront a BBC költségvetésének csökkentésére. Emlékeztette Mesterházyt, hogy a szocialisták maguk mondták, hogy a különadót ők nyolc évre visszamenőleg vetették volna ki.

A szocialista Mesterházy Attila "egy rendkívüli ülésnap margójára" címen szólal fel. Azért ezt a címet adta felszólalásának, "mert egy rendkívüli ülésszakon vagyunk túl", abban az értelemben is, hogy a kormány felszámolta a demokráciát, a többség kárára valósítaná meg a jólétet, a többség zsarnokságát valósították meg.

Beszélt még a "közmédiában zajló politikai tisztogatásról", ami ellen tiltakozva a szocialisták kék szalagot tűztek magukra. Beszélt még a "vudu-gazdaságpolitikáról", ami miatt nem bővül a gazdaság. Említette még az alkotmányt, a médiatörvényt, a visszamenő hatályú törvénykezést, a szerzett jogok megvonását.

"Milyen lesz a szeptemberi folytatás, fog-e változni az önök felfogása" - kérdezte. Kíváncsian várja, hogy ősszel lesz-e egyeztetés a sarkalatos törvényekről, és hogy egalitárius irányba mozdul-e a társadalompolitika. Az is kérdés, hogy sikerül-e csökkenteni Magyarország nemzetközi elszigetelődését, mondta. Amit a Fidesz nemzeti érdeknek nevez, az valójában pillanatnyi politikai érdek, mondta.

A kormány nevében válaszoló Navracsics Tibor közigazgatási miniszter szerint nincs szó Bibó-felejtésről, mert Bibó részévé vált az egyetemi oktatásnak, a politikai életnek, gondolkodásnak. "Ráadásul mindenféle kínos aktualizálás nélkül" - mondta. "Bibó egy olyan előkép, egy olyan mester, akit mindannyian olvasunk" - mondta.

Az elempés Karácsony Gergely a száz éve született Bibó Istvánra emlékezett. "Meglátod, olyan divatom lesz, mint Lukács Györgynek" - idézte Bibó beigazolódott jóslatát. A Bibó István Szakkollégiumban megalakult Fidesz eleinte Karácsony szerint is követte Bibó nézeteit, amikor a fennálló joggal szemben a nemzetközi jogra hivatkozva követelt magának jogokat.

"Ha lett volna a harmadik magyar köztársaságnak ethosza, ha morális értelemben is lett volna rendszerváltás, azt Bibó István nézeteire kellett volna alapozni" - jelentette ki.

Karácsony szerint a Bibó-reneszánsz után ismét a Bibó-felejtés korát éljük. "Hogy lehet az, hogy Elvis Presleyről van elnevezve közterület Budapeste, de Bibóról nincs. Hogy Ronald Reagannek van szobra, de Bibónak nincs?" - kérdezte, majd javasolta, hogy Bibóról is nevezzenek el közterületet. Sajnálta, hogy a politikai életből is hiányzik a bibói szemlélet, talán mert, ahogy azt fia mondta nemrég, Bibót nehéz bunkósbotként használni. Azt kérte, hogy a kéthónapos nyári szünetben a képviselők szabaduljanak meg hisztériájuktól.

Edit: Karácsony Gergely téved. Bibó Istvánnak van szobra Budapesten, nem is messze a képviselő munkahelyétől - konkrétan a Parlament és a Képviselői Irodaház között majdnem félúton. Közterületet is neveztek már el Bibóról, a XII. kerületben, Budakeszi határában húzódik a Bibó István utca. Az észervételt köszönük egy kedves olvasónknak!

A kormány nevében Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány elhatározott szándéka, hogy megőrizze Magyarország génmódosított-mentességét. Annyira komolyan gondolják, hogy ezt az alaptörvénybe is belefoglalták, tehát jövőre konkrétan alkotmányellenes lesz génmódosított vetőmagot vetni.

940 hektáron találtak amúgy génmódosított terményt, de mind megsemmisítették. "Nem fátumszerű, hogy most derülnek ki ezek az ügyek" - jelentette ki. Szerinte ez a kormány munkájának köszönhető, például azzal, hogy visszavették a vetőmagminősítés jogát a forgalmazóktól. Aztán hazaárulásnak nevezte, hogy ez a jog a szocialista kormány idején a forgalmazókhoz került.

"Stratégiai kérdésként kezeljük Magyarország tisztaságát" - jelentette ki, és azt is megtudtuk, hogy "a Kárpát-medence arra való", hogy génmódosítás-mentes élelmiszereket állítson elő.

A jobbikos Varga Géza a génmódosított vetőmagok veszélyeiről beszélt, arról, hogy 250 hektáron szóját, 450-en kukoricát vetettek. A vetőmag előállításáért szerinte a multik felelősek, a Monsanto és a Pioneer - csak ez a két cég állít elő a világon génmódosított vetőmagot. Varga szerint a multik "elszennyezik" az országot a génmódosított vetőmaggal. Támadásról beszélt, amiben nem maradhatunk alul. Titkosszolgálati eszközök bevonásával derítené fel a génmódosított vetésterületeket.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár köszönte a dícsérő szavakat, amelyek szerinte alátámasztják a statisztikai adatokat. Ezek szerint egy évvel ezelőthöz képest 29,5 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg 17 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Az Eurostat adatai szerint pedig 1,2 százalékkal csökkent a munkanélküliség az országban. "Trendforduló közepén vagyunk" - értékelte az adatokat.

