Repedések a Fideszben

"Így nem mehet tovább" - jelentette ki a parlament törvényalkotói munkájáról Kövér László fideszes házelnök, szembe helyezkedve ezzel a pártelnök-miniszterelnök, Orbán Viktor véleményével, aki legutóbb a keddi frakcióülésen jelentette ki, hogy marad a feszes törvényalkotási tempó, mert "nem olyani időket élünk, amikor gatyázni és elméleti vitákat folytatni lehetne".

A miniszterelnök szavait visszhangozta szócsöve, Szijjártó Péter is, aki szerint "ha valaki arra bazírozik, hogy most majd lassítani fogunik és kevesebb munka jár a parlamenti képviselőséggel, akkor azt ki kell ábrándítanom".

A Népszabadság szerint Kövér már a Fidesz kongresszusán, a Millenárison is rosszallását fejezte ki, amikor a kormány és a miniszterelnök egyéves teljesítményét méltatva hálát adott a "Gondviselőnek", de azt is mondta, hogy "a Gondviselő jóindulatával nem lehet visszaélni". A házelnök a Fidesz hétvégi elnökségi ülésén is rosszallásának adott hangot, akkor az egyházügyi törvény zárószavazás előtti, a javaslatot teljesen átíró módosításai miatt. Véleménye szerint ha nem is lassítanak, kiszámíthatóbbá kéne tenni a törvényalkotás folyamatát.

A kormányon és a párton belüli másik törésvonal az egyéni képviselői indítványok problémája. A frakció előszeretettel él a képviselői indítvány eszközével - ennek során kikerülhetőek a kötelező egyeztetések, és az előkészítés folyamata is gyorsul - igaz, ez gyakran a javaslat minőségének rovására megy.

Ebből Navracsics Tibornak és Rogán Antalnak adódott konfliktusa, például akkor, amikor Rogán javaslatára rendeletalkotási joggal ruházták fel Szalai Annamáriát, az NMHH elnökét. A javaslatot Navracsics igazságügyi miniszterként ellenezte, ám a frakció név szerinti szavazást kért, mely során Navracsics kénytelen volt felállva megszavazni azt.

Orbán ebben a kérdésben is a frakció oldalára állt, a frakció keddi tanácskozásán kifejezetten "jónak és helyesnek" találta a képviselői egyéni indítványokat.

Az egyéni képviselői indítványokat az Alkotmánybíróság is bírálta szerdai határozatában, mondván az egyéni indítványként benyújtott alkotmánymódosítások az eljárási követelményeknek ugyan megfelelnek, a demokratikus jogállamiság követelményeit azonban nem elégítik ki.

Az AB az alkotmánybírósági hatásköröket szűkítő alkotmánymódosítás kapcsán hozott határozatában - három bíró különvéleménye mellett - ugyan úgy döntött, hogy nincs illetékessége vizsgálni az alkotmánymódosításokat, a határozat indoklásában szokatlanul kemény bírálatot fogalmazott meg. "Az alkotmány sorozatos, aktálpolitikai érdekek és célok megvalósítása, elérése érdekében történő módosítása rendkívül aggályos a demokratikus jogállam követelményei, különösen az alkotmányos jogrend stabilitása, kiszámíthatósága, a széles körű társadalmi legitimitás, az alkotmányos jogrendszerbe ellentmondásmentesen történő beépülése szempontjából" - írta indoklásában a testület.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!