Jolán
2 °C
4 °C

Terjednek a rovásírásos helynévtáblák

2011.07.31. 17:55 Módosítva: 2011-07-31 18:24:17
Politikamentessé akarta tenni a rovásírásos helynévtáblák állításának folyamatát a Rovás Alapítvány, mely a hatóságokkal egyeztetve egységes rendszert dolgozott ki a folyamatra. A dolog olyan jól sikerült, hogy a helyi önkormányzatoknak már beleszólásuk sincs abba, legyen-e ilyen tábla a település határában.

Rovásírásos helységnévtáblát avattak hétfőn Hódmezővásárhely határában. A város polgármestere, egyben a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Lázár János korábban kitiltotta a városból a Magyar Gárdát, eltávolította a városból az árpádsávos zászlókat, ezért érdeklődve hívtuk fel a helyi polgármesteri hivatalt, miként engedélyezhették a leginkább a Jobbikhoz köthető táblaállítást.

Békéscsaba rovásírással készült helységnévtáblája. Zöld keretben piros betűk.
Békéscsaba rovásírással készült helységnévtáblája. Zöld keretben piros betűk.

Mint kiderült, sehogy. A városvezetés ellenezte az akciót, de tehetetlennek bizonyult. A táblák elhelyezésének engedélyezése ugyanis nem városi hatáskör, az a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata. Értesüléseik szerint pedig a Magyar Közút automatikusan adja meg az engedélyeket egy megállapodás alapján, amit felettes szervük, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) és "a korszerű rováshasználattal, illetve a szabványosítással" foglalkozó Rovás Alapítvány kötött.

Egyeztettek

Ha megállapodást nem is kötött a KKK és a Rovás Alapítvány, a két szervezet együttműködött a táblaállítások szakszerűvé és gördülékennyé tételében. Sipos László, az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a 2003-ban, Csíkszeredában indult táblaállítások 2009-ig néha ad hoc jelleggel zajlottak, ennek eredményeként nem volt egységes sem a táblák kinézete, sem az engedélyezés folyamata, amit szerinte gyakran átitatott a politika, kicsinyes viszálykodássá alacsonyítva a szerinte nemes célú, közösségteremtő kezdeményezéseket.

Ezért alapítványa "a terület szakértőivel és hatóságaival konzultálva" egységes rendszert hozott létre, amely a tervezéstől az engedélyezésen át a gyártásig "minden részletre kiterjedő, pontos, szabályos és gazdaságos ügymenetet biztosít".

Azt ugyan Sipos is elismeri, hogy a rovásírásos helynévtáblák állításában egy politikai erő, a Jobbik is igen aktív, így az egész jelenségnek politikai töltete is van, az alapítvány célja valójában a politikamentes kulturális misszió. Szerinte méltatlan, ha a táblaállítás, amely "szellemiségében és céljaiban felülemelkedik a napi és pártpolitikai tevékenységen", helyi hatalmi harcok részévé válik. Ezért dolgozták ki az egységes engedélyezési rendszert, amely olyan jól sikerült, hogy a folyamatban nincs feltétlenül szükség a helyi önkormányzatokra , a hatóság pedig tényleg szinte automatikusan engedélyezi a táblák kihelyezését. Sípos szerint ugyanakkor az alapítvány "kiemelten javasolja a közös ügymenetet", azaz az önkormányzatok bevonását, és a táblaállítások 10-15 százalékát maguk az önkormányzatok kezdeményezik.

Egy hivatalos helynévtábla, piros keretben fekete betűkkel. A hatóság szerint is hasonlít, de nem téveszthető össze.
Egy hivatalos helynévtábla, piros keretben fekete betűkkel. A hatóság szerint is hasonlít, de nem téveszthető össze.

Mostanra már országszerte sok helyen vannak rovásírásos helynévtáblák, de már Kárpátalján is avattak ilyet. Mivel a Rovás Alapítvány csak a táblaállítás rendszerének fenntartásával foglalkozik, a táblaállításokat tőlük függetlenül végzik a kezdeményezők, Sípos közlése szerint az országban jelenleg 80 település közel 200 névtábláját gyártották már le, ezek nagy részét már fel is avatták. Reményei szerint az év végére a magyarországi települések tíz százalékában lesz rovásírásos helynévtábla.

Nincs jogi lehetőség

Ezt tapasztalhatták meg Hódmezővásárhely vezetői is. Az engedélyező hatóság, a Magyar Közút szerint ugyan a polgármesteri hivatal "közútkezelői hozzájárulásunkat megkapta és tudomásul vette, amennyiben nem ért egyet az elhelyezéssel, lehetősége van azt jelezni", Lázár munkatársai szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet. Szerintük a hivatal leirat formájában, nem hivatalosan tájékoztatta őket az engedélyezésről, és nincs jogi lehetőségük a táblaállítás megakadályozására.

Helybeli lovas hagyományőrzők állnak Rákóczifalva nevét hirdető, székely-magyar rovásírásos helységnévtábla mellett a 442-es számú főút kerékpárútján
Helybeli lovas hagyományőrzők állnak Rákóczifalva nevét hirdető, székely-magyar rovásírásos helységnévtábla mellett a 442-es számú főút kerékpárútján

Sipos maga amúgy a hódmezővásárhelyi táblaállítást példának tekinti, mivel ott nem is szervezet, hanem egy magánszemély kérvényezte a tábla felállítását, amely amúgy "a leghosszabb és a legnagyobb, minden szempontból rekord".

Hasonlít, de nem téveszthető össze

"A rovásírásos helynévtáblák nem minősülnek KRESZ-táblának, ezért mint reklámtáblát engedélyezzük" – írta érdeklődésünkre Árva Milán, a Magyar Közút kommunikációs főmunkatársa, hozzátéve, hogy "az országban nagy számban kerülnek és kerültek kihelyezésre ilyen táblák a kérelmezők nagy örömére". Levelében hivatkozott a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. paragrafusának (2) bekezdésére is. Ebben az áll, hogy "a közút területén, a közút felett és mellett [...] tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető". A rovásírásos helynévtáblák, mint például a Cibakházán elhelyezett is, legalábbis véleményesek ebből a szempontból.

Cibakháza határában elhelyezett rovásírásos helységnévtábla
Cibakháza határában elhelyezett rovásírásos helységnévtábla

"A Cibakháza határában elhelyezett rovásírásos helységnévtábla véleményünk szerint is hasonlít a KRESZ-ben szereplő, hivatalos helységnévtáblára, de azzal nem összetéveszthető" - válaszolta kérdésünkre Árva, ugyanis "a képen látható tábla kerete zöld, felirata piros színű", míg "a KRESZ-tábla felirata egyértelműen fekete, kerete fekete, vagy piros".

DSZZS20061027006

Árvától azt is megtudtuk, hogy a Magyar Közút a kérelmek elbírálásakor "kizárólag útügyi, forgalombiztonsági szempontokat" vizsgál. Az "nem várható el" hogy a táblák tartalmát is vizsgálja, bár ha "kétségeink merülnek fel a jó ízlésbe ütköző feliratról vagy ábráról, úgy más hatóságok véleményét kikérhetjük" - felelte kérdésünkre, hogy elhelyezhetnénk-e Budapest határában egy "Sok itt a kócsag" feliratú helynévtáblát.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?