A kormány pedig sok eszközzel segíti, hogy a trendforduló még erősebb legyen, például stabil és kiszámítható költségvetési pályával, az adminisztrációs terhek csökkentésével, az iparűzési adó csökkentésével, és ide ide sorolta az Szja-csökkentést is. Arra buzdította az önkormányzatokat, hogy vállalkozásbarát politikával támogassák a kormány politikáját.

A fideszes Kara Ákos napirend előtti felszólalásában "kedvező jelekre, a gazdasági fordulatra, a bővülő foglalkoztatásra" kívánta felhívni a figyelmet. Ennek érdekében felmondta az orbáni leckét Magyarország két ellenségéről, az államadósságról és a munkanélküliségről, valamint arról, hogy az egyéni boldogulás záloga a munka.

Az Orbán-kormány eredményei közé sorolta a Mercedes kecskeméti beruházását, (amihez amúgy az Orbán-kormánynak igen kevés köze volt, a szerződést még Gyurcsány és Bajnai írták alá). Felsorolt még pár vállalkozást, ahol új munkahelyek lettek, összesen háromezer.

Majd beszélt az Audi-beruházásról, amit szintén a kormány érdemének tudott be. Örvendezett, hogy az eredetileg számolt 1800 helyett 2100 új munkahely lesz a gyárban. "Magyarország kezdi visszaszerezni a bizalmat, azt a bizalmat, amit az előző kormányok eljátszottak" - jelentette ki. "Minden alapkő kapaszkodó is egyben" - jelentette ki.

A kereszténydemokrata Soltész Miklós a technológiaváltást dícsérte, és köszönte, hogy "egészségügyi területen tovább követik" a bajba jutottak sorsát. Köszönte még a civil és az egyházi szervezetek munkáját, mert munkájuk bizonyítja, hogy joggal kapnak állami támogatást. Köszönte még az építész és építőipari szakma összefogását. Végül köszönte mindenkinek, aki befizetett a kármentő alapba.

A jobbikos Kepli Lajos szerint pártja mindent támogatott, ami a károsultak megsegítését és a helyreállítást szolgálta. Néhány kérdés viszont a veszélyhelyzet múltával is nyitva maradt, például az, hogy hogyan használták fel a kárelhárításra költött 30 milliárd forintot, mert "volt például 25 ezer forintos ügyvédi óradíj is".

"Mi lesz a Mallal? Állami tulajdonba kerül?" - kérdezte. Nem feledkezne meg a károsultakról sem, akikkel kapcsolatban kérdéseket tett fel a belügyminiszternek, de nem árulta el, hogy miket.

A fideszes Ékes József arról beszélt, hogy vasárnap a finn templomos lovagok jártak Kolontáron. "Csodálatos és nagyon szép érzés volt", amikor a lovagok meglátokatták a Fazekas családot, és elismerésüket fejezték ki a magyar kormánynak.

Beszélt még a "hihetetlen mértékű összefogásról", meg arról, hogy a magyar kormány "emberfelettit" teljesített. Mindenkinek köszönt mindent.

Az elempés Szilágyi László a helyiek beszámolójára hivatkozva a térséget sújtó porterhelésről beszélt, meg arról, hogy bizonyos légúti betegségek krónikussá váltak. Mindezt a helyi egészségügy nem erősíti meg, tette hozzá. Szilágyi szerint sok család mentális segítségre is szorulna. Mit terveznek hosszú távon, kérdezte Pintértől. Egészségügyi felmérést javasol, illetve az egyéb szennyezések felmérését is.

Elsőként a szocialista Gőgös Zoltán reagált, örömét fejezte ki a veszélyhelyzet elmúlása felett. Szomorkodott viszont, hogy Devecserben száz eladó ház van, ami azt jelenti, hogy sokan el fogják hagyni a várost, főleg vállalkozók. Ezért szerinte most a helyi gazdaság támogatására lenne szükség. "Vállalkozás még semmiféle kártalanításban nem részesült" - állította. Ő is megköszönte a kármentők munkáját.

Pintér azért beszél a vörösiszapról, mert a katasztrófavédelmi törvény szerint a veszélyhelyzetről tájékoztatnia kell a képviselőket. Elmondta, hogy a veszélyhelyzetet az iszapömlés miatt kellett elrendelni, majd ismertette az iszapömlés már régóta ismert részleteit. A legnagyobb erőfeszítést az emberek életének megmentéséért tették, de felújították a gátakat és egy új gátat is építettek. Felújították a károsult épületeket. Levezényelték a technológiaváltást a Mal Zrt-nél, ahol most már száraz technológiával gyártják az aluminiumot, így nem kell lúgömléstől tartani. Megköszönte a képviselők támogatását és a veszélyhelyzet elhárításában résztvevők munkáját, egyben bejelentette a veszélyhelyzet feloldását.

Húsz perccel a meghirdetett kezdés után Kövér László házelnök elfoglalta a helyét, és rövid kolompolással jelezte az ülés kezdetét. Elsőként a kormány nevében Pintér Sándor szólal fel, beszámol a kolontári veszélyhelyzet elmúlásáról. Pintér felszólalására a frakciók is reagálhatnak.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Bár a mai rendkívüli ülésnap, mégsem sikerült időben elkezdeni. A 11 órára meghirdetett kezdéskor még alig lézengenek képviselők az ülésteremben, a jegyzőknek, házelnöknek nyoma sincs.