Szilvia
5 °C
16 °C

A kormány rosszindulatú torzításnak tartja az amerikai bírálatot

2011.07.27. 17:39 Módosítva: 2011-07-27 18:49:27
A magyar kormány nem ért egyet Thomas Melia, amerikai helyettes külügyi államtitkár kedden közölt következtetéseivel, amelyek a kabinet szerint felületes információk és rosszindulatú torzítások eredményeként születtek.

Thomas Melia a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban fejezte ki aggodalmát a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár közleményében úgy fogalmaz, a magyar kormány csalódással értesült Thomas Melia nyilatkozatáról, amely Magyarország "egypárti" kormányának bemutatásával kezdi nyilatkozatát, holott a magyar kabinetet két pártból álló szövetség vezeti, amelynek tagjai a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt.

Összhangban áll

A kormány képviselője hangsúlyozza: az új magyar alkotmány tökéletesen illeszkedik az európai normákhoz és standardokhoz, az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint pedig "egy a demokrácián, a jog uralmán, és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre".

Azt viszont nem említette meg Kovács, hogy a Velencei Bizottság aggodalmának adott hangot, többek között a sarkalatos törvények túlzottan széles körű alkalmazása, az alkotmány preambulumában fellelhető ellentmondásos kitételek, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok, a szabályozó testületek függetlensége, az alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok, valamint az AB elnökének kiválasztása, illetve kompetenciáinak korlátozása miatt.

A kommunikációs államtitkár azt is elfejtette megemlíteni, hogy az Európai Parlament is határozatot fogadott el, amelyben az új alkotmány módosítására szólítják fel a magyar kormányt. A 331 igen, 274 nem és 54 tartózkodó szavazattal elfogadtott EP-állásfoglalás szerint az összes alapvető polgári és szociális jogot – többek közt a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés, és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát – egyértelműen védeni kell.

Emellett a szöveg szerint meg kell vizsgálni, hogy az alkotmány összhangban áll-e az uniós szerződések szövegével, nem ad-e túl nagy teret a sarkalatos törvényeknek, és megfelelően védi-e más országok területi integritását.

Volt még egy felszólítás

Kovács Zoltán közölte, hogy az Európai Bizottság tüzetesen megvizsgálta a magyar médiatörvényt, majd néhány apró kiegészítés után megállapította, hogy összhangban áll az európai jog- és normarendszerrel.

Arról viszont hallgatott, hogy az Európai Parlament a médiatörvény módosítása után is arra szólította fel a kormányt, hogy sürgősen vizsgálja felül mégis a törvényt, és az Európai Bizottság médiaügyekért felelős biztosa, Neelie Kroes pedig ugyan üdvözölte a médiatörvény március eleji módosítását, de hangsúlyozta, hogy Brüsszel a törvény gyakorlati alkalmazását is figyelemmel kíséri majd, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar médiatörvénynek nem csak az európai jog betűjének, de szellemiségének is meg kell felelnie.

A vallásszabadság atmoszférája

Az új magyar egyházi törvény – a magyar alkotmánnyal párhuzamosan – elismeri az egyén teljes és elidegeníthetetlen jogát a vallása megválasztására és hite szerinti gyakorlására, mind egyénileg, mind kollektíven – fejti ki az államtitkár.

Kiemeli: az állam ugyanakkor elismer tizennégy egyházat, amelyek szerteágazó és társadalmilag jelentős oktatási és humanitárius tevékenységük miatt megkülönböztetett állami támogatásban részesülhetnek. A "vallásszabadság atmoszféráját" a legkevésbé sem érinti az egyházi szervezetekről szóló törvény, hiszen a vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amelyet a legmagasabb fokon élvez védettséget: az alkotmányban, fűzi hozzá.

Kovács Zoltán emellett hangsúlyozza azt is, hogy a magyar kormány ahogyan eddig, úgy most is készen áll arra, hogy részletes információt szolgáltasson az Országgyűlés törvényalkotási tevékenységéről.

A magyar emberek akarata

Thomas Melia, aki az amerikai külügyi tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodájának vezetője, kedden hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU és a NATO fontos tagja. Ugyanakkor rámutatott, hogy a jelenlegi "egypárti" magyar kormány arra használja fel példátlan kétharmados parlamenti többségét, hogy olyan változtatásokat foglaljon bele az alkotmányba, amelyek megszilárdíthatják hatalmát, korlátozzák a fékeket és ellensúlyokat, és megbénítják a jövő demokratikus kormányait az új politikai, gazdasági és társadalmi kihívások hatékony kezelésében.

A helyettes államtitkár példaként hozta fel, hogy a kormány a kormánypárthoz igazodó tagokra cserélte le a médiafelügyeleti testület tagjait, amelyet felruházott a rendeletalkotás és a súlyos bírságok kiszabásának jogával az általa "kiegyensúlyozatlannak" és "az emberi méltóságot sértőnek" minősített híradásokkal kapcsolatban.

Az amerikai helyettes külügyi államtitkár szavaira szerdán Szijjártó Péter is reagált, a miniszterelnök szóvivője újságírók előtt azt mondta: senki nincs abban a helyzetben – sem Magyarországon, sem azon kívül –, hogy megkérdőjelezze a magyar emberek akaratát, márpedig "a magyar emberek világosan és egyértelműen kifejezték az akaratukat tavaly tavasszal, amikor az ország megújítására és átszervezésére adtak világos felhatalmazást a kormánynak".

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?